A történetben szereplő nevek fiktívek. Egy Anne nevű lány a szobájában telefonjával foglalkozott, amikor Belle nevű részeg anyja rárontott és azt mondta: -Már megint a telefonodba bújsz, inkább menj el és vegyél nekem egy italt! -Most menj el kérlek, mert részeg vagy és nem tudod mit csinálsz! -Persze, menjek el itthonról. De amikor pénz kell, akkor jó vagyok! Ezután az anya odalépett eléje és adott neki egy pofont, amely Anne arcán rózsaszínű nyomot hagyott. Nem ez volt az első eset, hogy egy anya ittasan megvert egy gyereket. Miután Belle elment, Jason belépett a szobába és nővére könnyeit látva megölelte őt, majd próbálta megnyugtatni azzal, hogy ma van a születésnapja és ezt megünnepelni szokás szerint a tengerre mennek. A család az egyik szállodában szállt meg, amely nagyon közel volt a strandhoz. Fél óra múlva már mindenki kipakolta cuccait a bőröndökből, ezután pedig rögtön lementek a tengerpartra.  Mindenki a tengerben fürdött már, Anne keresztapja, nagynénje, nagymamája és testvérei is, kivéve Belle-t, aki még mindig részeg volt. Anne emiatt még mindig szomorúan érezte magát, ezért nem tudta igazán élvezni az úszást, az óriáskeréken való élményt,  a Jason-nal együtt töltött vidám perceket. Végül este a család visszatért a szállodába, ekkor már a keresztapa is nagyon részeg volt, ezért azonnal lefeküdt az ágyra. Jason Marta nevű húgával tévét nézett ezalatt, Belle pedig elhagyta a szobát, ahol már anyja aludt. Anne a konyhában rántottát sütött magának és azoknak, akik még ébren voltak. Mivel anyja ért oda legelőbb, leült az asztalhoz enni, de az első falat után kiköpte az ételt. Úgy találta túlzottan sós, amit lánya szándékosan készített el úgy. A tányért és tartalmát a falra dobta, majd mindenféle trágárságokat kiabált. A törött edények és a kiáltozás által keltett zajra a család többi tagja berohantak a konyhába, hogy megnézzék mi történt. Mindenki próbálta megvigasztalni Anne-t, aki sírt a széken, de nem mert mondani semmit. Marta-t kivéve ugyanis senki nem tudta azt, hogy Belle gyakran veri a lányát. Marta soha nem kedvelte nővérét, mert féltékeny volt rá és emiatt elhallgatta a bántalmazásokat is, amelyekben cinkosa volt anyjának. Másnap délelőtt a keresztapát kivéve mindenki újból lement  a tengerhez. Anne úszni akart, ezért titokban elkötött egy felügyelet nélkül hagyott hajót a parton. Át akarta gondolni  jól azt, hogy mihez fog kezdeni, ugyanis kétségek között gyötrődött abban feljelentse anyját a hatóságoknál vagy ne, ha pedig mégis megtenné mik lennének annak a következményei. Magányra volt szüksége ehhez, a nyílt  a tenger pedig  éppen megfelelő helyszín ehhez. Annyira messze hajózott, hogy már csak a víz vette körül őt, még  a partot sem látta. Egy idő után félni kezdett, de nem tudta irányítani a hajót, a szél ellentétes irányba fújt. Három órát töltött  a hajón bizonytalanságban, közben titkon remélte azt, hogy valaki meg fogja menteni őt. Végül nem talált más megoldást, beleugrott a tengerbe. Sokáig úszott a part felé, de egy idő után már nem bírta és megfulladt.

