A Balti-tenger nagyon titokzatos hely, tele titkokkal és megmagyarázatlan jelenségekkel. A közhiedelemmel ellentétben, miszerint a területet már régóta a legapróbb részletekig feltárták, mindig előkerülnek a hullámok alól válaszra váró titkok, amelyek teret engednek a képzeletnek és táplálják a tudásszomjat. 

Boszorkánygyűrűk 

A dániai Møn szigetén furcsa körök láthatók a sekély tengerfenékben. Sötét körvonalaik közel állnak egymáshoz.  A legnagyobbak körülbelül 15 méteresek. Több feltételezés is létezik eredetükkel kapcsolatosan. Egyesek szerint a gabonakörökkel azonos szerepet töltenek be, vagyis földönkívüli járművek leszálló pályái. Mások abban hisznek, hogy a Balti-tenger egy eddig fel nem fedezett civilizációjának nyomai. Lehetnek akár boszorkányok táncterei is, akik évente vízi balettet szerveznek Møn mellett a Walpurgis-éjszakán. Az egyetlen dolog, amit könnyű volt bizonyítani, hogy a gyűrűk hínárból állnak. A Koppenhágai Egyetem kutatói úgy vélik, hogy a gyűrűket a meszes terep hozta létre. Azonban ez a feltételezés helytelen : talán igaz lehet az a feltételezés, hogy a tengeri fű, amely szőnyeg formájában beborítja a tenger fenekét, ellenáll a szulfidok támadásának,  ezért hajtásaival víz alatti köröket alkot. Ha azonban tovább növekszik a mezőgazdaságból származó szerves anyagok beáramlása, a fiatal szárak már nem bírják sokáig, így hamarosan nem lesz tengeri fű a területen.

Vineta elsüllyedt városa 

 Vineta állítólag hihetetlenül gazdag hely volt.  A város tele van az összes északi nép áruival, semmi kívánatos vagy ritka nem hiányzik– írta Adam Bremen krónikás a XI. században. A harangok aranyból készültek, az ablakokat gyémánt borította, a lakosok a legjobb szőrmékben jártak. Végül kapzsiságuk okozta vesztüket.Vineta eltűnt a tenger mélyén. Száz év alatt csak egyszer, Szent Iván napján emelkedik ki a vízből. Ha ezt valaki meglátja és  van egy kis pénz a zsebében, még ha csak egy cent is, ne egész hátralévő életében gazdag lesz.  A régészek szerint Vineta Koserow mellett fekszik Usedom szigetén, ahol a város tornyának harangja még mindig hallatszik a mélyből. A XVI. századig az emberek tömegesen zarándokoltak a Koserow melletti Vineta-zátonyhoz, mert azt hitték, hogy hallják a harangokat. A közeli Wollin mellett, amely jelenleg Lengyelországban van, találtak ezer év körüli elsüllyedt kereskedőtelepet, így ez a helyszín is megfelelhet a valóságnak.

 Az ismeretlen tárgy 

Tengerészek egy hatvan méter átmérőjű kör alakú dolgot találtak a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek körüli tengerben, amely egy nyolc méter magas oszlopon állt. Állítólag voltak benne lépcsők, bejáratok és egyéb furcsaságok is. Rossz élményekről számolt be a svéd Peter Lindberg, aki 2011-ben egy kincsvadász csapattal felfedezte a szerkezetet. Elmondása szerint közvetlenül a roncs fölött hibásodott meg  hajója fedélzeti elektronikája: a mobiltelefonok és a műholdas telefonok . Kicsit távolabb minden visszatért a normál kerékvágásba. A feltételezések szerint ez egy olyan fémnek köszönhető, amely máshol nem fordul elő a Földön. Ezenkívül egy korábban megfejthetetlen rádiójelet regisztráltak. Egy búvárrobot meghibásodott a közelben, a radarfelvételen pedig szellemek alakjait mutatta egyértelműen, amelyek mozogtak is.

