Ezek a kis világító bogarak régóta foglalkoztatják a tudósokat és a természet szerelmeseit egyaránt. A folklór és a mitológia területén belül különleges helyet foglalnak el a szentjánosbogarak, a szeretetet, a reményt, valamint a fény és a sötétség egyensúlyát jelképezve. Amint a nyári Nap lebukik a fák mögött, árnyak ébrednek fel, majd elkezdődik a párzási táncuk. A szentjánosbogarak a villogó fények titkos nyelvén a nyár eljövetelét jelzik. A régi időkben nagyon kevés természetes fényforrás világította meg az éjszakát. Ezek a jelenségek csupán a Holdra, a csillagokra és a villámokra korlátozódtak. A világító bogarak kis, de erős fényt kibocsátó testei reményt adtak az eltévedt utasoknak.

Európa

A szentjánosbogár egyike volt a klasszikus ókorban ismert tizenkét bogárfajtának. Idősebb Plinius a köles vetésével és az árpa betakarításával hozta összefüggésbe megjelenésüket életciklusuknak megfelelően: Fényes férgek jelentek meg az égen, amelyek előre jelezték, hogy mikor takarítható be az árpa. A Svájc déli részén található Mesocco nevű faluban az a szokás járta, hogy a szentjánosbogarak megjelenését követően el kell kezdeni a szénaboglyák felállítását. Észak-Olaszország egyes vidékein a bogarak párzási időszaka, amikor a sötétben megvilágítják az éjszakát, a búza betakarítására hívta fel az emberek figyelmét. Ebben annyira hittek, hogy a szentjánosbogár megnevezése a különböző olasz nyelvjárásokban összefüggött a kenyér (pane) szóval. Ha egy bogár berepült valakinek a házába, egyértelműen szerencsét hozott.

Ázsia

Az olyan országokban, mint Japán és Kína, a szentjánosbogarak nagyon fontos szerepet töltenek be a mitológiában. A szerelmet, a mulandóságot és az élet átalakulását jelképezik. Japánban hotaru-nak nevezik őket, minden esetben a szerelemmel és a nosztalgiával együtt jelennek meg. Olyan hírvivőként funkcionálnak, akik a csillagok révén teljesítik a szerelmesek kívánságait. Ugyanis ezek a pislákoló fények az elhunyt családtagok lelkeinek megnyilvánulásai, akik haláluk után sem hagyják el szeretteiket. Kínában Japánhoz hasonlóan a szerelem és az átalakulás szimbólumai. A tehénpásztor és a takácslány című népszerű kínai legendában egy halandó férfi beleszeret az égi tündérbe. Tiltott szerelmük azonban évente csak egyszer virágozhat a hetedik holdhónap hetedik napján, amikor szentjánosbogarak ezrei gyűlnek össze, hogy hidat képezzenek nekik a Tejút felé. Délkelet-Ázsiában ezek a világító bogarak leginkább természeti jelenségekhez kötődnek. A Malajziában élő orang asli nép misztikus szellemekhez társítja, akik az erdő őrzői. Feladatuk az, hogy irányítsák az elveszett lelkeket és segítsenek a bajba jutott utazókon. Az India Meghalaya államában honos garo népcsoport legendáiban a szentjánosbogarakat más ázsiai kultúráktól eltérően negatívan ábrázolják. A skals néven ismert boszorkányok levált fejei nem mások, mint a szentjánosbogarak. Éjszaka tudnak csak közlekedni, reggelre pedig vissza kell térniük a testükhöz. India más területein esőt hoztak magukkal ezek a bogarak, mert  világításuk növekedő intenzitása azt jelezte, hogy megérkezik a monszun. Banglades deltavidékén is a bőség előjeleinek tartották megjelenésüket, ami gazdag rizstermést jelzett előre. Thaiföldön tündéreknek hiszik a világító bogarakat, ezért lámpákat és gyertyákat gyújtanak annak érdekében, hogy előcsalogassák őket. A filippínó legendákban a szentjánosbogarak tandayag vagy lampirong névvel szerepelnek. Ha valakinek sikerül egyet elkapnia és tégelybe zárnia, szerencsés lesz. Mások követik repülési útvonalaikat, hogy segítségükkel megtalálhassák az elrejtett kincseket.

Amerika

A cseroki indiánoknál a szentjánosbogarak ulikedvsi néven ismertek, ami kis szikrát jelent. Ez a szikra szerintük őseik szellemeinek lelkei, akik megvédik hozzátartozóikat a veszélyektől. A navahók szerint hírvivők, akik a Hozhoogaah harmóniát és egyensúlyt jelentő fogalmához kapcsolódnak, ezért megjelenésük pozitív előjel. A közép-amerikai folklórban spirituális lények. Az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan a maják is abban hittek, hogy a szentjánosbogarak hírvivők az égi és földi birodalmak között, a szivar füstjével idézhetőek meg. Cocay az elesett harcosok lelkeit vezette ilyen bogár alakjában, aki az erdők őrzője is volt egyben.  Alakja az ember és a természet közötti szoros viszonyt idézi fel. Brazíliában felbukkanásukat vigasztaló jelnek tulajdonítják, mert az elhunyt rokonok lelkei békét találtak a bogarak testében.

Afrika

Egyes afrikai kultúrák hagyományaiban a szentjánosbogarak elfogása és két kézben tartása szerencsét hoz. Ezzel szemben a nyugat-afrikai ewe és ashanti népek hiedelmeiben összekapcsolódik az adze fogalmával, amely egy vámpír. Felveheti egyéb rovarok és állatok mellett a szentjánosbogár alakját is, így jelenléte szerencsétlenséget okoz. A nigériai ibibio törzs tagjai azt feltételezik, hogy a világító fények valójában az istenek küldöttei.

A lidércfény

A lidércfény megjelenését több helyen a szentjánosbogarakhoz társítják. A szláv legendákban olyan szellemek, amelyek eltérítik a mocsárba tévedt embereket a helyes útról. Ugyanígy Ausztráliában a lidércfényt és a szentjánosbogarak által kibocsátott fényeket ugyanannak a jelenségnek gondolták.