Athén királya, akit Aegeus-nak hívtak, nagyon szomorú volt. Kétszer nősült, de egyik felesége sem szült gyereket.  A helyzet akkor változott meg, amikor egyszer vendégül látta barátját, aki Argosban uralkodott, nevezetesen Piteus királyt. Ő ekkor felajánlotta neki lányát,  Aetra-t.

- Neked adom - mondta Piteus -, de kérek tőled valamit. Ő az egyetlen gyermekem, én pedig már öreg vagyok. Ne hozd ide. Hadd maradjon Trezena-ban, amíg meg nem halok. Aztán Athénban élhettek !

Piteus nem vette figyelembe azt sem, hogy a lányát  a tengerek istene is magának akarja. Poszeidón bosszút akart állni emiatt. Kijött a tenger hullámaiból, bemocskolta a menyasszonyt, amikor ő áldozatokat mutatott be a parton lévő oltáron. Trezena hercegnője pedig ...

Örmény legenda

Az ősi időkben élt egy király feleségével. Csak egy fiuk született, Vachagan.  Húsz éves korára a herceg elgyengült, gyenge lett, akár egy virág, mely a nap nélkül nő. A neveztetes orvos, Lohman, akinek híre messze földeken ismert volt, eljött a királyhoz: - Ha azt szeretnéd, hogy a fiad Vachagan ne menjen a sírba idő előtt, akkor ne tartsd őt négy fal között. A zöld sztyeppék szélesek, az Aghvan-hegység magas. Sok vadon élő állat és madár van benne. Hagyd, hogy Vachagan herceg vadásszon, szórakozzon és élvezze az életet !

De a király nem engedelmeskedett a bölcs Lohman-nak. A herceg viszont egyszerű ruhába öltözve szolgájával, Vagink-kal elhagyta otthonát.  Kénytelen lett élvezni a vendégszerető parasztok ...

Gondoltunk már arra, hogy a világ, amelyben ma élünk talán nem az első és egyetlen világ? Mi lenne, ha a jelenlegi világunk megszületése előtt léteznének más világok, más Napok és más társadalmak?

A mai Mexikó aztékjai úgy hitték, hogy a világ öt cikluson (napon) ment keresztül, amelyek akkor lépnek működésbe, amikor egy isten a tűzbe veti magát. Mind az öt Napot egy emberi faj kísérte, amelyet az istenek közötti versengések miatt kiirtottak.  A pusztítás és a teremtés egymással összefüggő elképzelései nagyon fontosak voltak az azték ideológia számára. Ahhoz, hogy valami új jöjjön létre a régit el kell pusztítani valamilyen áldozat árán.  A Teremtés könyvében található teremtésmítoszhoz hasonlóan azonban az ...

Indiai legenda

Amikor az istenek és az asura-k közötti háború az univerzum feletti hatalomért ismét kirobbant, az istenek sokáig nem tudták legyőzni ellenségeiket. Ushanas, az asurák papja és mentora elsajátította a halottak újjáélesztésének művészetét, amelyet sok évezredes aszketizmusáért cserébe kapott. Az összes asurát, akiket az istenek csatákban öltek meg, újra életre keltette. Brihaspati, a mennyei seregek oktatója nem ismerte ezt a tudományt, így az istenek súlyos károkat szenvedtek abban a háborúban. Aztán egy napon az istenek zavarodottságukban és félelmükben odamentek Brihaspati fiához, a bölcs Kacha-hoz,  így szóltak hozzá: -Tégy nekünk egy szívességet, Kacha,  segíts legyőzni az áruló asurákat ! Menj ...

Mari-El mítoszai közül olvassunk egy érdekes történetet.

