Számos olyan tárgyat fedeztek fel, amelyekről azt mondták, hogy nem ehhez a világhoz tartoznak. Az egyik ilyen példa a Menny kövei vagy más néven Pitoni kövek, utóbbi megnevezését a felfedezőjéről kapta.  A kilencvenes években ellentmondásos viták és elméletek tárgya volt  ezek az irreális kék kövek, amelyeknek belsejében számos fehér barázda található.

 Angelo Pitoni olasz régész Nyugat-Afrika egyik országába, Sierra Leone-ba utazott, melynek során több kék követ vásárolt egy Fula nevű főnöktől.  A törzs főnöke elmondta neki, hogy ezek a kövek egyedülállóak, mert egy földönkívüli fajtól származnak , amelynek tagjai egykor régen Afrikában jártak.  Vagy egy másik változat szerint Isten megharagudott rájuk bűnös életmódjuk miatt, majd kövek formájában a Földre dobta őket. Pitoni miután visszatért Európába, elvitte a köveket egy olaszországi egyetem laboratóriumába, hogy megvizsgálják azokat. Az eredmények azt mutatták, hogy a kövek nem egyeztek egyetlen ismert eddigi ásványi anyaggal sem, de nagyrészt oxigént tartalmazott. Azonban a kutatók nem tudták megmagyarázni azt sem, hogy a kövek hogyan és miért őrizték meg kék színüket. Amikor egy kis kődarabot porrá törtek, majd mikroszkóp alatt megnézték, semmilyen színt nem láttak annak lencséjén keresztül. A kő nagyon magas hőmérsékleten történő hevítése egyáltalán nem változtatta meg az ásványi anyagát,  a savak sem tudták lebontani. Ráadásul a laboratóriumi elemzés során a szakemberek megállapították, hogy a sziklák szerkezetének 77,17%-a oxigén. A fennmaradó rész szén, kalcium és egy ismeretlen anyag, maguk  a kövek pedig 55 ezer évesek lehetnek. Közben teltek-múltak az évek, a Pitoni által megtalált kövek rejtélyei a feledésbe merültek egészen addig, amíg Jared Collins amerikai kutató felfedezte a létezésüket. Collins akkor próbált mintát szerezni a kék anyagból, amikor 2013-ban először meglátta azt egy hongkongi ékszerkereskedő birtokában. A kereskedő azt mondta neki, hogy ez a kő az istenektől származik, nem hasonlít egyetlen másik kőhöz sem. Ennek az elméletnek a megerősítésére bemutatta a GRS Swisslabs cég laboratóriumi jelentését, amelyről fénykép is van. A több mint tizenöt hónapig tartó vizsgálatok után a svájci speciális laboratórium nem tudta meghatározni a kő összetételét. Collins megpróbált mintát venni, de a kereskedő ezt nem engedte meg anélkül, hogy megvette volna tőle. Amikor megérintette a tárgyat, elmondása szerint  észrevette annak szokatlanul könnyű súlyát a méretéhez viszonyítva. Kezdetben azt gondolta, hogy ez valamiféle szintetizált vagy hibrid anyag, de ugyanakkor egy természetes kő tulajdonságaival is rendelkezik. Nem volt referenciakeret ahhoz, hogy összehasonlítható legyen bármivel. Az amerikai így üres kézzel tért haza, viszont nem adta fel a további kutatásokat. Szétnézett az interneten is, ahol rátalált  az Angelo Pitani felfedezéseiről szóló dokumentumokra. Ezután elutazott Svájcba, pontosabban az Erich Daniken nevű múzeumba, ahol egy mintát állítottak ki a kőről Interlaken városában. Itt azonban nem járt sikerrel, mivel a múzeum nem adta át neki ezt a mintát. Ellenben a hongkongi kereskedő meggondolta magát és megengedte azt Collins-nak, hogy a vétel előtt megvizsgálja a tárgyat. Úgy tűnik nem csalódott annak különleges mivoltában, mert az eredmények után azonnal megvásárolta. A kínai azt is elmondta