A XIII. századi Budai Vár  kőfalai alatt a labirintus kanyargós ösvényei és fekete folyosói Budapest ősi várnegyedének sötét történetét rejtik. Itt a halottak csontvázai erőszakos tettekről árulkodnak, de az utóbbi időben a barlangok nyitva álltak a nyilvánosság előtt. Aztán 2011-ben hirtelen a rendőrség  megmagyarázhatatlan okok alapján bezárta az ajtókat. Mi váltotta ki ezt ? Talán az, ami benne van.

A folyosók és kamrák több mint 1 200 méter hosszan és közel 16 méter mélyen vannak a mai Budapest alatt. Itt volt az ókori római város, Aquincum, amely közvetlenül a Duna jobb partján fekvő Buda és a bal parti Pest között terült el. Pest fontos gazdasági központ volt, de 1241-ben a tatárjárás elpusztította. Ismét újjáépítették,  a következő években IV. Béla király az ősi kamrák fölé építette a  Budai Várat. Nem nehéz elhinni a labirintus legendáit, hiszen a nyirkos, gyengén megvilágított kőfalak és a halottak csontjai mind a régi időket idézik. Az ásatások során egy török hárem  romjait találták a barlang bejáratánál. Arról számoltak be, hogy az alagutak mélyén több női csontvázat találtak, amelyek a török  megszállás idejéből származnak. Egy kútba dobták őket, amikor a törököket kiszorították a várból. A labirintus börtönként és kínzókamraként is szolgált.  A legenda szerint Vlad Tepes havasalföldi vajdát szövetségese, Mátyás magyar király árulta el. Más adatok szerint ez fordítva történt. Vlad-ot 1462 körül bebörtönözték és hagyták rohadni a budai vár alatt. A helyiek azt is állítják, hogy Vlad Tepes a barlangok hideg  kőpadlójában van eltemetve,  most egy sír jelzi ezt a helyet.  Ezenkívül karóba húzott fejek díszelegnek az egyik teremben, mint illusztrációk. Vlad sokak szerint vámpír formájában hagyta el az alagsort. A folklór beszél arról is, hogy a törökök a labirintusban temették el kincseiket, ahogyan a középkori adószedők is itt rejtették el vagyonukat.  Az itt járók egy rejtett kamrára bukkanhatnak, ahol a bor szabadon ömlik egy szőlővel benőtt szökőkútból. Hogy miért és honnan folyik a bor és miért létezik még a szökőkút, rejtély marad.  Corvin Mátyás királynak tulajdonítják, aki folytatta a királyi palota építését. A legendák szerint felesége, Beatrice mérgezte meg. A látogatókat gyakran arra ösztönzik, hogy kóstolják meg a bort, ha merik.

A Budai Vár alatti alagutakban furcsa humanoid szobrok is vannak, a legfeltűnőbb  a kétarcú sámán. A korabeli jelmezekbe öltöztetett halvány viaszfigurák mesélnek a környék közelmúltbéli történelméről, valamint a fenti palotában található csillogó gazdagságról. Összesen öt különálló labirintus foglal magában tíz csarnokot. A labirintus híressé vált, közben folyamatosan vonzotta a látogatókat, akik fel akarták fedezni Budapest történelmét és ősi kultúráját.  2011-ben azonban a látogatók és a labirintus munkatársai egyaránt megdöbbentek, amikor a rendőrség megrohamozta a barlangokat és erőszakkal eltávolította az összes lakót. Abban az időben az emberek azt feltételezték, hogy ez egy terrortámadás vagy vészhelyzet miatt történt. Mindenkinek azt tanácsolták, hogy fogja a holmiját,  azonnal távozzon, ezalatt pedig állandó megfigyelés alatt álltak. De miután mindenkit evakuáltak, az ajtókat lezárták.  Sokan  úgy gondolják, hogy valami megmagyarázhatatlan lehet ennek oka, amit labirintus barlangjainak mélyén fedeztek fel akkor. A budai labirintus egyik szakasza minden látogató számára kihívás. A pletykák szerint ez az a hely, ahol a paranormális események koncentrálódnak. Azoknak akik átkelnek itt,  teljes sötétségben kell az utat megtenniük. Testetlen hangok, jelenések, sikolyok és furcsa beszámolók léteznek a Doppelgangerek-kel (ikerlélek) való találkozásról ezen a területen.

 A XIX. században a fekete gróf néven ismert szellem terrorizálta a labirintust.  Alakja  a történelemben gyökerezik, mivel az 1800-as években egyszer élt egy elszegényedett gróf, aki banditákkal szövetkezett, így lehetővé téve számukra azt, hogy zsákmányért cserébe elrejtőzzenek a labirintusban. Életének és halálának története nem világos, de a labirintusban kísértő titokzatos fekete alak történetei még mindig léteznek.