A hírhedt övezetben az oroszországi Perm vidéken olyan gyakoriak a földönkívüli észlelések, hogy a helyiek szerint a környék legjobban egy repülőtérre hasonlít. Nem véletlen az sem, hogy az itteni önkormányzatok turistákat csalogató létesítményeket hoztak létre itt:  idegeneket ábrázoló bizarr szobrok, csillagvizsgáló, múzeum. Ez viszont a helybeli manysi őslakosságnak kevésbé tetszett, mivel ők komolyan félnek az erdőben zajló furcsaságoktól. Szerintük semmi izgalmas vagy  szórakoztató nincs abban, hogy turisták érkeznek ide mindenhonnan, mert ők inkább arról vannak meggyőződve, hogy kint a vadonban a gonosz lakik.

A körzetet Molebka falu nevéből adódóan M-háromszögnek nevezték el. Az 1980-as évektől dokumentálták is  az itt zajló azonosítatlan égi tárgyakat. Az M-zóna azonban csak része egy nagyobb egységnek, amelynek neve Perm Anomália. Itt szinte minden furcsa esemény megtörtént már, ezenkívül számos misztikus hely hazája, mint  a gabonakörök, a kristálybarlangok és ősi kultuszhelyek. Az övezet egyike Földünk számos olyan térségének, ahol a multiverzum szintjei, a párhuzamos valóságok közötti választófalak gyengébbek, így könnyebben át lehet hatolni rajtuk. A falu neve a moleben szóból ered, mert így nevezik a manysik az égből lezuhant fémdarabokat. Senki nem tudja, hogy mik ezek, de a meteoritnál simábbnak tűnnek, sok manysi család őriz ilyet otthon. A molebenek a földrajzkutatók szerint földi eredetűek, de mások úgy gondolják, hogy a szellemek égi hajóiról hullanak a földre.

A másik rejtély, amit senki nem tud megmagyarázni a leborotvált tetejű fák. Az erdő egyes részein a fák csúcsa hiányzik, mintha azokat lefűrészelték volna. A vadont járók arra lettek figyelmesek, hogy itt az erdőben nincsenek hangok, nem fúj a szél, nem hallani állatokat, mintha meg lenne dermedve minden. Az állatok pont azért menekülnek innen, mert valamit éreznek itt. Ezentúl nem működnek itt a mobiltelefonok és a rádiók, állítólag még az emberi beszéd is távolról hallatszik akkor is, ha a beszélgető partnerek egymás mellett állnak. Az erdőt járók továbbá nagyon gyakran tapasztalnak Óz-jelenséget, ami csend érzetével és örök jelen átélésével jár, mintha az idő ekkor megállna. Az időkiesések, megzavarodó órák szintén jellemzőek az M-zónában, az emberek rosszullétet, víziókat, áramütéseket és zsibbadást éreznek testükön. Egyelőre nem tudni azt, hogy a paranormális jelenségeket az idegenek okozzák vagy pedig maga a jelenség vonzza őket oda. Az azonosítatlan járművek olyan nagy mennyiségben repülnek az égen erre, hogy a falu lakói csoportosították ezeket: szivar alakúak, vibráló háromszögek, csoportosan lebegő csillagok, gömbök, de leggyakoribb közülük a tüzes narancs. A leghíresebb eset 1980-ban történt. P. Szergejev nagy gömböt látott belezuhanni egy tóba. Ez valóban nagy lehetett, mert a vizsgálatok szerint a hullámok a vízfelszín felett tíz méterre emelkedtek ki, így elöntötték a közeli partot is. A tó fenekét búvárok tanulmányozták át ezután, de nem találtak benne semmit. 1984-ben  E. Bachurin lila gömböt figyelt meg, ami a semmiből jött elő  a molebkai erdői felett, majd leszállt. Bachurin megtalálta a leszállás nyomait, vagyis egy 60 méter átmérőjű kört, a benne lévő fémek az adott kombinációban nem fordulhattak volna elő a Földön. Az egyik éjjel észleltek egy másik fényes gömböt. Kimentek a szabadba, hogy lefényképezzék azt, de ekkor irányt váltott, feléjük kezdett repülni. A kutatókat furcsa vonzódással vegyes szorongás fogta el, ami egyszerre vágyódás és menekülési inger volt. A gömb végül egyikük feje felett megállt, majd eltűnt. Másnap reggelre ez a kutató szintén eltűnt, soha többé nem látta senki. Turistáknak, favágóknak, vadászoknak  sokasága veszett el itt a vadonban.

