Kheopsz a IV. dinasztia második királya volt. A Kairó mellett épített Nagy Piramis őrizte meg hírét. Nemigen ismerjük azonban Kheopsz személyes vonásait, uralkodásának tényleges eseményeit. Számos legenda fűződik a személyéhez, amelyekben a tudományokban jártas uralkodóként ismerhetjük meg. De egyesek szerint piramisa megépítése érdekében habozás nélkül rabszolgasorra ítélte népét. A következő történet, amely a varázslóval való találkozását és Reddedet fainak születését mondja el, igazolja ezt a feltételezést. A papiruszra írt történet célja valószínűleg az volt, hogya z V. dinasztia királyait , akik Kheposz utódait kiszorítoták a hatalomból, jogosan legyenek uralkodók, hiszen a legendában az istenek is mellettük álltak.

Amikor egy nap Kheopsz fáraó unatkozott palotájában, magához hívatta fiait, hogy meséljenek neki történeteket nagy varázslók tetteiről. A hercegek bele is kezdtek mondókájukba.  Egyikük elmesélte, hogyan találta meg egykor a varázsló az egyik udvarhölgy ékszerét a vízben. Szebbnél szebb történeteket mondanak el apjuknak, aki elégedetten hallgatta szavaikat. Sóvárogni kezdett az istenek titkaira. Elrendelte másnap, hogy a múlt idők nagytudású bölcsei részesüljenek adományokban. Dedefhor herceg az apja szavába vágva azt mondta:- Én ismerek egy ilyen bölcs férfit, Dedi-nek hívják és Ded-Snefruban él. Száztíz éve ellenére nagyon jól tud enni. Minden nap megeszik ötszáz kenyeret, egy egész ökörcombot, megiszik száz korsó sört. De nagyon sokat tud: vissza tudja illeszteni helyére a levágott fejet, engedelmességre kényszeríti az oroszlánokat. Azt beszélik, hogy a legnagyobb titoknak is tudója: pontosan ismeri a Thot templomában elrejtett misztikus tárgyak számát.

Kheopsz erősen figyelt, mert tudni akart mindent. Ez a misztikus tudás igencsak hasznos lenne számára, különösen a nagy piramis megépítésénél. Elküldte embereit Dedi-ért, akit hamarosan eléje vezettek.

- Azt mondják, hogy vissza tudod illeszteni helyére a levágott fejet. Igaz ez?

- Pontosan így igaz.

- Hát akkor lássuk ! Idehozatok egy foglyot.

- Nem úgy, emberekkel nem lehet így bánni ! Hozass inkább egy libát és egy kacsát !

Amint kimondta, már meg istörtént. Dedi, mint akink csak játék lenne az egész, visszateszi a helyére a két szárnyas fejét. Ugyanígy egy bikát is életre kelt.

- Úgy hallottam, hogy te a Thot templomában található tárgyakról is tudsz valamit.

- Azt a helyet is pontosan meg tudom jelölni Napvárosban, ahová elrejtették őket. Mégsem én fogok beszámolni neked mindenről.

- Kire gondolsz ?

- Reddedet három fia közül a legidősebb. Reddedet Ré egyik papjának, Rauszernek a hitvese, aki Sekhebub-ban él. Három születendő gyermekének apja maga Ré. A legidősebb közülük Napvárosban főpap lesz.

Kheopsz szomorúan hallgatta Dedi szavait, mert eszerint halála után nemzetségének vége szakad. Három király, Ré ivadékai kerülnek majd a trónra, akik új dinasztiát alapítanak. Parancsot adott, hogy végezzék ki a papnőt, de neki az istenek segítségével sikerült elmenekülnie.

Mindezek előtt Reddedet megszülte gyermekeit. Hirtelen megjelent Hnum isten több istennő társaságában, köztük Ízisz és Neftüsz is. Mindannyiukat Ré küldte, hogy segítsenek a szülésnél. Bementek a házba, ahonnan csak sok idő elteltével tértek vissza. Reddedet három fiút hoz a világra. Ízisz nevet ad nekik, Meshenet pedig megjósolja azt, hogy mindhárman királyok lesznek majd. Rauszer köszönetet mond az isteneknek, majd gabonát ad nekik. Hnum, a kos veszi erős vállaira a zsákokat. Majd az isteni menet elindult, hogy elhagyják a várost. De az istennők varázserejük révén vihart támasztottak, hogy vissza tudjanak térni Reddedet házába. Nála hagyták a zsákokat és megkérték vigyázzon rájuk.

Több hét elteltével egy napon Reddedet háziasszonyi teendői során észrevette, hogy elfogyott a gabonája. Megkérte az egyik szolgát, hogy merítsen az idegenek zsákjából, mert ő majd később visszatesz annyit, amennyit most kölcsönvett. A szolgálónő amikor belépett az éléskamrába, meglepődve tapasztalta, hogy a zsákokból zene árad, énekszó és tánc hangjai. Ezek a jelek a fáraók születését kísérik. Nem sokkal ezután Reddedet megbünteti a szolgálónőt, mert valami hibát követett el munkája során. A nő dühös lett, a szíve megtelt gyűlölettel és azzal fenyegetőzött, hogy mindent elmond Kheopsz fáraónak. De nem maradt ideje az árulásra, mert amikor vizet merített, egy krokodil felfalta őt. Így semmi sem akadályozhatta meg, hogy Reddedet fiai legyenek az V. dinasztia első uralkodói Kheopsz halála után.

Al-Magrizi arab tudós szerint Kheopszot Salhuk-nak és/vagy Sarjaknak nevezték el a bibliai amalekiták . Majd azt írja feljegyzéseiben, hogy Kheopsz  azért építtetett piramisokat , mert visszatérő rémálmok gyötörték, amelyekben földrengések, lehulló csillagok  és sikoltozó emberek jelentek meg. Egy másik rémálom azt mutatta, hogy  embereket rabolnak el, majd két nagy hegy alá helyezik őket. Khepsz király ezután figyelmeztetést kapott prófétáitól egy pusztító özönvízről, amely egyszer eljön és elpusztítja Egyiptomot. Hogy megvédje kincseit és a Bölcsek Könyvét, megépítette a három gízai piramist.  Az özönvíz elkerülte Egyiptomot, a legtöbb kultúrával ellentétben itt nem is maradtak fenn mítoszok az áradással kapcsolatban.