Özönvíz-mítoszok  szinte mindenhol vannak, így lehetetlenség lenne mindegyiket önmagában taglalni egy cikk keretein belül.  Japánban és Egyiptomban azonban nem találtak ilyen mítoszokat, utóbbi talán érthető is, mert itt az áradásokat a  Nílus révén előnyösnek tekintették. R. Andre 86 legendát tanulmányozott a nagy árvíz kapcsán minden kontinensről, sok újvilági legenda nagyon hasonlít a Bibliában ma ismert formához. Aztán kiderült, hogy a bibliai szövegek és az árvíz egyéb írásbeli és szóbeli változatai mögött valódi esemény van. Ez a következtetés két független tudományág eredményéből következik: a régészet, amely megfejtette azt, amit a korabeli ember leírt körülbelül nyolc ezer évvel ezelőtt,  a másik pedig a geológia, amely információkat adott a legkisebb élőlények kövületeiből.

A sumér és a héber történet

Az özönvíz, amely többek között Eridu, Bab-Tibira, Larak, Sippar és Shurupak városát pusztította el, a sumérok ékírásos táblái szolgálnak forrásként. A régészeti ásatások nemcsak az árvizek nyomait bizonyították be, hanem igazolták a régi népek hitrendszereinek ma el nem fogadott vagy kellőképpen nem ismert részleteit. Az akkád Gilgames-eposz felfedezése a Teremtés Könyvében megörökített vízözön történet párjának bizonyult. Mivel szinte azonos a cselekmény, érdemes összevetve tanulmányozni a kettőt. Meglehet Noé és Ziusudra ugyanazt a személyt takarja, ugyanis  a sumérok szerint Ziusudra vagy Utna-pistim (akkád) éli túl a katasztrófát. Gilgames alvilági útja során meglátogatja őt, akit az istenek az örök élettel jutalmaztak meg. Utna-psitim elmeséli neki az árvíz történetét a kezdetektől. Az istenek úgy döntöttek, hogy elpusztítják az emberiséget bűneikért. Egyikük, Enki felkereste Utna-pistimet, aki Shurupak városállam uralkodója volt ekkor, hogy értesítse őt a közelgő veszélyről. A bárka úgy épült meg, hogy Enki kérésére Utna-pistim lebontotta saját házát, majd abból építette meg. Ezután ő és családja felszállt a hajóra, de vittek magukkal egy-egy párt az élő fajokból.  Utna-pistim azonban, itt már Noé történetével ellentétben  azokat a mesterembereket is  elrejtette a bárkáján, akik segítségére voltak annak megépítésében. Hat napon át kémlelte Utna-pistim a tájat a mozdulatlan bárkáról, melyet a megmenekülés hegye, a Nisir ( a bibliai Ararát ) megakasztott. Majd Noéhez hasonlóan ő is egy galambot indított útjára, amely visszatért, mert nem talált magának szárazföldet a közelben a hegyen kívül. Ezután fecskét eresztett útjára, de az is visszatért. Utoljára holló repült ki, amely nem tért vissza, azóta a halálhoz társítják. Itt Istar istennő az, aki  Istenhez hasonlóan megbánja tettét, hogy elpusztították a földeket. A sumér történet szerint azonban nem negyven, hanem hat napig tartott a vízözön. Bárhogyan is nevezzük őt,  a mítoszok alapján valaki túlélte a vízözönt, akinek bárkája végül megfeneklett az Ararát-vulkánon. Ábrahám később a mai Sumér területéről érkezett Izraelbe, így a héber nép gyökerei sokak szerint innen eredeztethetőek.

