Hagyományok és legendák Újév napján
A legtöbb helyen Újév napját január 1-jén ünneplik meg tűzijátékokkal, pezsgővel. De ez nem az egyetlen újévi ünnepség, mert nem mindenki ünnepli január 1-jén.
Az újévi fogadalom mítosza
Nem modern hagyományról van szó, ahogyan azt sokan hinnék első gondolatként. Kr. e. 4 000 körül a babilóniaiak ugyanis fogadalmakat tettek az isteneknek az Akitu újévet ünneplő fesztivál keretében. Ezek nagyrészt adósságok visszafizetése vagy kölcsönvett mezőgazdasági kellékek visszaadása, ugyanis senki nem akarta megszegni az istenekkel kötött fogadalmat. Az ókori rómaiak is hasonló módon cselekedtek, amikor ígéreteket tettek Janus-nak. Ő a kapuk és a kezdet istene volt, a január hónap megnevezése is az ő nevéből ered. A keresztények tettek először fogadalmakat jótéteményekről és erkölcsös életről már a kezdetektől, amikor a vallás még gyenge lábakon állt. Napjainkra az újévi ígéret énközpontúvá változott, ugyanis az emberek leginkább maguknak tesznek fogadalmakat.
A zajkeltés fontosságának hagyományai
Az Újévet tűzijátékkal, ünnepléssel, koccintással, serpenyők és hangszerek ütésével ünnepeljük -mindegyik központi eleme a zaj, erre irányul a hagyományokból fennmaradt megszokott ünneplési mód. Kevesen gondolnák, de emögött nem más áll, mint a szellemek. Az ókori Kínában abban hittek, hogy Újév beköszönte után a gonosz szellemek újult erővel megnyilvánulnak, amikor embereket próbálnak meggyilkolni. Ezért tűzijátékokkal próbálták őket elűzni és nem utolsó sorban fénnyel, amely megvilágítja az éjszakát. A Fülöp-szigeteken még mindig gyakorolják a szelleműző hagyományt, melynek keretében edényeket is csapkodnak, autók dudáit nyomogatják stb. De nemcsak Ázsiában, hanem Európában is abban hittek, hogy a túlvilág gonosz lényei Újév napján a legaktívabbak.
A pezsgő
Érdemes tudni azt is, miért éppen pezsgőt iszunk minden Szilveszter és Újév napján és honnan ered ennek hagyománya. Több száz évvel ezelőtt ez az ital nagyon drága volt, melyet csak a gazdagok engedhettek meg maguknak. Tehát így ez számított akkor a legjobb italnak, amelyet különböző partikon szolgáltak fel. Az 1800-as évekre a fejlődő technológia megkönnyítette a pezsgő előállítását, az emberek is több pénzt kerestek. Ekkor már a középosztály is megengedhette magának, hogy különleges alkalmakra pezsgőt vásároljon italként. Eleinte csak egy volt a sok alkoholos ital közül, amelyeket újévkor használtak. A levegőbe repülő dugó, miután kinyitottuk a palackot a győzelem szimbóluma.
Magyar hagyományok
Régi magyar hagyományok szerint a Szilveszter és az Újév első napjának szokásai összefonódtak. Közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak. Már a XVIII. században leírja Bod Péter, hogy újévkor fokhagyma- kalendáriumokat készítenek, melyekből az év tizenkét hónapjának időjárását megjósolják. Tizenkét gerezd fokhagymába sót tesznek, minden gerezd egy hónapnak felel meg. Amelyik gerezdben reggelre nedves lesz a só, az a hónap nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd. Ezenkívül disznót kell levágni, mert az a házhoz hozza a szerencsét, ellenben tyúkot tilos, mert az kikaparja azt, ugyanígy a szemét elvitele is. Január elsején nem mindegy, hogy kit engedünk először a lakásba: a férfiak szerencsét hoznak, a nők éppen ellenkezőleg. Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először Újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, ha betegek. A lencse főzése állítólag sok pénzt hoz a házhoz.
A madárijesztő
Ecuadorban népszerű hagyomány az új év megünneplése azáltal, hogy tüzet gyújtanak egy madárijesztő-szerű babán, melynek neve monigot. Állítólag a hagyomány amiatt maradt fenn, hogy ezáltal megszabaduljanak a bűntudattól vagy elfelejtsék az előző év rossz dolgait. A bábu gyakran hasonlít olyan emberekre, akiket nem kedvelnek, például politikai szereplők vagy gyűlölt sportcsapatok tagjai.
Tizenkét szőlő
A spanyolul beszélő országok népeinél a közös újévi kihívás tizenkét zöld szőlő evésének kísérlete tizenkét másodperc alatt, mielőtt az óra éjfélt ütne. Azt mondják, hogy ha valaki sikeresen képes teljesíteni a kihívást, akkor az új év során rengeteg szerencsével lesz megáldva. A hagyomány a XIX. századból ered, amikor a spanyolok a franciáktól átvették azt a hagyományt, hogy pezsgő ivása közben szőlőt ettek. Az alsóbb osztályok tagjai kigúnyolták őket azon mód, hogy utánozni kezdték őket, így a hagyomány habár átalakulva, de fennmaradt.
