Iván herceg, a tűzmadár és a szürke farkas egy orosz legenda. Alexander Afanasyev  is megírta a történetet, mint mesét  művében.

Egy király almafáján aranyalmák termettek, de minden este elloptak egyet belőlük. Az őrök arról számoltak be, hogy a tűzmadár tulajdonította el mindet. A király azt mondta két legidősebb fiának, hogy az, aki elkapja a madarat, örököse lesz. Sokszor megpróbálta elkapni a madarat a két herceg, de mindketten elaludtak. Azt mondták, hogy a  madár nem jött el, de mivel minden éjjel eltűnt egy újabb alma, hamar lelepleződtek. Végül Iván,  a legfiatalabb herceg kért engedélyt arra, hogy ő is megpróbálhassa elkapni a tűzmadarat. Apja vonakodott , de  végül beleegyezett. Ivan egész idő alatt ébren maradt, majd amikor meglátta a madarat, megpróbálta elkapni a farkát. Sajnos Ivan csak egy tollat tudott megragadni belőle. A Tűzmadár nem tért vissza, de a király vágyat érzett arra, hogy birtokolhassa.  Az idősebb testvérek elindultak. Egy mágikus kőhöz értek, amely azt mondta, hogy aki az első utat választja, éhezni fog és fázni, aki a másodikat, az élni fog , bár lova meghal. Aki a harmadikat választja, az szintén meghal, bár a lova élni fog továbbra is. Nem tudták eldönteni melyik utat válasszák, mindhárom rossznak bizonyult, így nem merték bevállalni egyiket sem, így visszatértek a palotába. Ismét Iván próbálkozott. Ő a második utat választotta, ezért egy farkas megette a lovát. Addig ment gyalog ló nélkül, míg ki nem merült. Ekkor a farkas ismét megjelent  és  felajánlotta, hogy hordozza a hátán. Elvitte a kertbe, ahol a tűzmadár volt. Azt mondta neki, hogy vegye ki onnan anélkül, hogy megérintené  arany ketrecét. A herceg bement, de úgy gondolta nagy kár, hogy mégsem viheti el magával a ketrecet, de amikor megérintette azt, megszólaltak a harangok. Mindenkit felébresztettek, elfogták őt. Iván elmesélte jövetele célját, ekkor a király azt mondta, hogy megkaphatta volna a  madarat kérésre, de mivel nem így cselekedett, életéért cserébe el kell hoznia neki egy aranysörényű lovat.

Iván találkozott a farkassal. Az elvitte a kérdéses helyre, végül istállókhoz, ahol megszerezhette a lovat, de figyelmeztette is, hogy az arany sörény vesztét okozhatja, ha nem tud ellenállni a csábításnak. A ló szépsége csábította a herceget, megérintette azt. Ismét elfogták, és az itteni király is azt mondta neki, amit  az előző, hogy ha kérte volna,  akkor már az övé is lenne a paripa. Helenért cserébe viszont szabadon engedi őt.  Sikerült megtalálnia Helent hosszú keresés után. Miközben indultak a király kastélya felé, útközben nagyon megszerették egymást. Ezért Iván nehéz szívvel adta át Helenát új jövendőbelijének. Viszont  a farkas ismét segítségére volt. Felvette a lány alakját. Ivánt a király útjára engedte, ígéretét betartva, viszont vele tartott a lány is és az aranysörényű ló. A farkas később megszökött a királytól. Utolérte a szerelmeseket -Helen lovagolt a paripán, Iván pedig a farkason. Iván megkérte a farkast közben, hogy csinálja meg ugyanazt a cselt a másik királyságban is, változzon át lóvá, hogy megszerezhessék a tűzmadarat.

Hazafele tartva, találkoznak Iván testvéreivel. Azok féltékenyek lettek kistestvérükre és megölték, testét pedig  feldarabolták. Helent pedig megfenyegették, hogy hallgatnia kell. Elvitték apjukhoz Helent, a tűzmadarat és az aranysörényű lovat is. Egyikük megkapta örökségül a királyságot, másikuk pedig a lányt. A szürke farkas azonban  megtalálta Iván holttestét. Elkapott két fiatal fekete varjút, akik éppen megették volna azt. Anyjuk kérte a farkast, hogy ne egye meg őket. A  farkas beleegyezett ebbe, ha cserébe  elhozza neki a halál vizét, amely helyreállítja a testet, és az élet vizét, amely újjáéleszti . A farkas időben hazavitte Ivánt még  az esküvő előtt; az idősebb testvéreket  megölte, Ivan pedig feleségül vette Helent, boldogan élt vele.

 A grúz típusban, a herceg és a farkas címmel a hős egy szép madárért és egy leányért küzd, egy farkas segíti ugyanúgy.  A tűzmadár sok másik történetben is megjelenik, köztük  Vasilisa hercegnő legendájában is:

Egy királyi vadász megtalálta a tűzmadár tollát, és bár lova óva intette tőle, felvette. Megmutatta ezt a királyának, aki követelte, hogy hozza el neki a madarat. A vadász a lovához ment, aki azt mondta neki, hogy sikerrel járhat, ha  kukoricát szórnak a mezőkre. Így is lett, és a tűzmadár enni jött, majd elkapták.

A vadász elvitte  a madarat a királynak, aki köszönet helyett újabb feladattal bízta meg, most el kell hoznia neki Vasilisa hercegnőt, hogy a menyasszonya lehessen. A ló ételt és italt kért gazdájától az útra, és egy arany tetejű sátrat. Ezzel elindultak egy tóhoz, ahol a hercegnő arany evezőkkel evezett egy ezüst csónakban. Felállította a sátrat, majd kirakta az ételt. A hercegnő jött és evett,  bort ivott, majd részeg lett, így könnyedén fogságba esett.

De Vasilisa hercegnő nem volt hajlandó feleségül menni  a királyhoz anélkül, hogy ő elrendelte volna a vadásznak, hogy  forró vízben fürödjön meg bűnhődve azért, amiért elrabolta őt. A vadász  fürdött a forrásban lévő vízben, jóképű lett. A király ugyanabban a vízben fürdött, de ő megfőtt benne . A nép a vadászt tette  meg királynak, aki feleségül vette a hercegnőt.