Üzbegisztán őskori kultúrák és civilizációk helyszíne. Az itteni mítoszok világa nagyon gazdag, valós események és legendák keverednek egymással. A közép-ázsiai ország kulturális öröksége tele van érdekes mesékkel és elképesztő történetekkel.

Baysun

Üzbegisztán déli részén megtapasztalhatunk egy rendkívüli jelenséget. A fizika  törvényeit semmibe véve egy ismeretlen erő arra kényszeríti a leállított motorú autókat, hogy felfelé haladjanak az úton. A helyi lakosok csodának nevezik azt, ami ezen az 50 méteres szakaszon történik. A tudósok azonban úgy vélik, hogy ez csak egy optikai csalódás. Még azt is annak nevezik, amikor az útra öntött víz nem a lejtőn folyik le, hanem felfelé . Az anomáliás zóna egy egyedülálló etnográfiai rezervátumban, Baysunban  található. 

Ustyurt-fennsík

Vannak olyan területek, ahol az emberek ugyanúgy hozzászoktak a repülő csészealjakhoz, mint az elhaladó vonatokhoz. A katonaság még lézerrendszerrel is megpróbálta befolyásolni a haladási irányukat.  Az Ustyurt- fennsíkon elég gyakran, az ázsiai átlagnál sokkal többször jelennek meg a földönkívüliek és más rendellenes jelenségek. Egy 1974-es nyári éjszakán az Ustyurt felé vezető úton öt fős csoport furcsa tárgyakat vett észre a tiszta égen, amelyek nyugatról keletre haladtak.  Maguktól világító kékes, áttetsző objektumokat figyeltek meg, amelyeket elől és oldalt élesen határoltak  világosabb fehér körvonalak (parabolák).  A szemtanúk nagyon megijedtek a látványtól. 

Kizil-kum sivatag

A Kizil-kum sivatag a Szir-Darja  és az Amu-Darja folyók között található, rengeteg kevésbé tanulmányozott helyről nevezetes, amelyek sok kutatót és tudóst vonzanak a helyszínre. Többek között itt találhatóak azok a szokatlan sziklafestmények, amelyek űrhajókat és szkafanderes embereket ábrázolnak. Ezenkívül gyakran látnak repülő csészealjakat. Az egyik ilyen esetnek volt szemtanúja a Ldinka szövetkezet egyik alkalmazottja.1990 novemberében a Navoi-Zarafshan úton haladt, amikor meglátott egy negyven méter magas, hengeres tárgyat, amelyből jól körülhatárolható kúp alakú fénysugár áramlott ki. Pár hónappal korábban alacsony Föld körüli pályán állítólag lelőttek egy repülő csészealjat Zarafshan város közelében. Nem meglepő módon 1990 szeptemberében a területen fúrási munkákat végző geológusok véletlenül ismeretlen eredetű kőzetekre és egyéb anyagokra bukkantak, amelyek elemzése utóbb földöntúli anyagok jelenlétét állapították meg. Egy másik híres incidens 2000-ben történt, amikor az égen egy repülő azonosítatlan tárgyat rögzítettek videón, azonban a kép valódiságát még nem sikerült bebizonyítani. 

Dániel sírja

Szamarkandban, Afrosiab dombjai között található Szent Dániel vagy üzbég nyelven Hazrat Daniyor sírja, amelyet három különböző vallás hívői látogatnak meg: muzulmánok, keresztények és zsidók. Senki sem tudja, hogy valójában mit rejt magában a tizennyolc méteres koporsó. Meglehet, hogy Dániel próféta hamvait, amelyet Timur  Lenk Szúzából ide szállíttatott, vagy pedig annak a Dánielnek  a hamvait, akit Dáriusz perzsa király Sogdiana szatrapájává nevezett ki. A tudósok azonban azt ígérték, hogy hamarosan megoldják ezt a rejtélyt. 1996-ban a néhai II. Alekszij pátriárka meglátogatta ezt a helyet, élvezve annak varázsát. Búcsúzóul megáldotta a mauzóleumban növő kiszáradt pisztáciafát, a Kívánságfát, és ekkor csoda történt, mert a fa életre kelt. Ez a fa sokak szerint él és gondolkodik, ezért az emberek szalagokat kötnek az ágaira annak érdekében, hogy teljesüljenek kívánságaik. A legtöbben, akik látogatást tesznek Dániel próféta sírjánál, úgy távoznak onnan, mintha újjászülettek volna. A próféta koporsóján zöld takaró hever a Koránból származó hímzett szúrákkal.  A közelben lévő kútból fakadó forrásban lévő víz szokatlanul lágy és édes. A zarándokok üvegekbe töltik, majd megisszák. Ugyanilyen nevű forrás  (Chasma Ayub) van egy másik híres Selyemút menti városban Üzbegisztán határain belül. A legenda szerint Szent Jób, aki misszionáriusként utazott Szogdiánán keresztül, botjával ütötte meg ezt a helyet, hogy a szárazságtól és szomjúságtól kimerült buharaiak inni tudjanak.