A fehérnemű
A világ minden táján a hagyományos felfogás szerint az újévi fehérnemű színe határozza meg valaki sorsát a következő évben. Például a vöröst gyakran a legszerencsésebb színnek tekintik, mert általában a romantikához és a szeretethez kötik. Országtól függően a többi színnek is eltérő jelentése van, például a sárga a gazdagság és a siker színe. Ennek a hagyománynak a pontos eredete ismeretlen, de egy népszerű elmélet szerint a középkorra nyúlik vissza. Ezen elmélet szerint a férfiak vörös színű alsóneműt viseltek , hogy megvédjék nemi szerveiket a boszorkányoktól, akikről azt állították, hogy az új év elején a leginkább ártalmasak.
Németországban és Magyarországon is hagyomány az új év megünneplésére az ólomöntés. Ennek német neve Blei-giessen. Az itteni hagyomány szerint az ólmot vagy a modern időkben egy kevésbé mérgező fémet megolvasztanak a jövő előrejelzése céljából. Az olvasztott fém alakja jelzi majd, hogy mi lesz majd a következő évben. Például egy nyíl alak azt jelenti, hogy megtalálja az élet irányát, a macska formájú pedig gondtalan életet jelöl. Ezt a módszert az ókori görögök is használták jövendölések céljából.
A kínai holdújév
A legenda szerint élt egyszer egy vérszomjas szörny, a Nian, amely minden Újév napján falvakban zsákmányolt embereket. Annak érdekében, hogy megijesszék az éhes vadállatot, a falusiak vörös díszekkel beborították otthonaikat, bambuszt égettek és zajokat keltettek különböző módon. Oroszlán- és sárkánytáncok, dobok, tűzijátékok, petárdák és más típusú szórakoztató mutatványok bemutatása nyilvánul meg az utcákon ezen a napon. Mivel a kínai újév továbbra is a Kr. e. második évezredre visszanyúló holdnaptáron alapul, az ünnep általában január végén vagy február elején van, a téli napforduló utáni második újhold idején. Minden év a tizenkettő állatöv egyikéhez kapcsolódik, tehát itt nem január elsején van az Újév.
Nowruz
De nemcsak Kínában ünneplik az Újévet más időpontban. A perzsa Újév, másnéven Nowruz egy 13 napos tavaszi fesztivál, amelynek hagyománya nagyon régre tekint vissza, a hozzá kapcsolódó hagyományok sokaságát még mindig ünneplik Irán, valamint a Közel-Kelet és Ázsia más részein. A fesztivál célja az újjászületésre összpontosul, amely a tavasz visszatérését jelenti. Ekkor ajándékokat cseréltek a családtagokkal és szomszédokkal, tábortüzeket gyújtottak , tojásokat festettek és a vízzel locsolták egymást a teremtés szimbolizálására. Így minden bizonnyal ezek a húsvéti és Karácsony körül ma is használatos gyakorlatok innen erednek.
Az ókori Egyiptom hagyományaiban
Az ókori egyiptomi kultúra szorosan kapcsolódott a Nílushoz, az Újév napja is ehhez kötődött éppen akkor, amikor évente kiáradt a folyó. Amikor a Szíriusz, az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga először láthatóvá vált hetven napos távollét után, leggyakrabban július közepén a Nílus folyó éves áradása előtt. Ez hozzájárult annak biztosításához, hogy a mezőgazdasági területek termékenyek maradjanak a következő évben is. A Wepet Renpet fesztivállal ünnepelték meg a jeles napot, ami egyben az Újév kezdetét is jelentette.
Etiópia
Az etióp új évet Enqutatash-nak hívják, amely szeptember 11-én vagy 12-én van, a szökőévtől függően. Etiópia saját naptárát használja, amelyet Ge'ez-nek hívnak. Az Enqutatash dátuma a három hónapos heves esőzések hozzávetőleges végét jelzi. A százszorszépek az egész hegyekben virágoznak, a mezők élénk sárga színűvé válnak ezután. Ezen a napon az idősebb emberek megáldják a fiatalokat a kedvező új kilátások reményében.
India
India nagyon összetett kultúrájú és népességű ország, ezért az új évet évente többször ünneplik itt. Hagyományosan az újévi ünnepek ebben az országban tavaszra esnek. De a különböző államoknak megvan a saját ünnepe, például március 26., április 13 és azok nevei, mint Weisakhi, Vishu, Ugadi. Legtöbben a Lori-újévet követik, amely január 13.-ra esik.
Sütemény pénzzel
Görögországban a hagyományos étel Újév napján a Vassilo-pitta, amely egy sütemény érmével a belsejében. Mindenki választ magának egy süteményt a felkínált tálcáról, majd aki megtalálja azt, amelyben érme is van, szerencsés élete lesz a következő évben.
