Emese álma az egyik legrégebben keletkezett magyar monda, mely Álmos vezérünk fogantatásáról és születéséről szól. Keletkezése mindenképpen 820 és 997 közé tehető, erről írásos feljegyzések is maradtak fent a Képes Krónikákban .

Valamikor réges-régen élt a kék vizű tó mellett, a magyarok régi hazájában egy öregember. Ügek volt a neve, feleségét pedig Emesének hívták. Ügek fejedelem uralkodása idején a Kazár Birodalom hanyatlásnak indult. A főtáltos azonban megjósolta, hogy a magyarok népe nagy nemzetté válik. Egyszer Emese elaludt a sátrában, és igen szépet álmodott. Azt álmodta, hogy leszállott fejére egy turulmadár, a csőrével megérintette az ajkát, s abban a pillanatban ezüstpatak eredt meg Emese méhéből, de olyan szép patak, hogy gyönyörűséges volt nézni. Az ezüstpatak folyt és nőtt, ide-oda kígyózott,  valóságos folyam lett belőle. Mind arra folyt, amerre a Nap nyugszik le. A turul alakja  fénnyé változott, elszállt és beleolvadt a csillagokba.
 Ezt álmodta Emese. Egy öreg, fehérszakállú ember eljött Ügekhez, mintha csak az Isten küldötte volna. Emese elmondotta az álmát, s kérte, hogy fejtse meg neki, mit jelent. Az öreg így válaszolt: — Azt jelenti az álmod, hogy neked egy fiad fog születni, ő elmegy a magyarokkal, mint az ezüstpatak napnyugat felé. Azért megy, hogy új hazát keressen. Az új haza szebb lesz, mint ez a mostani. A patakból folyam lett, mert erős nemzet válik belőletek!

Emese egy napon fáradtan ébredt fel. Leült az udvar közepén álló lombtalan  fa alá. A csillagokat bámulta.  -Álmos ! -Ez legyen a fiam neve ! A magyarok nemsokára elhagyták Levédiát, a Kárpát-medence felé indultak 

Az Emese álma  mondának sok ázsiai vonatkozása van.  Kürosz perzsa királynak Ktesiás görög történetíró szerint anyja meséli álmát, amelyet fia születésekor látott: az ágyékából kiömlő víz nagy folyóvá változik, egész Ázsiát elárasztja. Az oszmánokat Khorasan-ból a mai Törökország területére egy Er-togrul (hím turul) vezeti ki, akit Oszmán álmában látott. Mind a magyar, mind a török dinasztiát alapító származásban aktív szereplő a turul, így válik mindkét népnek totemévé, nemzetségi szimbólumává. A burjátok mondavilágában az első táltos olyan nőtől születik, akit a sas ejtett teherbe. A goldok is úgy tartják, hogy a megszületésre váró lelkek madarak alakjában a világfán ülnek, ahonnan egy asszony méhébe szállnak,  uralkodó dinasztiát létrehozva. Mivel Atilla nevének hun jelentése nagy folyó, az Emese álmában szereplő folyó motívuma közötti megegyezés a hun és a magyar kapcsolat másik bizonyítéka a Csodaszarvas mondán túl.