Mindez azokban a távoli években történt, amikor Batu kán vad hordái megszállták Mari régióját, egy sötét éjszakán az ellenség csapatai lecsaptak egy békésen alvó falu lakóira.  Hangos kiáltozások és fegyverek csattogása töltötte be az utcákat. A felébredt emberek kirohantak házaikból,  félelemmel néztek a bíbor lángokkal megvilágított égre. Fényes tűznyelvek nyalogatták az eget, melyek úgy égtek, mintha egy százfarkú kígyó mászna át a falun tüzet okádva. Vad bőgéssel bozontos kalapot hordó tatár harcosok törtek be a kunyhókba, mohón töltötték meg nagy zsákjaikat mindenféle zsákmánnyal, nem kímélve sem öreget, sem csecsemőt, mindenkit ...

Ez egy tragikus románc,  klasszikus szerelmi háromszöget alkotva, amelyet előbb-utóbb meg kell szakítani a halállal.  A legenda valószínűleg kelta eredetű.

Trisztán Meliadus király és Lyon-i Izabella királyné fia volt, de sajnos anyja meghalt a szülés során. Meliadus nagyon szerette a fiát, de feleségül vett egy gonosz nőt, aki féltékeny volt a vonzalmára, és azt tervezte, hogy megöli a fiút. Trisztánnak volt egy Gouvernail nevű  szolgája, aki tudomást szerzett az összeesküvésről, ezért átvitte őt a tengeren a francia király udvarába, ahol menedéket kapott. Ahogy teltek az évek, Gouvernail olyan helyet keresett, ahol Trisztan befejezheti tanulmányait, erre pedig legjobb célpontnak Mark cornwalli király udvarát találta. Márk király ...

Már a legkorábbi nyelvemlékekben olvashatunk szellemidézésről. Ezek szerint a nekromantiát  az akkádok is ismerték. A halott szellemét utuk-nak hívták és abba az országba szállt, ahonnan nincs visszatérés. Csak a mágus idézhette meg és az utuk így vámpír vagy más rém alakjában rászabadulhatott az emberekre. Tudták, hogy kívül élnek téren és időn.

Az Odüsszeia-ban Eurylchos és Perimedes éles kardokkal gödröt ásnak és Odüsszeusszal együtt ide öntik a mézet, tejet, bort, vizet, fehér lisztet. Majd egy juh nyakát átvágták a gödör felett. Az Erebos-ból számos lélek sietett elő. Az ókori görögök hite szerint  a vér megerősítette a halottakat, úgy jobban beszéltek, mint ahogyan megtette Teiresias is, aki elmondta ...

A halhatatlanság elixírje (más néven az élet elixírje) egy mitikus anyag, amelyről úgy gondolják, hogy örök életet ad azoknak, akik fogyasztják. Az emberi történelem során a különböző civilizációknak megvan a saját változata erről. Mindazonáltal többnyire a mítoszok és legendák birodalmára korlátozódnak.

Ókor

 Az egyiptomi mitológiában Thot és Hermész fehér cseppeket és folyékony aranyat ittak, amelye révén halhatatlanná váltak. A sumér szövegekben utalások vannak a Ninhursag tejére, amit az ókori sumer királyok ittak. A hindu vallásban az istenek az Amrita nevű tejet használták, egy nektárt, amelyet az istenek gyűjtöttek és ittak, hogy halhatatlanságot adjon nekik, de az emberek számára tiltott. Ugyancsak Indiában ...

Tel Hazor egy régészeti lelőhely Felső-Galileában, a mai Izrael északi részén. A régészeti ásatások azt mutatják, hogy a helyet már a Kr. E. 3. évezredben elfoglalták. A helyszín azonban eléggé ismert, mert a héber Biblia említi. Józsué idejében Tel Hazor egy  kánaánita város volt, amelynek lakói harcoltak az izraeliták ellen. Hazor veresége után a város megsemmisült. Ennek ellenére a helyszínt hosszú története során többször újjáépítették és elpusztították. Bár a régészek bizonyítékokat találtak arra, hogy a települést porig égették, nem teljesen biztos, hogy ki pusztította el Hazor-t. Egyesek úgy értelmezik a pusztításnak ezt a bizonyítékát, mint amely megerősíti a héber Bibliában található történetet, mások ...