 Perforált kövek, borostyán és sziklák

Talán a strandok a legtitokzatosabb helyek a Balti-tenger partjain. Sehol máshol nincs ennyi misztikus tárgy. Vannak olyan kövek, amelyekbe a tenger évezredek alatt lyukat fúrt. Olyan kicsik is lehetnek, mint a homokszem, vagy majdnem akkorák, mint egy méretes szikla. Aki felfedezi őket, kétszeresen szerencsés, ugyanis ezek a kövek meglehetősen ritkák.  A beavatottak azt mondják, hogy a lyukon keresztül a Napba kell nézni, majd háromszor megfordulni. Ezután kívánhatunk egyet. A part menti halászok és gazdálkodók ilyen köveket akasztottak az ajtók fölé, hogy megvédjék a házat a villámcsapásoktól. Halcsapdákra kötözve a fenéken tartotta a hálókat, így a nagy halak is beleakadtak abba. Mások  beletették a tyúkok fészkébe. Csodával határos módon  a tyúkok szó szerint elkezdtek tojni. A lyukas köveknek mindig is mágikus erőt tulajdonítottak, állítólag megvédik gazdáikat a bajoktól.

A Balti-tenger másik csodaköve egyáltalán nem kő, hiszen a borostyán egy őskori fa megkövesedett gyantája. Évmilliók alatt azonban nemcsak megszilárdult, hanem spirituális energiával is feltöltődött. Legalábbis így vélekedtek a viking sámánok, akik borostyánt pakoltak csónakjaikba, hogy megvédjék azokat a viharoktól. Még korábban a bronzkor emberei barnás- sárga gyantadarabot használták amulettként. A borostyán a mai napig megőrizte természetfeletti erejét. Állítólag azoknak a csecsemőknek, akiknek borostyánszínű nyaklánc van a nyakukban, könnyebben alakulnak ki a fogaik. Egy ilyen nyaklánc az érintett területre rögzítve legyőzheti a reumát. A bonyolult eljárással kinyert és a szoba sarkaiba csepegtetett borostyánolaj kiűzi a házból a hangyákat és a velük együtt megbújó démonokat. A borostyánport valamikor olyan gyógyszerekhez adták, amelyek segítettek a torokfájás vagy akár a szifilisz ellen. Szorongás és depresszió kezelésére is használták – bár ez nem feltétlenül a borostyánnak volt köszönhető. 

Még több mítosz és legenda övezi a szabálytalan sziklákat. A Németországhoz tartozó Rügen-sziget legnagyobb sziklája, a Buskam nevű kő a tengerparti üdülőhely, Göhren előtt ötszáz tonnát nyom. A sziklák a vízben, a parton, a parti erdőben, néha még a mezőkön is megtalálhatóak. Sokáig nem lehetett tudni, hogyan kerültek oda. Ma már világos, hogy a jégkorszaki gleccserek munkája révén keletkeztek.

 A Boszorkányhegy 

Közvetlenül a litván tengerparton, a Kur- földnyelven fekszik egy furcsa kiemelkedés.  Csak a Klapedia városából induló komppal lehet eljutni ide. Az első világháború előtt a Boszorkányhegy volt a helyszíne a Jonines (Szent János) elnevezésű  fesztiválnak, miután a kereszténység elterjedt a régióban. Litvánia északi fekvése miatt a  nyári éjszakák rendkívül rövidek, így amint nyugaton a naplemente utolsó fénye is eltűnik, keleten a hajnal első jeleivel kezd kivilágosodni az ég. Ezen a dombon  találkoznak a boszorkányok, a manók, a tündérek és az ördögök minden este naplemente után. A legenda szerint a Kur- földnyelvet egy Neringa nevű szelíd óriás építette . Ennek oka az volt, hogy egy  sárkány terrorizálni kezdte a halászokat.  Neringa emiatt  homokot merített a tengerfenékből, majd gátat épített, amely távol tartotta a sárkányt.