A Manas nemcsak arról híres, hogy a kirgiz nép nemzeti irodalmi alkotása, hanem a leghosszabb ismert epikai alkotás is verses formában. Ennél azonban hosszabb az indiai Mahabharata és a tibeti Gesar király története  művek karakterek formájában. Az egész mű három fő részből áll: Manas, Semey és Seitek. Nincs biztosan meghatározott időpont arról, hogy mikor keletkezett,  a XV.-XVIII. század közötti  időszakra tehető ez. De  a Manas cselekménye olyan események sorozata körül forog, amelyek egybeesnek a régió IX. századi történelmével, elsősorban a kirgiz emberek  és más török és kínai népcsoportok együttéléséről.

 Nogay kán halála után a kirgizek régi ellenségei, a kitájok és a dzsungárok kihasználva a kán utódjainak határozatlanságát, megragadják a hatalmat és elkezdik kiűzni a kirgizeket, így Nogay leszármazottait távoli területekre kényszerítik.  A fiatalabb fiú, Zhakyp az Altáj-hegység területén telepedik le, ahol sokáig a dzsungárokat kell szolgálnia. De az aranybányákban dolgozva sikerült meggazdagodnia, felnőttkorára számtalan állatcsorda tulajdonosává válik, viszont a sors nem áldja meg őt örökössel.  Ellátogat szent helyekre és áldozatokat ad Istennek, végül egy álom formájában a mindenható segít rajta, idősebb felesége gyermeket szül. Ugyanezen a napon  egy csikó is születik Zhakyp állatcsordái között, ennek az állatnak később fontos szerepe lesz. Zhakyp az örömében nagy ünnepséget szervez, fiát pedig Manas-nak nevezi el, akit születésétől fogva különleges tulajdonságok jellemeztek, ugyanis rendkívüli fizikai erővel rendelkezett. Mivel küzdött az elnyomók ellen is és segítette a kizsákmányoltakat, híre eljutott a dzsungárok kánjához is, Esen-hez. Ő álruhás embereket küld a kirgizekhez kereskedőnek öltözve és utasítja őket arra, hogy fogják el Manas-t. Mivel ez nem sikerül, a dzsungárok  több ezres sereget küldenek Neskara  hős vezetésével. Az összes szomszédos nép és törzs egyesítésével azonban Manas legyőzi Neskara hadseregét. Ezután Manas az ujgurok ellen is nyer, az egyik legyőzött ujgur uralkodó, Kayypdan Manas-nak adja lányát, Karaberk-et, aki maga is szeretett volna a híres batyr (hős) felesége lenni. Manas úgy dönt, hogy népével együtt visszatér Ala földjére, ahol korábban éltek.  Azonban régi ellenségeik megpróbálják megakadályozni ezt, ezért Manas negyven khoros-szal, vagyis harcossal elfogja a kánt, majd békét kötnek népével. Ezután még egy ellenséges törzset, a pamíriakat vagy másnéven kalcha-kat kell legyőzniük Shooruk vezetése alatt. A győzelem után Shooruk a béke értelmében hozzáadja lányát Manas-hoz.