Görögország

Az ókori görög mitológiában a legismertebb árvíz-mítosz Deukalión  kapcsán jelenik meg, aki Prométheusz titán fia volt.  Sok részletben hasonlít a közel-keleti változathoz,  így ennek a történetnek a kapcsán még inkább rádöbbenünk a híres mondás valóságtartalmára: Minden mítosznak az alapja igaz történet. A történet szerint Zeusz az égből heves esőzésekkel elárasztotta Görögország nagy részét, hogy minden ember megsemmisüljön általuk, kivéve azokat, akik elmenekültek a szomszédos területek magas hegységeihez. A mellkasban kilenc napig és ugyanennyi éjszakáig sodródott a hullámok hátán  Deukalión és felesége, Pürrha. Végül a  költők hegyén, a Parnasszuson kötöttek ki. Zeusz segítségével ezután a Deukalión által eldobott kövek férfiakká váltak, a Pürrha elvetett köveiből pedig nők lettek. Hellén  lett elsőszülött gyermekük, aki a görög nép őse azóta is.

Perzsia

Irán területén úgy tűnik máshogyan nyilvánult meg az özönvíz talán amiatt, hogy ezek a területek magasan fekszenek. A Vendidad szöveggyűjtemények megemlítik azt az esetet, amikor a jót képviselő isten, A. Mazda figyelmezteti Yima-t arra, hogy heves téli vihar fog érkezni, amelyet olvadt hó követ. Ez a legenda példának okáért támpontként szolgálhat azon tudósok véleményének, akik szerint az özönvizet éghajlati elváltozás, jégkorszak okozhatta.  Ahura Mazda azt tanácsolja Yima-nak, hogy építsen egy vara-t ( ház ), ahová vigyen minden állatból és növényből, sok élelmet és vizet.

India

A halak tanácsára Manu hajót épít, majd az árvíz elérkezte után felszállt annak fedélzetére, ahová azután minden élőlényből vitt egy párat. Visnu isten első avatárja, vagyis egy hal Matszja néven biztonságos helyre húzza a hajót a Himalája egyik magas hegyéhez, amelyet nem borítottak be  a hullámok. A hegyek jelentik a végső menedéket és a felszabadulást nemcsak ebben  mítoszban, hanem a fennebb említettekben is.

Vietnám

Gyakorlatilag minden vietnami délkelet-ázsiai etnikai csoport egy nagy árvíz történetét meséli el, amelyben csak két túlélő marad, akiknek a házasságot be kell fejezniük. Ők lehetnek akár testvérek is vagy állatok, így ebből a vérfertőző rendellenességből tök vagy tök alakú húsdarab születik, amely különféle etnikai csoportok forrásává válik.   Dang Nghiem Van vietnámi kutató  összegyűjtötte a délkelet-ázsiai árvíz-mítoszokat, összesen  307-et  egy vietnami terepi kutatás során az 1990-es évek elején. A hegyek istene, Son Tinh és a víz istennője Thuy Tinh legendájában az előbbi okoz minden évben árvizeket.

Ausztrália

Tiddalik, a varangy egy reggel arra ébredt, hogy nagyon szomjas.  Addig  ivott, amíg az összes édesvizet el nem fogyasztotta. Így minden élőlényt a kihalás veszélye fenyegetett.  A többi állat kidolgozott egy tervet arról, hogyan szabadíthatják fel az összes vizet. Ennek kulcsa pedig a nevetés. Amikor Tiddalik nevetett, a víz kitört belőle, aztán feltöltődtek újra a tavak, mocsarak és folyók. Egy másik történet már ténylegesen az özönvizet írja le, vagyis pontosabban azt, ami utána történt.  Tehát miután az árvíz véget ért,  a kacsacsőrű emlősök nyomtalanul eltűntek. Ennek oka az volt, hogy az állatok elvégezték  az eső szertartását, annak végeztével pedig felmenekültek a hegyekbe.  Szőnyeg kígyó azonban figyelmeztetett mindenkit arra, hogy a kacsacsőrű emlősök ugyanúgy az ő közösségüknek tagjai, amelyek minden állat egy-egy testrészét magukon hordják, ezért visszahívta őket.

