Állítólag szinte mindenhová hullik le az égből egy titokzatos anyag, az angyalhaj. Azután történik, miután földönkívüli jármű látogatást tesz egy bizonyos helyen. Ez a furcsa anyag pókhálóra hasonlít,  majd egy idő után magától eltűnik anélkül, hogy bárki hozzáérne. De ha mégis hozzáér valaki,  azonnal elpárolog. 

Ennek az anyagnak a tulajdonságait rejtélyek övezik, de az egyik nagyon jól dokumentált eset során mintát is sikerült beszerezni belőle.  1959-ben a dél-portugáliai Évora városa felett két ismeretlen objektumot figyeltek meg.J. G. Gomeral , a helyi üzleti és ipari iskola adatfeldolgozási igazgatója volt az egyik szemtanú. Elmondása szerint azon a napon derült idő volt, még egy felhő sem volt az égen. Hirtelen valaki beszaladt az igazgató irodájába, majd közölte vele, hogy egy furcsa tárgy mozog az égen, amit meg kellene néznie.  Gomeral kiment a kertbe, ahonnan valóban jól lehetett látni egy furcsa, kerek és kék színű tárgyat az égen. Az igazgató visszafizetett az iskolába a távcsőért . Távcsővel nézve teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy valójában két objektumról volt szó, a kisebbik a nagyobb körül keringett. Egy idő után mindkét objektum gyorsan emelkedni kezdett, majd eltűntek. Viszont furcsa pókhálóhoz hasonló anyag hullt le az égből, amely érintés után eltűnt.

 Néhány órával korábban, több száz kilométerrel arrébb egy Silva nevű pilóta a katonai bázis felett repült gépével. Állítása szerint teljesen tiszta égbolt volt, habár szokatlanul hidegre fordult az időjárás. Mielőtt felszállt volna a repülővel, Silva furcsa anyagot látott lehullani az égből. A katonai bázison csak néhány percig tartott, de Évora- van ezzel szemben órákig. A furcsa anyag beborította az iskola nyugati tömbjét, máshol pedig egész házakat temetett maga alá.  Amaral professzornak, Gomeral kollégájának sikerült felvennie valamennyit a szálakból, majd közelről megvizsgálnia. Nem várt eredmény született : az anyag élt. Mikroszkóp alatt megfigyelve kiderült, hogy az anyag tíz csáppal rendelkező mikroszkopikus állatokból áll, amelyeket átlátszó, zselatinra emlékeztető anyag borított.

Escaria Santos szerint, aki ugyanabban az iskolában tanított biológiát, az állatok leginkább a planktonra, a különféle gerinctelen és egysejtű állatokból álló csoportosulásra emlékeztette. De  biológia ismerete nem volt elég ahhoz, hogy a vizsgált állatokat rendszertanilag  besorolja valahová. Amaral abban a reményben adta át a vizsgált példányt a Lisszaboni Tudományos Akadémiának, hogy ott majd  azonosítani tudják a furcsa állatokat. 1978-ban azonban az intézet vezetősége a mintát megsemmisítette, így ellehetetlenítette a további kutatásokat.

Ugyanebben az évben egy nevét nem közlő kutató véletlenül értesült az egész esetről, amikor elolvasta az 1960- van megjelent újságcikket, amelynek ez volt a címe: Egy repülő csészealjat és ismeretlen mikroszkopikus organizmusokat figyeltek meg Évora felett. Nyomozásba kezdett, így végül rátalált arra az iskolára, amelynek idősebb tanárai annak idején látták az UFO-t. A kormány emberei viszont ismét figyelmen kívül hagyták a tanúk vallomásait .

 A jelenséget Franciaországban, Finnországban és Kanadában is dokumentálták. A szálak érintés után zselatinossá válnak, majd megsemmisülnek.  Portugáliában jóval később,  2014-ben is hulltak le az égből ilyen pókhálószerű anyagok egymás után két hétvégén. Egy névtelen   szemtanú azt állította, hogy miután megvizsgáltak egy mintát belőle,  az UV fény alatt életre kelt.