Sok mitológiai fa köti össze az eget és a földet. Ezek a fák, amelyeket az élet fájának, a világfának vagy a kozmikus fának is neveznek, gyakran hasonló jelentéssel bírnak.  Tisztázza az olyan fogalmakat, mint az élet, a teremtés, a halál vagy a halhatatlanság. Ezért az élet fája a török mitológia egyik legfontosabb szimbóluma. A török közösségekben Ulukayın, Paykaygın, Bayterek és Aal Luuk Mas néven ismert életfát általában kilenc ágú bükk formájában ábrázolják, néha fenyő vagy nyár formájában, hét vagy nyolc ággal. Úgy gondolják, hogy a Bürküt, Merküt és Öksökö néven ismert  sas az élet fájának tetején él.

A török közösségek hite szerint az univerzum három részből áll: földalatti, földi és ég. Az életfa legfontosabb funkciója, hogy ezt a három részt  oszlopként kapcsolja össze. Az élet fája gyökereivel megragadja a föld alatti világot, ágaival összetartja az eget, törzsével kommunikációt biztosít a két rész között. Hasonlóképpen az európai társadalmak és sámánközösségek mítoszaiban az élet fáinak legfontosabb funkciója általában a különböző birodalmak összekapcsolása. A birodalmakat összekötő fa a sámáni rituálék fontos szimbóluma. Sok sámán sátor olyan anyagokat tartalmaz, amelyek az élet fáját szimbolizálják. A sámándobok leggyakoribb motívuma szintén ez a fa. A sámán, aki a rituálé során transzba kerül így emelkedhet az égbe.

Az északkelet-szibériai török és tunguzi közösségek mítoszai szerint az emberek szellemei az élet fájának ágain várnak, mielőtt megszületnének. Ezek a lelkek arra a testre irányulnak, amelyhez tartoznak a sámánokon keresztül, amikor a gazdáik megszületnek.  A szellemek, amelyek születésük előtt madárként várnak az élet fájának ágain,  elrepülnek Uçmagba (menny) a halál után. Uno Harva szerint a fán minden ember számára van egy levél, amelyet a sors fájának is neveznek. Mindenki sorsa rá van írva a levélre, amely a tulajdonukban van. A levél csak a személy halála után esik le.

Az északkelet-szibériai török közösségek azonban másképp magyarázták a teremtést. Az Er Sogotoh eposza szerint az első ember Kübey Hatun-ból született, aki az élet fájában él. Az ujgurok életének fáit gyakran szintetizálják a manichaeus hagyományokkal. A törökök első részletes életfa freskóit az ujguroknál találták meg. Mert az ujgurok az első török társadalom, amely letelepedett. Csuvasföld címere és zászlaja, amely Oroszország szövetségi köztársasága, és amelyet többnyire keresztény csuvas törökök laknak, egy sárga alapon álló vörös életfából áll. A török mitológiában a sárga az aranyat és a gazdagságot, a piros pedig a tüzet, a bátorságot, a szeretetet, a vért és a hatalmat szimbolizálja. A hunok és az ujgurok sárga zászlókat is használtak. Hasonló geometriai fa motívumok találhatók a szőnyegeken is. Ezek a motívumok nagyon népszerűek mind a török, mind a perzsa szőnyegek díszítésénél.

A híres Baiterek-torony Astana-ban, Kazahsztán fővárosában a világfa modern értelmezése. Az épület a városközpontban található, megfigyelőtoronyként használják. Az épületet egy Semrük nevű mitikus madár történetéből merítve tervezték. Előfordul a világfa a skandináv mitológiában is, Yggdrasil néven, szintén kilenc ággal, valószínűsítve uráli hagyományok alapján.