Piramisok

Üzbegisztánban olyan épületeket tártak fel a közelmúltban, amely gyökeresen megváltoztathatta a világtörténelemről alkotott elképzeléseinket. Sajnos nem vált elérhetővé a szélesebb tudományos közösség számára.  Ezt megelőzően azt hitték, hogy piramisok csak Egyiptomban vagy Mexikóban léteznek.  A Kashka-darya és a Szamarkand régiók távoli hegyszorosaiban olyan építményeket találtak, amelyek nagyon hasonlítottak az Egyiptom melletti Núbia piramisszerű építményeihez. Valódi kőből készült tetraéder piramisok, de a már ismertekkel ellentétben nem lépcsősek, hanem simák. Némelyikük eléri a 12-15 méteres magasságot, oldalhosszuk meghaladja a negyven métert. Korukat körülbelül 2000-2700 évesre becsülik. A piramisok azért maradhattak meg, mert megközelíthetetlen hegyi szurdokokban helyezkednek el .

Megalitok

Napjainkban a turisták mindenhol pénzt fizetnek az ókori műemlékek megtekintéséért. Mindenki számára közismert a Brit-szigeteken található Stonehenge nevű megalit.  Üzbegisztánban is vannak ehhez hasonló struktúrák, de ki tud róluk? Nincsenek előléptetve, széles utak nem vezetnek hozzájuk. Sarykol például  egy ősi templom, amely a mai napig tökéletesen megőrződött, annak ellenére, hogy körülbelül kétezer éves. Hatalmas, kőből épült kultikus-temetkezési komplexum. Az óriási álló figurákat körökké, keresztekké és geometriai formákká rakták össze. A kőfalak, bár csak másfél méter magasak, körülbelül három-négy méter vastagok.

Földönkívüli sziklarajzok

Navoi és Nurata városai között, nem messze a Kara-Karga-hágótól, a Kizil-kum sivatag délkeleti peremén emelkedik a Karatau-hegység, a Nurata-hegység egyik nyúlványa. A felkelő nap sugaraiban a szunnyadó vulkánok csúcsai csillognak, amelyeket kőteraszok vesznek körül, mintha egy ismeretlen építész keze faragta volna ezeket. A  Sarmysh-szurdok is itt található. Erről a területről a múlt század nyolcvanas éveinek végén olyan pletykák terjedtek el, hogy egy azonosítatlan repülő tárgy zuhant le a közelben. Taskenti ufológusok egy csoportja expedíciót szervezett az állítólagos baleset helyszínére. Nem találtak itt földönkívülieket , de az expedíció tagjai nem mentek haza üres kézzel, mert őskori sziklarajzokra bukkantak. Ilyen sziklába vájt  sziklarajzokkal sok helyen találkozhatunk a Földön, de ilyen nagy számú, különböző időben és korszakban egymás után készült rajzok nem találhatóak sehol máshol. A legkorábbi rajzok  a neolitikumban keletkeztek, a legújabbak pedig a középkorban. A fiatalabb korú szkíta sziklarajzok uralkodókat és fegyveres harcosokat ábrázolnak. Néhány űrlényeket is ábrázol. A kétfejű és szkafanderes humanoid lényekről készült,  a palába vésett rajzok még mindig vitákat váltanak ki a tudósok köreiben. Magáról a  Sarmysh-Saya szurdokról is sok legenda szól .  A helyi lakosok azt állítják, hogy láttak titokzatos repülő tárgyakat keringeni az égen. 

