Móricz János magyar felfedező állítása szerint ősrégi fémből készült tárgyakat és könyveket talált egy barlangban az ecuadori esőerdőben.   Elmondása szerint csiszolt kőasztalra bukkant, amelyben arany könyveket talált gravírozott hieroglifákkal. A barlangba történő első belépés során négy idegen telepatikusan beszélt vele, akik gratuláltak neki a felfedezéshez. Egy Petronio Abarca nevű katona is azt mondta később, hogy az itt élő shuar törzs tagjai és apja megmutatták neki az arany könyvtárat, de ő ezenkívül mást is látott bent. A sok faragott állat formájú tárgyakon kívül egy kristályból készült koporsó feküdt a barlang alján, amelyben egy arannyal borított csontváz volt. Elmondása szerint magyar írások szerepeltek ezeken a tárgyakon.

A barlang nem elérhető a hétköznapi látogatók számára . Felkutatása több napot venne igénybe az út nélküli esőerdőben. A jibaros vagy másnéven shuar törzs tagjai nem igazán fogadják szívesen az erre látogatókat, mivel ők a barlangokat saját szent helyeiknek tartják, ahová ők sem tesznek látogatást. J. Revenga spanyol kutató szerint ezt a barlangot menedékként használták a Wisconsin jégkorszak során, amely 48 000 és 12 000 évvel ezelőtt uralta  a Földet. Ha ez a tény igaz, akkor sok történelmi tényt borítana fel, többek között azt, hogy a Bering-szoroson történő migráció nem feltétlenül jelentette Amerika egész benépesítését. A Shuar nép biztos abban, hogy két óra távolságra a Tayos-barlangtól van egy másik hasonló barlang is, amely mélyebbre hatol a földbe.  Mejech néven ismerik,  ezt a felefedezők is  megerősítették, mert egy másik barlangrendszer minden bizonnyal  a Zamora folyó alatt áthaladva csatlakozik a Tayos-hoz. Egy Carlos Crespi nevű pap az 1920-as évek óta ismeri a barlangot. Az ekkor létező tárgyakról közül csak néhány fénykép és videó maradt fenn, mivel ezek többségét eladták vagy ellopták azokat, javarészt akkor,  amikor 1962-ben tűzvész tombolt. A múzeumon keresztül sok pénzt gyűjtöttek új templomok építésére és a környék lakosainak megsegítésére, de a pap 1982-es halála után ezek a tárgyak eltűntek a cuenca-i kolostorból. A mormonok egy csoportja azt hitte, hogy azok a fémlemezek, amelyek Móricz állítása szerint a barlangban vannak ugyanazok az aranylemezek, amelyeket  prófétájuk, Joseph Smith könyve ismertet. mormonok Móricz útmutatását kérték az expedíció során, de ő soha nem vitte le őket az állítólagos könyvtárba. Avril Jesperson, a mormon expedíció egyik embere szerint Móricz nem tudta mit csinál.  Azonban egy 1969-es expedíció  tagjai viszont a magyar felefedező állítása mellett tartottak ki, mivel  az arany mellett szokatlan szobrokat és fémből készült könyveket fedeztek fel ( az aranyból készülteket bizonyára már régen elvitték). A tárgyak mind  mesterséges alagutakban voltak, amelyeket egy elveszett civilizáció hozott létre földönkívüli lények segítségével, legalábbis emellett tanúskodott Eric Däniken  1968-as könyvében. A Tayos-barlangról szóló hírek ezután nemzetközi visszhangot keltettek,  így 1976-ban egy akkoriban modern műszerekkel és pénzügyileg is támogatott csoport indult útnak, amelynek Neil Armstrong űrhajós is tagja volt. Ezt az expedíciót Ecuador és az Egyesült Királyság kormánya finanszírozta. A csapat a barlang belsejében szépen vágott és csiszolt átjárókat, valamint  temetkezési helyeket talált. A barlang belsejében négyzet alakú sziklaszerkezetek vannak, amelyek hosszúkás ajtókra emlékeztetnek, ezeket azóta is Moricz portálnak hívják. Különböző régészeti kutatások azonban azt bizonyítják, hogy azt már a neolitikumban használták emberek a barlangokat, amelyet később a kedvezőbbre forduló éghajlat után elhagytak legkorábban Kr.e. 3000 körül.  Mindenesetre a Tayos-barlang képződményei annyira egyenesek, simák és szimmetrikusak, hogy nehéz lenne megmagyarázni természetes eredetüket így.

Többen állítják azt, hogy élnek földönkívüliek a bolygó kérge alatt. A leginkább elfogadott elmélet szerint a Sunkie nevű faj még az emberek előtt létezett, akik Lemúria és Atlantisz lakói is voltak egyben. Miután az emberek gonosszá váltak, ezek a lények elmenekültek előlük a föld alá. Ismert adatok szerint számtalan alagutat, labirintust és barlangot hoztak létre a földkéreg alatt, amelyet a jövőben a Fehér Testvériség használt. Álmok által kommunikálnak az emberi fajjal, amelyek valójában üzenetek. Fizikai kapcsolatot csak akkor mernek bevállalni, ha azt érzik biztonságban vannak. Mivel nincs szemhéjuk, a napfény káros hatással van rájuk, emiatt és biztonságuk érdekében is éjszaka nyilvánulnak csak meg.  A Tayos-barlang egyik menedékhelyük vagy inkább bejáratuk az alsó világba, ahol élnek. Itt lent található egy földönkívüli bázis nagy terekkel és fehér fém falakkal. Gömb alakú tárgyak lépnek be és hagyják el ezt a helyet. A másik ilyen hely, ahol bázist tartanak fel, állítólag a venezuelai Guacharo-barlang.

A zsírfecskék vagy olajmadarak itteni neve guacharo. A venezuelai barlang róluk kapta nevét, de nemcsak ezt, hanem a Tayos-barlangot is benépesítik ezek az éjszakai madarak. Az olajmadár abból származik, hogy régen a csibéiket elfogták és megfőzték olaj előállítása céljából. A helyi lakosok szerint a barlang  bejárat egy összefüggő földalatti rendszerhez, amely a Táblahegyek alatt is megtalálható az Amazonas-esőerdő alatt, majd Brazíliában ér véget. A zsírfecskék ismerik ezt az utat, ezért egyik barlangból a másikba repülnek át  földalatti járatokon keresztül. Éjjel gyakran lehet látni furcsa fényeket a barlangok mélyében, amelyek megvilágítják a környező eget is. Egy Nuris nevű felefedező elmondása szerint éjszaka a Guacharo-barlangban látott egy kis méretű emberszerű alakot, amelyről korábban a bennszülöttek is meséltek neki. Szerintük ezek a föld alatt élő másvilági lények jóindulatúak.  A pemon indiánok történeteiben előfordul a törpe nép, amelynek neve Amaik, gyakran segítenek a felfedezőknek akkor, amikor ők eltévednek az esőerdőben vagy a barlangokban. Egy másik közelben élő indián törzs, a chaima legendái szerint Urimare hercegnő a spanyol gyarmatosítók elleni küzdelem során a barlang mellett állította fel harcosait, hogy megvédje népét a szellemek segítségével. A spanyolok közül többen is eltűntek, miután beléptek a barlang mélyére, de végül Urimare-t elfogták és Cumana-ban felakasztották.