A parton ezalatt mindenki Anne-t kereste, de nem találták őt sehol. Azt nem is sejtette senki, hogy a tengerben keressék, mivel a lány egy ismeretlen hajóval ment ki a nyílt vizekre, annak tulajdonosai pedig mint később kiderült halászok voltak, akik csak másnap jelentkeztek. A rendőrség sem intézkedett, mivel nem telt el elég idő eltűnése után. A lány estére sem került elő, habár már mindenhol keresték őt  a környező településeken is. A nagynéni autóba szállt, elhajtott vele messzire abban a  reményben,  hátha meglátja majd valahol kóborolni. Mindenki különböző helyeken kereste az eltűntet, Belle azonban azt mondván a többieknek, hogy a szálloda körül fog kutatni, hazament és lefeküdt, mert már késő volt. Éjjel rémálmok gyötörték: Anne-t látta fekete ruhában, akinek arca eltorzult, nem lehetett kivenni a vonásokat rajta. Éppen feléje indult lassan közeledve hozzá a szobában. Belle a rémálom miatt magához tért, aznap nem tudott már többé aludni. Reggel tudta meg, hogy a partiőrség megtalálta lánya holttestét, amelyet kivetett a tenger. A család többi tagját letörte a hír, még Marta-t is, aki ettől a naptól kezdve  a bűntudat  miatt rettenetesen érezte magát. Habár nővérét már régen eltemették, nem tudta feldolgozni halálát, gyakran ment ki a tengerre őt keresni. Később az interneten talált rá egy halottidéző szertartásra, amelyről beszámolt testvérének is. Egyik éjjel kipróbálták, de nem történt semmi, legalábbis az ő otthonukban.  Viszont azt a férfit, aki éppen a tengerparton járt aznap  megszállta Anne szelleme. A megszállott videót készített állítólag, amelyen ő maga szerepel. Első számú címzettje Belle volt, aki egy napon a postaládájában talált rá erre a videóra. Egy felirat is szerepelt a borítékon, amelybe belecsomagolták és ezt írták rá: Bell-nek, a feladó neve pedig Anne, a lányod. Mivel Belle kíváncsi volt, elindította a videót lejátszóján. Délután Marta hazatérvén az iskolából otthon anyja kiáltásait hallotta szobájában. Belle egy ollóval megvakította magát, az eszköz kilógott  a szeméből és csak annyit tudott mondani, hogy bosszút állt. Belle-t nem tudták megmenteni a kórházban, mert másnap belehalt sérüléseibe. Marta előző nap látott részleteket a videóból a kazettán fél szemmel, mert anyja balsorsát látva nem tudott odafigyelni igazán egyéb körülményekre. A boríték az asztalon hevert, ami felkeltette  a lány érdeklődését másnap. Behívta magához Jason-t, aki otthon volt éppen. Nagynénjük ( aki később elvállalta a gyámságot Jason felett )a temetést intézte ekkor. Jason soha nem feledte el azt a napot, amikor tanúja volt annak, hogy testvére is önszántából megvakítja magát egy késsel, miközben néz valamit a számítógépen. A videó felkerült a videómegosztó portálokra is 2008-tól. Néhány napon belül a YouTube-ra történő állítólagos  első letöltés után számos más videó jelenik meg alternatív nevekkel, mint például a  Mereana Glesgorv, valamint egy kibővített kettő perces verzió kripto stílusú történet kíséretében. A teljes anyag kettő percig tart, amit a YouTube törölt azután, hogy a videót megnéző körülbelül 150 ember megvakította magát, aztán elküldték kivágott szemeiket a videómegosztó cég székhelyére, ami San Bruno-ban van. Még nem ismeretes, hogyan sikerült elküldeniük ezeket postai úton vakon, nevüket titkosították. Azóta sok változat létezik több videómegosztó portálon, de az eredetit valószínűleg csak azok ismerik, akik először eltávolították. Orosz blogokból származó források szerint a rajta szereplő személy Byron Cortez, aki az Egyesült Államokhoz tartozó karibi Virgin-szigeteken él. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy a You Tube készítette az új verziót, miután eltávolította a régit, amelyen nem ő szerepelt és ezért nincs internetes protokoll címe a feltöltőnek. A lánc pedig folytatódott, később megjelentek átalakított példányok is. A legtöbb ilyen videón szemre káros vörös háttéren egy ember szerepel, aki sokáig nem csinál semmit, majd a legvégén nevetni kezd, ekkor eltorzul az arca. Van egy felirat az alkarján, amit kivágtak.  Az egyik ember, aki végig nézte az eredeti változatot elmondása alapján 45 másodperc után elkezdett kiáltozni, ő azóta állandóan nyugtatók hatása alatt áll, nem emlékszik arra mit látott. Akik vele egy szobában  voltak azt mondták, hogy miközben társuk nézte  a videót,  fúrás hangját hallották. Egyikük sem merte megnézni a képernyőt. Annyi bizonyos, hogy a videó megnézése káros és a You Tube ezért távolította el az eredetit, mivel nagyon sokan rosszul érzik magukat, hipnotikus hatással lehet egyes emberekre a benne szereplő tartalom, ami talán binaurális hang zavaró háttérrel.