Gaia megirigyelve az olümposzi istenek uralmát és amiatt, mert bosszúra szomjazott a titánok halála miatt, világra hozta a gigászokat, vagyis a kígyólábú óriásokat. Anyjuk már születésük után rögtön harcra biztatta őket:- Ti fogjátok legyőzni a földi isteneket. Most eldől az, hogy Rhea gyermekei hatalmasabbak az enyémeknél vagy nem. Prométheusz titán májából lakmározik a sas Szkítiában, Atlasz a tüzes égboltot tartja a  fején a hyperboreios-ok földjén, miközben ősz hajára és szakállára észak kemény jege rakódik le. Továbbá Tityos, akinek folyton megújulnak a belei, de csak azért, hogy a keselyű minden nap fel tudja falni. De most itt vagytok ti, akik feloldjátok a titánok bilincseit. Itt vannak a hegyek és folyók mellettetek, Zeusz ellen minden végtagomat felhasználhatjátok. Ha legyőztétek őket, feloszthatjátok magatok között a hatalmat. Typhoeus legyen az ég királya, Enceladus a tenger ura és így tovább. Könnyű volt rávenni a harcra az óriásokat. Már azt hitték, hogy kezükben van a győzelem. De közben Írisz is összehívta az isteneket Zeusz olümposzi palotájába. Feljöttek ide a tengerek és a folyók istenei is mind, sőt még az alvilági lelkek is. Amikor együtt voltak mindannyian, Zeusz elmondta ggályait előttük: - A Föld új fiakat hozott a világra ellenünk ismét. De mi majd megmutatjuk neki, hogy annyi sírdombbal lesz több  a hátán, ahányat megszült! -A jóslat szerint fiam, Héraklész fog segíteni minket, mert csak az ő segítségével győzhetünk! Azonban Gaia is értesült erről a jóslatról, ezért egy olyan növényt teremtett, amely megakadályozta azt, hogy fiait bámelyik halandó bánthassa. Zeusz erre egy trükkel válaszolt: A Nap és a Hold nem fénylett kérésére, ezalatt pedig ő megkereste a növényt.

Megharsant a felhők trombitája, az isteneknek aether,  a gigászoknak a föld adta meg a jelt. A gigászok mozgásától felborult a természet rendje, a folyók megváltoztatták medrüket, a sziklazátonyok felszínre kerültek, a szigetek elsüllyedtek és a tengerpartok eltolódtak. Egikük Oita hegyét, másikuk a Pangaiont, az Ossa hegyet vagy a jéggel borított Athost használta fegyvernek. Felszakították a Rodope sziklás kőzeteit a Hebros forrásaival együtt, de a gigászok vállán csorgott végig az Enipus vize is. Harci lárma, fegyverek csattogásai hallatszottak mindenfelé. Elsőként a háború istene, Árész hajtotta sebes lovait az ellenség felé, arany pajzsa fénysen csillogott, fejét sisak szorította le. Peloros-t érte a kardja azon  a helyen, ahol a combja végén két kígyóteste elkezdett nőni. Árész legyőzte őt, majd harci szekerét áthajtotta a gigász testén. Mimas meg akarta bosszulni testvére halálát, ezért felkapta Lemnos túzhányó szigetét Hephaistos műhelyével együtt, majd Árész felé dobta. Az isten azonban kitért előle, majd dárdáját elhajtotta, amely átlyukasztotta az óriás agyvelejét. Mimas emberi teste így meghalt, de a kettős kígyótest élt még. Athéné nem használta dárdáját, ehelyett elővette korábban Perszeusztól kapott fegyverét, Medúza gorgó fejét. Pallas gigász ezt látva kővé vált, de leőtt még Athéné megnyúzta őt, majd a bőrt páncélként viselte magán. Éppen akkor keresett sziklát  a közelben Damastor, hogy az istenekre hajítsa, de testvére megmerevedett testét kapta fel tudtán kívül. Palleneus-t  Athéné dárdájának hegyével ölte meg, de annak kígyó teste a gorgó fejétől vált kővé. Apollodórosz szerint a csata Héraklész és Alkioneusz összecsapásával kezdődött. Héraklész lelőtte ezt az óriást egy nyíllal,  azonban az minden alkalommal visszanyerte erejét, amikor megérintette Palléné talaját, ahol született. Így Héraklész elrángatta Alkioneuszt Pallené-ból, majd újból megölte. Ephialtes egyik szemét Apollón lőtte ki, a másikat Héraklész. Eurytos-szal Dionüszosz végzett a thyrsos-szal, Klütioszt Hekaté darabolta fel izzó kövekkel. Enceladus-nak sikerült elmenekülnie, de Athéné Szicília szigetét dobta rá. Poszeidon letört egy darabot Kos szigetéről, azzal végzett Polybetos-szal(ez a törött darab lett Nisyros kis szigete). Hermész is kivette részét a győzelemben, mert Hádész láthatatlanná tevő sisakját használva legyőzte Hippolütosz gigászt, a Moirák pedig Agriosz-t Thoon-t. Porfürion, az óriások legerősebb tagja komolyabb kihívás elé állította mindannyiukat.. Zeusz azonban el tudta terelni a figyelmét azzal, hogy ellenállhatatlan vágyat keltett Héra benne iránt. Amikor Porfürion megpróbálta ráerőltetni magát Hérára, Zeusz villámcsapással sújtotta őt, Héraklész pedig nyíllal lőtte le. Valójában Héraklész mindegyik óriást lelőtte, miután azok elestek. Így az istenek győztek, megtarthatták hatalmukat.

 Enceladus-ról azt hitték, hogy az Etna alatt van eltemetve , a vulkán kitörései pedig nem más, mint a gigász leheletei,  de a Tüfón nevű szörnyet és a százkarúakat is a hegybe temették. Alkioneusz és több más óriás pedig állítólag a Vezúv alatt feküdt, amelynek 79-ben bekövetkezett kitörése elpusztított két várost a közelben, Cassius Dio beszámol számos óriásszerű lény megjelenéséről a hegyen és a környező területen, amit heves földrengések és a végső  kitörés követett. Néhányan azt gondolták, hogy az óriások ismét fellázadtak, mert  alakjuk látszódott a füstben, ráadásul trombitahang hallatszott. Gaia alakja felbukkan még néhány más mítoszban is később, például Libanus történetében, akit átváltoztat rozmaringgá és Orion legendájában, akit megmar az általa elküldött skorpió.