P. Mukhortov űrhajós 1989-ben a helyszínre utazott, hogy közelebbről vizsgálja meg az idegenek itteni feltételezett nyomait a háromszög alakú területen. Figyelmét az keltette fel, hogy a titkosrendőrség (KGB) érdeklődött az itt történt megmagyarázatlan jelenségekről.  Katonai felderítő csoportokat küldtek a helyre, de az  eredményeket mindig titkosították. A volt asztronauta azonban beszámolt arról, hogy Molebka falu közelében saját kutatócsoportjának fizikusai abnormális sugárzásokat mértek, ami miatt több társuk rosszul lett vagy látomásaik keletkeztek. Mukhortov állítása szerint sötét körvonalú világító valamit látott. A  helyi manysi legendákban pontosan ilyen holdfényben látszó árnyékszerű démonok vannak. Ilyen árnyékemberek gyakoriak Szibériában és az Egyesült Államok északi részén is, amely azonos szélességi körön fekszik Oroszországgal. A mi dimenziónkban uralkodó eltérő téridő miatt mi csak a körvonalaikat látjuk, ezért látszanak sötét, testetlen és világító alakoknak.

Bárki is irányítja a gömböket, a tüzes narancsokat és a hasonlókat nem véletlenül teszi Molebka erdői fölé. Ez a Perm Anomália központi területe. Itt bármi megtörténhet: ritka fényjelenségek, növényi mutációk, ismeretlen eredetű hangok, színes villámok, lángoló talaj és a megfagyó eső. A kutatók kétféle hangot rögzítettek: az égi suttogást, ami leginkább a hírhedt Fehér Zajra hasonlít és a fagyott visszhang, amikor  a hang elvesz az időben. A térség az őskorban is veszélyes helynek minősült a szibériai törzseknél, ezért gyakran tartottak itt  szertartásokat. A vaskori törzsekből álló Gladenovskaya-kultúra különös vonzalmat tanúsított  a hüllők felé, mert fegyvereiket és ékszereiket kizárólag gyíkok, kígyók és sárkányok díszítették. Gyakori talált leletek itt az apró fémkígyók, amelyek amulettek lehettek. Az Azass-barlangból származó jégkorszakbeli szőrmaradványt három laboratóriumban is megvizsgálták és mindegyik azt az eredményt közölte, hogy nem emberé, de emberszabású majomé sem, örökítőanyaga csak 1 %-ban különbözött az emberitől, ám rendszertanilag nem sikerült megállapítani milyen élőlény lehetett. A legendák azonban ismertetik azt, hogy az Azass-barlangban egy rég eltűnt világ túlélői találtak menedékre valamilyen katasztrófa közben, ugyanis a barlangban átjáró nyílik  a szellemek világába.

Az M-háromszögben a tűz is szokatlanul viselkedik. A lángok hirtelen csapnak fel, mintha olajat öntöttek volna rájuk. A geológusok ezt a talajból szivárgó gázokkal magyarázzák, de nem biztos, hogy így van, mert más itteni jelenségek háttere továbbra is rejtély. Ilyen a csendes zóna-effektus: az anomálián belül nem működik a  rádióadás, kevés helyet leszámítva, amelyeket az itteniek telefonfülkének becéznek. Kérdés továbbra is, hogy mi  akadályozza a hullámok terjedését. Erre egyelőre nincs válasz, ahogyan az órák lenullázódására sem. Az órák itt leállnak, mindig 0:00 percet mutatnak úgy, hogy közben telik az idő. A gát környékén állítólag ismételten egy zöldes foszforeszkáló teret figyeltek meg a földön, amelyen magas termetű férfiak és nők sétáltak. A másfél méter mély és körülbelül hat méter átmérőjű kráter körül szépen kivágott fatörzsek hevernek. Valamiért nem hervadnak el rajtuk a levelek. Érdekes, hogy amikor megpróbálják lefotózni ezt a helyet, mindig megjelenik egy fénysugár a kereteken, mintha a Nap bocsátaná ki, de borús időben is így van. Folytatva a furcsa helyek listáját, a Fekete- folyó közelében is van egy olyan hely, amelyet Boszorkánygyűrűknek neveznek. Azt mondják, hogy éjszaka rejtélyes fények láthatók itt, ezek a megfigyelők szeme láttára öt függőleges és vízszintes csíkból álló rácsban sorakoznak fel. A bizonyos szögekből készített fotók gyakran sötét gömböket mutatnak, középen fehér foltokkal. Az emberek még egy különleges érzést tapasztaltak magukon a rosszulléten, zsibbadáson kívül. Azt érzik sokszor, mintha valaki figyelné őket vagy üldözné. Talán ehhez kapcsolódik az is, hogy több erőszakosan elhunyt ember holttestét találták meg a térségben, például 2013-ban egy hullát fedeztek fel, amelynek arca felismerhetetlen volt már, mivel szétroncsolták. Azonban nem tudták megállapítani azt, hogy mi vághatta szabályosan simára az elhunyt arcát, a hivatalos jelentésbe csiszológépet vagy láncfűrészt írtak.

A vortex, vagyis energiaörvények egyike Perm közelében található, ezt a földönkívüliek úgy látszik régóta felfedezték már, ők  tudják is hogyan kell gyakorlatban hasznosítaniuk, például energiatankolásra. Ezért keresik fel tömegesen az olyan helyeket, mint Bermuda-, Bangui- és a Sárkány-háromszög.