2024. feb 07.

Az Ynglinga saga

írta: Darius1
Az Ynglinga saga

Snorri Sturluson középkori izlandi költő  az Ynglinga tal alapján írta meg az azonos nevű saga-t, vagyis prózai költeményt.  A saga az istenek Skandináviába való érkezésével foglalkozik, valamint azzal, hogyan alapította meg  Freyr a svéd Yngling-dinasztiát  Uppsala városában. Ezután a saga a svéd királyok vonalát követi egészen Ingjald-ig, akinek leszármazottai  Norvégiában telepednek le.

A saga a Föld körének leírásával kezdődik, amelyet az óceánt szegélyező nagy tengerek szegélyeznek. A  Fekete-tenger három részre osztja a Földet: keleten Ázsia, nyugaton Európa, északon pedig Nagy Swithiod van, vagyis a fagy birodalma Nagy Svédországra utalva. A mítosz azonban különbséget tesz Svédország, mint terület fogalma kapcsán. Nagy Svédország magában foglalja az északi lakatlan jéggel borított területeket, míg a valódi Svédország nem más, mint a Skandináv-félsziget keleti része.  Itt kezdődik Yingling uralma is. Ezek a vidékek metaforikus értelemben is különböznek egymástól, hiszen az előbbit Godheim-nek vagy az istenek otthonának is nevezik, míg az utóbbit Mannheim-nek, az emberek lakóhelyének. Nagy Swithiod egy olyan terület, amelyet sok emberfajta népesített be és egy északkeletről délnyugatra tartó nagy hegygerinc választott el más országoktól. Ez a hegygerinc valószínűleg az Urál-hegység, amely minden lakott vidéken kívül fekszik, de déli része nincs messze Törökországtól (valószínűleg Kazária). A hegyek déli oldalán folyik a Tanais folyó, a mai Don. Itt az emberek egy Vanaland vagy más néven Vanaheim nevű országban éltek . A folyótól keletre, Ázsiában terült el az  Asaheim nevű ország. Ennek székhelye Asgaard, ahol Odin az úr. Rajta kívül tizenkét Diar nevű templomi pap irányít Asgaard-ban, ők ítélkeznek minden ember felett, azok pedig szolgálják  őket. Odin egy nagyszerű harcos, aki a világ minden részén számos királyságot meghódított és soha nem veszített csatát. Emberei hozzászoktak ahhoz, hogy csatába indulás előtt megkapják áldását, majd harc közben a nevét mondják, hogy inspirálják magukat. 

Odin háborút viselt Vanaland lakosaival szemben, de nem tudta legyőzni őket. Mindkét fél megállapodott  a fegyverszünetben és túszokat cseréltek. Így Vanaland legjobb embereit túszként Asaheim-be küldték: így került ide  Njord fiával, Frey-el és lányával, Freya-val együtt, valamint  országa legbölcsebb embere, Kvase. Asaheim népe pedig egy Mime nevű bölcset és egy Hone nevű jóképű férfit küldött Vanaland-ba, aki állítólag nagyon alkalmassá válik majd arra, hogy király legyen ott. Hone-t azonnal kinevezték Vanaland vezetőjévé, de aztán az emberek egy része rájött arra, hogy valójában rossz döntéseket hozott. Mime is azok közé tartozott, akik felismerték Hone rossz tulajdonságait, ezért lefejezték őt, majd Asaheim-be küldték a levágott testrészt. A fejet Odin bekeni gyógynövényekkel, varázsigéket énekel fölötte, ezáltal pedig képes lesz beszélni Mime-vel, aki sok titkot felfed neki. Odin így előre látja az új északi lakóhelyet, ahová később  elmegy majd az összes istennel együtt, őket pedig sok ember fogja követni. Két testvére,  Vilje és Ve Asgaard-ban fognak uralkodni. Először Odin és társai nyugat felé vándorolnak Gardarike-be , majd onnan délre, Saxland-ba, ahol Odin fiai   királyokká válnak. Végül a főisten északon a tenger felé megy, itt letelepszik egy Odinsö nevű szigeten, Fyen-ben, majd elküldi Gefion-t, hogy fedezzen fel új területeket északon, Skandináviában.  Amikor Odin megtudja, hogy Gylve király birtokaitól keletre milyen virágzó földek vannak, elmegy oda. Gylve tiltakozása ellenére az ászok fölénybe kerülnek,  majd letelepednek ezeken a földeken.  Odin a Maelare-tónál telepszik le, templomot épít ott,  embereit pedig környező szomszédos helyekre irányítja.

Odin tulajdonában van a  Skidbladnir nevű hajó, amely összehajtható, mint egy ruha. Két beszélő holló segít neki  az információgyűjtésben.  Mindig magánál tartja Mime fejét is, amely elmondja neki a távoli vidékek híreit. Mindenféle varázslatokban jártas, a rúnák segítségével tud jósolni, sőt még a halottakat is felébreszti a földből. Az emberek Odint és a másik tizenkét ászt isteneknek nevezik. Odin később megalkotja azokat a törvényeket, amelyeket korábban Asgaard-ban betartottak: a halottakat meg kell égetni holmijukkal együtt, halmot kell emelni a jeles emberek emlékére, télen és nyáron különleges napokon áldozatokat kell tartani.  Nem sokkal halála előtt Odin azt mondja, hogy Godheim-be megy (Nagy Swithiod másik neve). Swithiod-ban az ágyában hal meg, majd ezután testét elégetik. Snorri azt mondja: A svédek azt hitték, hogy az ősi Asgaard-ba ment, ahol örökké élni fog.

Njord Odin után uralkodott a svédek felett a béke és jólét jegyében. Miután Njord maga is meghalt, Frey átvette a hatalmat, Upsal-t tette fővárossá. Frey-nek volt egy másik neve is, Yngvi. Leszármazottait azóta ynglinger-eknek nevezik. Amikor Frey betegség következtében meghalt, emberei titokban tartották azt,  testét egy nagy halomba helyezték. Az emberek továbbra is azt hitték, hogy Frey még él, de  sok idő után végül rájönnek az igazságra. Ennek ellenére nem égetik el holttestét, mivel úgy vélték, hogy a béke időszaka svédországi uralmának volt köszönhető. Az Yngling-dinasztia királyai ettől a naptól kezdve uralkodtak Svédország fölött a legendák szerint.

sweden.png

Szólj hozzá

Nyugat-Európa