Jankula története valószínűleg csupán legenda a család magyar származásának bizonyítása céljából, de nem lehet kizárni annak lehetőségét sem, hogy igaz.  A holló, amely ebben a legendában szerepel, mindig is a Hunyadiak címerállata volt. Egy morzsinai leány (Marzsina erdélyi település) éppen a tükör előtt állt, szinte mindegyik ruháját felpróbálta előtte. Anyja különösnek találta ezt, mert korábban soha nem cselekedett így, ezért megkérdezte mit csinál. A lány meglepődve nézett rá, egyúttal szemrehányóan is: -Ma érkezik Zsigmond király, nem hallottad ? Anyja viszont nem értett egyet vele, mondván neki semmi keresnivalója az ünneplők között. Felvitte őt  a toronyszobába, majd bezárta. A lány eközben magányában csak a királyra gondolt, próbálta elképzelni külsejét és szokásait. Kintről már hallotta a tömeg zsivaját, ami bizonyára azt jelentette, hogy megérkezett a király. Különböző hangszerek, kürtök, dobok hangos csattanásai szinte elnyomtak minden más zajt.  A lány a toronyszoba ablakához ment, majd kilesett onnan. Egy fekete lovon lévő emberre figyelt fel, aki szerinte nem lehetett más, mint a király. Zsigmond király, mintha megérezte volna azt, hogy figyelik, felnézett a toronyra. Egy pillanatig egymást figyelték egészen addig, amíg a leány visszahúzta a függönyt. A király megkérdezte a mellette állótól, hogy ki az, akit az előbb látott. Megtudta, hogy ő egy ottani földesúr leánya. Zsigmond ezután elrendelte, hogy estére vigyék őt a szobájába.

A leány titkon örült annak, hogy a király felfigyelt rá. Lent zaj hallatszott, valakik megérkeztek hozzájuk. Hamarosan szobája ajtajának kulcsa fordult egyet a zárban, majd kinyílt az ajtó. -A király hívat! -mondta neki anyja aggodalmasan. Miután a lány belépett a király szobájába, hosszú percekig csak álltak egymással szemben. Végül a király intett az őröknek, hogy menjenek ki és csukják be az ajtókat. Éjszaka megtették azt, amit Zsigmond kívánt. Reggel, miután felkeltek a lány megkérdezte tőle, hogy mit tegyen majd, ha gyereke születik. Miután megkapta a választ, hogy ez esetben gondoskodnak róluk, kissé megnyugodott. -De honnan fogod tudni, hogy én leszek nálad és nem más? -Felismerlek ezer közül is! -válaszolta a király, majd lehúzta aranygyűrűjét az ujjáról. -Vedd ezt  a gyűrűt, aztán amikor hozzám akarsz jönni, mutasd fel! A lány eltette az ékszert, Zsigmond pedig folytatta útját egészen Nikápolyig, hogy seregével kiszorítsa a törököket. A csata sikerrel zárult, a győztes sereg visszatért Budára. A lány ezalatt nagyon sokat gondolt a királyra, annál is inkább amiatt, mert gyereket várt tőle. Miután a baba megszületett, anyja folyton amiatt siránkozott, hogy nem lesz neki apja. Egy nap apja megkérdezte, mi lesz a neve az újszülöttnek.  -Jankula! -felelt a lány. Egy  napon éppen mosáshoz készülődött a lány, szappannal mosta a ruhákat. Jankula az udvar közepén feküdt  bölcsőjében keservesen sírva. A lány leöblítette a szappant  kezéről,  aztán odament a bölcsőhöz. Hiába adott neki játékokat az anyja, ő mind kidobálta azokat. A lány körülnézett és mivel senki más nem volt ott, benyúlt keblébe, ahol a gyűrűt elrejtette. Átadta Jankulának azt, aki ekkor rögtön elhallgatott. Mivel látta anyja, hogy ez a módszer működik, visszatért munkájához. Észre sem vette azt, hogy az udvaruk fölött egy holló repül körbe-körbe. Mivel megtetszett neki a csillogó tárgy, kikapta azt a kisbaba kezéből és felszállott egy nagy diófa tetejére. A lány össze-vissza kiabált a cselédekért, hogy jöjjenek segíteni. Nyilakat, köveket hoztak, de egyik sem talált a célba. A holló is megijedt ezektől, ezért elrepült. A lány azonban elvette az egyik szolga íját, megfeszítette azt. Sikerült lelőnie a madarat, amely rögtön lezuhant  a földre. Azóta a Hunyadi család címerében holló szerepel. -Egy percet sem maradok itt tovább. Megyek a gyerekemmel Budára! Apja nem értette azt, miért akar odamenni lánya. De végül hagyta magát meggyőzni, ezért be is fogatták  a lovakat a hintó elé. A lány egyenesen a királyi várba ment, ahol az őrök útját állták. Miután megmutatta nekik  a gyűrűt, azok beengedték őt. Zsigmond megszemlélte a gyermeket. -Nagyon szép gyermeket szültél, remélem fiú! A lány igennel válaszolt, meg is mondta a nevét. A király úgy döntött, hogy neki ajándékozza Vajdahunyad várát, a fiú neve pedig ezentúl Hunyadi János lesz. Valóban nagy hős lett belőle, a legnagyobb törökverő.

Habár a történészek szerint Hunyadi János anyja révén román származású volt, ez erősen kétséges, ugyanis több bizonyíték a kun származás mellett szól, ha az előző legendát nem is vesszük figyelembe. Emellett szól a Vajk név is, amely magyar (Vajk Hunyadi János apja, a legendában mostohaapja). A szerb eredetet viszont érdemes megfontolóra venni, mivel Hunyadi alakja néphagyománnyá vált. Ezekben a legendákban  Hunyadi János nem Zsigmond király gyerekeként kerül bemutatásra nyilván, hanem annak bizalmi embereként ismerik Lazarevics István szerb despota törvénytelen fiaként. Ebben a történetben Lazarevics despota Moszkvából seregével Szerbiába tartván megpihent Budán, ahol megismert egy lányt, Morzsinai Erzsébetet.  Az ő kapcsolatukból született Sibinjanin Jankó. A vezetéknév Nagyszebenre utal annak szerb nevén.

 Zsigmond király egyik fő bizalmasára, Ozorai Pipó-ra bízta Jankula katonai nevelését, életének egyik legjelentősebb eseményére, a császári koronázására Hunyadi Jánost, nem pedig feleségét és leányát vitte magával Itáliába egyes elméletek szerint. Miután Jankula felnőtt, Hunyadi János néven sokat segített a királynak, minden háborúba elkísérte őt. Nándorfehérvár, mai nevén Belgrád ostromakor Hunyadi János vezette a magyar seregeket. A legenda szerint egy Dugovich Titus nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára akarta kitűzni a félholdas zászlót. A győzelem  emlékére vezette be 1456-ban III. Callixtus pápa az Isten színeváltozása nevű ünnepet augusztus 6-ra.  A  déli harangozást még az ütközet előtt elrendelték, habár elterjedt ennek az ellenkező hamis változata is, amiben sokan hisznek. A nándorfehérvári győzelem után minősítették a hálaadás jelképévé. A sikeres csata után azonban kitört  a pestis, sokan meghaltak, köztük Hunyadi János is. Fia, Mátyás király később Magyarország egyik legnagyobb királya lett, akinek igazságos cselekedeteiről számtalan mese és legenda terjengett a nép körében.