Amerika

Az aztékok úgy vélték, hogy csak Coxcox és felesége, Xochiquetzal élte túl az árvizet. Menedéket találtak a cipruson, amely a víz tetején lebegett,  végül pedig egy hegyen kötött ki Culhuacan-ban. Sok gyermekük született, de mindegyik néma lett. A nagy szellem megsajnálta őket, ezért elküldött egy galambot hozzájuk, amely megpróbálta megtanítani a gyermekeket arr, hogyan kell beszélni. Tizenötnek sikerült, tőlük származtak az aztékok és a toltékok. Ennek a távoli vidéknek az eredetmondája elemeiben nagyon hasonlít az óvilági verziókhoz, ami méginkább azt bizonyítja, hogy a vízözönt két ember és azok családjai élték túl csupán. A Chimalpopoka mexikói kézirat szó szerint a következőket írja le :Az ég közeledett a földhöz, egy nap alatt minden meghalt. Még a hegyeket is ellepte a víz. A Popol Vuh maja könyv is hasonlóan írja le az eseményt:  A Föld elsötétült,  fekete eső  kezdett hullni éjjel-nappal. Mindez csak néhány példa, ugyanis szinte mindegyik indián törzsnek megvolt a maga özönvíz-mítosza.

Szibéria

A szibériai hagyomány is tartalmaz mítoszokat egy nagy árvízről és a hősről, aki megmentette családját. Az egyik változatban az alkotó isten, Ulgan azt mondta egy Nama nevű embernek, hogy építsen hajót. A hajóba Nama felvitte feleségét, három fiát, néhány embert és néhány állatot. Évekkel később Nama lebetegedett és halálán volt. Felesége azt mondta neki, hogy ha megöl minden állatot és embert, akit megmentett a hajójában, akkor a halottak királyává válik a túlvilágon. Nama fia ezzel szemben azzal érvelt, hogy a gyilkosság bűn. Nama végül megölte a feleségét, erényes fiát pedig a mennybe vitte, ahol  csillagképpé vált.

Az üstökös 

  A sumérok ősi agyagtáblái azt is leírják, hogy a Naprendszerben 12 bolygó van, nem pedig kilenc vagy tíz. Habár az X-bolygó létezését napjainkban is lehetségesnek vélik, ha pedig a Plútót is bolygónak számítjuk, kérdés melyik lehetett a megmaradt három bolygó. Talán  a Hold vagy egy másik ismeretlen bolygó lehet ez abban az esetben, ha a sumérok régen valóban rendelkeztek ilyen fejlett tudással.  A Naprendszer 12 bolygóját és az Altea-Kidonia marsi város szerkezetét titkosították, így ez egyelőre még nem fog nyilvánosan hivatalossá válni.

B. Masse szerint  mintegy 5000 évvel ezelőtt egy széles szikla- és jégtömb Madagaszkár partjainál az óceánba zuhant. Az ezt követő katasztrófa magas szökőárakat okozott a Föld tengerpartjain, amely túlhevített vízgőz és aeroszol részecskéket juttatott a légkörbe. Néhány órán belül a hő és a nedvesség infúziója megduzzasztotta a folyókat,  a hurrikánokat szuper erősségűvé változtatta. Körülbelül egy hétig minden sötétségbe borult. Mindent egybevetve, a világ népességének akár 80% -a is elpusztulhatott.

A Hale-Bopp üstökös 1997-es repülése során az áradások, ciklonok, erős hurrikánok, földrengések és az olajvezetékek katasztrófái jelentősen megnövekedtek a Földön. De nemcsak természeti szélsőségekhez vezetett mindez. Statisztikák szerint megnőtt az öngyilkosságok, szándékos és nem szándékos gyilkosságok száma is.  1985-ben a Nobel-díjas L. Alvarez és fia ismerte egy bizonyos bolygó létezését a Naprendszerünkben, amely szerintük globális kataklizmákat okoz a többi bolygón. V. Klappern, a Pioneers és Voyagers  telemetriai adatait tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy a Plútón kívül létezik egy másik ismeretlen bolygó, amely a Nap körül kering körülbelül ezer évente egy fordulatot.  Napjainkban az özönvíz mítoszát megpróbálják megmagyarázni a Fekete-tenger áradásával. De ilyenkor feltehetjük jogosan  a kérdést, hogy az innen nagyon távol lévő, más kontinenseken előforduló legendák miért beszélnek erről a katasztrófáról.