Az amazonok fellegvára

1938-ban Khorezm területén, Biruni városától nem messze északra végzett régészeti feltárások során felfedezték Kyrk-kyz-kala  ősi települését. A tudósok egyetértettek abban, hogy ez egy védelmi erőd, amely valószínűleg az ókori Khorezm északkeleti részének határait védő erődítménylánc része volt. A Kyrk-kyz-kala szó szerint a negyven lány erődjének felel meg. Számos legenda és mese fűződik a negyven leányzóhoz Közép-Ázsia-szerte: Termez (Üzbegisztán) és  Merv (Türkmenisztán) vidékén léteznek  ugyanilyen nevű várak, de hasonló hangzású helyek találhatók Azerbajdzsánban, Észak-Afganisztánban és Irán északi részén is. Hogy kik voltak a lányok és miért játszottak olyan jelentős szerepet Közép-Ázsia történelmében, ezekben a kérdésekben a legendák változatai némileg eltérnek egymástól.  Néhány népmese arról szól, hogy amazonok egy csoportja itt talált menedéket. Sok ember menekült a harcias leányok elől, akik szamarkandi amazonok voltak. A Kirk Kyz-Tepe erőd falain belül létesítettek maguknak új szálláshelyet. Egy napon ellenséges sereg közeledett az erőd falaihoz. A szamarkandi lányok vezérük, Gauhar vezetésével csatasorba álltak az erőd védelmére. Sok napon és éjszakán át tartó harcok után legyőzték ellenségeiket.  Mivel sokan meghaltak közülük, számuk nagyon megfogyatkozott.  Egy későbbi csata során Gauhar összeszedte az összes megmaradt nyílvesszőt,  amelyekkel pontosan eltalálta az ellenséges harcosokat, egy sem vesztett célt. Amikor a nyilak elfogytak, a harcos halálosan megsebesülve elhagyta az erődöt. Véres sisakja leesett a fejéről, de még így sem adta fel a harcot, és így kiáltott  ellenségeinek: -Gauhar vagyok, a nőkből álló seregem tagjai mind meghaltak a csatában, de én párbajra hívom a vezetőtöket! A vezér szúrós pillantást vetett a lányra, de  végül azt mondta neki: -Szeretnék én is ilyen harcosokat!  

Timur Lenk átka

Szájról szájra járt az a pletyka a második világháború idején Szamarkandban, hogy egy orosz expedíció tagjai  fel fogják nyitni Timur Lenk sírját, ez pedig  balszerencsét hoz mindenki fejére. A helyi lakosok és a muszlim papok megpróbálták leállítani az ásatásokat, de a régészek mindezek ellenére folytatták a munkát.  Ezeknek az ásatásoknak az volt a célja, hogy megvizsgálják a sírokban lévő emberi maradványokat. Először Ulugbek, majd Timur fiainak, Miranshah-nak és Shahrukh-nak a sírját nyitották fel.  Két nappal később  a nácik megtámadták Oroszországot, amit sokan összefüggésbe hoztak Timur Lenk sírjának a felnyitásával. Ennek a hipotézisnek a támogatói azonban egy másik fontos tényt is elmondanak: a háború fordulópontját a sztálingrádi csatában aratott győzelem jelentette. Sztálin egy hónappal korábban elrendelte, hogy Timur és annak fiainak maradványait vissza kell juttatni Szamarkandba, majd újból el kell temetni őket. 

A párduc

Szamarkand alapításakor egy palyang-leopárd jött  le a Zerafshan-hegységből.  Körbejárta az utcákat, megnézte az épületeket, majd visszatért a hegyekbe. Azóta a szamarkandi lakosokat leopárdoknak nevezik, a város minden zászlóján és emblémáján szerepel a párduc . A szkíta népek mitológiai ábrázolásaiban a párduc az igazság védelmezője. A kirgiz Manas eposz szerint az egyik nemesi család, a Begi-k mitikus ősöktől, a párducoktól  vezetik le a családfájukat. A  párduc, hátán a Nappal, a Sher-Dor madrassa-t díszíti, mint az uralkodó személy megszemélyesítőjét, amelynek ereje egyenlő a Föld és az Ég erejével. Ezért csak a párduc hordozhatja hátán az életet adó Napot.  Aki belép Szamarkand városába, egy mancsait előre emelő leopárd szobra fogadja annak kapuinál. Ez a gesztus azt jelképezi, hogy a város szívesen fogadja vendégeit, minden jót és boldogságot kíván nekik.

A Halál Tornya

Ázsia legmagasabb minaretét érdekes legendák övezik. Kalyan Nagy Tornyának vagy a Halál Tornyának nevezik. A régi időkben  a kán által elítélt embereket dobták le a minaret tetejéről. A legtöbb legenda a kivégzett nőkkel van kapcsolatban. Az egyik legenda egy sok évvel ezelőtt élt sahról mesél, aki nagyon kegyetlen és rossz uralkodó volt. A sah felesége segíteni akart az embereknek, de ugyanakkor félt  a férjétől. Emiatt mindent titokban csinált, de idővel a sah tudomást szerzett titkos intézkedéseiről, ezért elrendelte feleségének a kivégzését. Mivel a nő nem volt ostoba, a kivégzés előtt megkérte férjét, hogy teljesítse utolsó kívánságát. A kivégzés napján minden ruháját magára öltötte, majd büszkén felmászott a minaretre, amely körül az emberek már összegyűltek. A nő ezután leugrott. Nem halt meg, mert a ruhái ejtőernyővé formálódtak a szél hatására. A sah nagyra értékelte felesége bátorságát és találékonyságát, ezért visszavonta a kivégzést.