neki, hogyan került hozzá a kő. Elmondása alapján találkozott egy Vijay nevű olasz férfival, aki ékszereket árult az indiai Auroville-ben. Utóbbi megmutatta neki a szóban forgó követ, amit közvetlenül Pitoni-tól vett. Vijay azt állította, hogy a kő a Sirius B csillagról származik. A Sierra Leone-ben élő afrikai törzs tagjai szerint az égből hullottak alá akkor, amikor furcsa képződményeket láttak a magasból lezuhanni fények formáiban. A sámán elment arra a helyre, ahol megtaláltálták az első példányokat, majd ásni kezdett a földben. Ennek eredményeként körülbelül kettőszáz kilogrammot talált ebből a kék anyagból, amely nem természetes módon volt szétszóródva ott, hanem piramis alakban.  A hongkongi kereskedő azt sem hagyta ki, hogy látta azt a jelentést, amely bizonyította azt, hogy a kő önmagában ismeretlen anyag. Itt azonban még nem ért véget a történet.  2019-ben  Washington-ba, az Egyesült Államok fővárosának űrtudománnyal foglalkozó laboratóriumába vitték tesztelésre a követ. Annak érdekében, hogy az eredmény valóban az igazságot tartalmazza, soha nem mondták el az itteni laborosoknak, hogy valójában mit vizsgálnak. A szakemberek meteoritdarabnak hitték kezdetben első látásra. De az eredmény végül világosan és tömören közölte azt, hogy az anyag nem azonosítható teljes mértékben, de minden bizonnyal az égből származhat. Ugyanezt igazolta további körülbelül tíz laboratórium is.  Nagy valószínűséggel nem a Földön keletkeztek, ha pedig valós tényen alapul felfedezésük módja (a földben lévő piramis), akkor eléggé valószínű, hogy egy földönkívüli faj művei, akik ismerik ezeknek a köveknek a mágikus hatásait. Gyógyító kövekről és ásványokról bárhol olvashatunk vagy hallhatunk, de  az ég köveinek titka továbbra is rejtély marad, de talán a jövő nemzedékei megtudhatják az igazságot. Pitoni máshol is kutatott Afrikában, feltételezte egy Maliban álló sziklatömbről, hogy az nem természetes képződmény, hanem egy szobor. Azon kevés forrás szerint, amely Pitoni korai életét említi, 19 évesen katonaként szolgált a második világháború alatt.  Ezután Venezuelába szólította karrierje, ahol állítólag smaragdbányákat fedeztek fel. 2023-ban egy zavaró felfedezés felhívta a helyiek figyelmét Bumbuna faluban, Sierra Leone északi részén. Érdekes írásokat találtak a vízerőmű közelében lévő sziklákra maratva, sokakban ez kíváncsiságot és spekulációt váltott ki azok eredetéről és jelentéséről. Habár eleinte arab  jelekhez hasonlítottak,  de az arab nyelvet beszélő emberek megerősítették azt, hogy az írások nem tartoznak az ő nyelvük egyik betűjéhez sem. 

Érdemes megemlíteni egy másik rejtélyes követ, amelyet szintén Afrikában találtak. Hypatia kövét Líbiában fedezték fel, amely olyan kémiai összetétellel rendelkezik, ami ismeretlen a tudomány mai rendszerében. A legtöbb bolygó és meteorit elsősorban szilikát ásványokból áll és kevés szenet is tartalmaznak. A Hypatia kőzet azonban túlnyomórészt szénből áll, minimális szilikát ásványokkal. Ezenkívül jelentős mennyiségű poliaromás szénhidrogént tartalmaz,  vagyis olyan anyagokat, amelyek csak a Naprendszer születése előtti időkben képződhettek csillagközi porban. A tudósok becslése szerint a szikla körülbelül 28 millió évvel ezelőtt esett a Földre. Nevét Alexandriai Hypatia-ról (Hüpátia) kapta, aki nőként egyiptomi csillagász és filozófus volt az Ókorban.