Az eposz egyik különálló cselekményága Almambet hős történetét meséli el. Almambet apja, Sooronduk volt az egyik legnagyobb tábornok Kínában. Hosszú ideig gyermektelen volt, de végül felesége szül neki egy fiút, aki gyerekkorától kezdve megértett minden tudományt, elsajátította a mágia és a boszorkányság művészetét és a  Sárkány tanítását.  Almambet aztán apja utódjává válik, átvéve a kínai hadsereg vezetését. Egyszer vadászat során találkozik a kazah  Kekche-vel, aki felhívja őt arra, hogy a boszorkányság és a fekete mágia tudománya nem viszi őt előre, az ő tanításai révén Almambet a fény útjára lép. Hazatérve kiadja az utasítást rokonainak, hogy térjenek át új hitre. Azonban sem a szülők, sem egyéb rokonai nem akarják ezt, ezért apja, Sooronduk elrendeli fia letartóztatását, mivel megtagadta  ősei hitét.  Almambet-nek így menekülnie kell a kazahok népéhez, akiket Kekche irányít. Mivel népszerű lesz bátorsága és okossága által, sokan féltékenyen tekintenek rá az udvarban, hamis pletykákat terjesztenek Almambet-ről és Kekche Akerchek nevű feleségéről, miszerint ők ketten szeretők. Így Almambet-nek a kazahok területéről is el kell menekülnie, ezúttal tanácstalanul úgy dönt kelet felé indul a semmibe.  Miközben vándorol, egy napon találkozik Manas-szal, aki éppen vadászott. Mivel Manas már sokat hallott Almambet-ről, megörült a vele történő találkozásnak.  Almambet ezután megházasodik a vadon élő hegyi állatok védelmezőjének leányával, Aruke-vel. Eközben Zhakyp bátyjának, Usan-nak a leszármazottai és rokonai úgy döntenek visszatérnek a kirgizek földjére a távoli északról. Ők sok éven át a dzsungárokkal éltek együtt, azok asszonyaival házasodtak össze, elfelejtették őseik szokásait. Kezkamanok-nak nevezték őket. Az afgán Tyulkyu támadást tervez a kirgizeknek ezen ága ellen, de öccse megakadályozza ebben mondván, hogy ő nem akar vérontást. Tyulkyu elismeri bűnösségét, ezért váltságdíjat fizet Koshoy meggyilkolása miatt és átadja trónját öccsének. Manas és az új afgán király, Akun megegyeznek abban, hogy gyermekeiket majd egymás között fogják megházasítani. Amíg Manas távol marad otthonától, a kezkaman-ok, vagyis a korábban dzsungárok között élt rokonai megérkeznek országába, akik földet és állatokat kapnak a letelepedéshez. Ennek ellenére irigy rokonai összeesküdnek ellene, meg akarják mérgezni Manas-t. Ünnepséget rendeznek, ahová meghívnak minden fontos személyt, itt keverik bele a mérget az ételbe, ami sok ember halálát okozza. Manas azonban nem eszik belőle, ezért megmaradt harcosaival megküzd ellenségeivel és lemészárolja az összeset. A Manas első könyve azonos alcímmel a hős halálával ér véget, akit meggyilkol egy lázadó. Semey nevű fia bosszút esküdik ellenük. 

Negyven nappal Manas halála után annak apja, Zhakyp azt követeli, hogy Manas egyik feleségét,Kanykey-t  adják át elhunyt öccse féltestvérének. Azonban arról nem tud, hogy Kobesh  zaklatta Kanykey-t és megpróbálja elpusztítani a Semey-t, aki még ekkor csak kisgyerek. Kanykey kénytelen menekülni gyermekével rokonaihoz. Később Manas ellenségei, köztük Abyke és Kobesh mostohatestvérek, valamint az őt eláruló harcosok Semey keze által halnak meg, köztük apja gyilkosa, Conurbay is.  A mű harmadik része Seitek-ről, Manas unokájáról szól és az előző részek folytatása. Ebben a részben is a külső és belső ellenség ellen kell megküzdenie a hősnek a béke megteremtése érdekében, valamint Semey visszatérését is leírja népéhez. Az eposz megfogalmaz egy törvényszerűséget, amely hét követendő példából áll: 1. A nemzet egységének megtartása, 2. Harmónia különböző népek között, barátság és együttműködés velük, 3. A hazafiság fontossága katonaként, 4. Munka és tudás révén a jólét megteremtése, 5. Nagylelkűség és tolerancia, 6. Harmónia a természettel, 7. A kirgiz államiság megerősítése és védelme. 2023-ban az epika kéziratos változatát a nemzetközi szervezet, az UNESCO is bevette a Világ Emlékei nevű program közé.