A 230 méter magas Gellért -hegy Budapest egyik legfőbb nevezetessége.  A kezdetektől fogva mágikus helynek tartották, ahol a természetfeletti és az anyagi világ összeolvad. A hegy déli lejtőin különleges éghajlati viszonyok vannak. A széltől védett hely és a hőforrásokban gazdag talaj mediterrán éghajlatot eredményez, ahol olyan növények nőnek, mint például a kakukkfű és a rozmaring.

Ókor

Az illír evariscus törzs az i.e. IV. században sánccal körülvett települést alapított a hegyen. A romok már nem láthatóak, mert ezekre épült a Citadella. Ebben az időszakban itt húzódott Pannónia római provincia nyugati határa.

Szent Gellért 

Gellért velencei bencés szerzetes volt, aki a véletlen folytán került Magyarországra. A Gellért -hegy róla kapta a nevét a hozzá fűződő legenda alapján. Előtte a gombot Kelen-hegynek hívták. Szent István, az első magyar király felkérte Gellértet fia, Imre nevelésére. Miután a herceg felnőtt, tanítója elutazott a Bakony - hegység egyik félreeső helyére, ahol folytatta szerzetesi hivatását. Pedrollo Péter uralkodása idején részt vett a Város lázadásban. Ahogyan azt előre megjósolta Gellért, csak Benéta püspök élte túl a vérengzést, amit az új király seregei levertek. Gellértet elfogták, majd letaszították a Kelen- hegyről. Mivel nem halt bele sérüléseibe, egy dárdával átszúrták a testét, majd a sziklához csapva a fejét kikapart az agyát. Vérét hét évig nem tudták lemosni, de a kiáradó Duna vize sem tisztította meg azt a sziklát, amelyet beszennyezett a szerzetes vére. A papok végül elvitték a követ, máig sem tudni hová.

Gyógyító vizek

A mai Sziklatemplom helyén egykor barlang volt, ahol Szent Iván remete betegeket gyógyított. A közeli hévizes tóhoz sok beteget vitt, amely híres volt gyógyító hatásáról. Magát a fürdőt először a X.  században említi egy krónika, ahol pestisben szenvedőket kezelték. Később Szent Erzsébet leprásokat gyógyított ezen a helyen, amelyet Sáros fürdőnek nevezték a talajban lévő sok iszap folytán. Később lett a neve Gellért - fürdő.

Ínség szikla

A Gellért -hegyhez tartozó egyik szikla, amelyre a Szabadság - híd pilléreit alapozták , néha előbukkan a Duna hullámaiból. Ez nem jelentett jót, mert aszályos idők következtek, a kevés termés miatt pedig éhezett a nép. Máskor viszont éppen az ellenkezője történt, a Duna áradása folytán régen a Gellért- hegy néha félszigetté változott.

Barlangok 

A Gellért- hegy alatt számos barlangot fedeztek fel. Egyike ezeknek a már említett Sziklabarlang. Ezeknek a barlangokban a hossza csupán néhány méter, viszont nemrég egy sokkal nagyobbat tártak fel, amelynek hossza eddigi ismeretek alapján hatvan méter. A Citadella- barlang kristályokban a leggazdagabb. Elképzelhető, hogy a hegy mélye további titkokat rejt.

Boszorkányok 

 Egykor a Gellért- hegyen kápolna állt. Azonban egy boszorkány átkot szórt rá, a templom pedig nem sokkal később összeomlott. Az átok azonban nem szűnt meg. Akik túl sok időt tartózkodnak azon a helyen, érzik annak negatív energiáját, végül olyanokká válnak, mint az éjszaka árnyai. A boszorkány előjön és magával ragadja az illetőt. Minden boszorkánynak ki kellett állnia egy bátorságpróbát . Ennek helyszíne legtöbbször egy keresztút volt, ahol éjszaka démonok és gonosz szellemek jelentek meg. A hegyen valóban volt egy keresztút egészen 1951-ig. Éppen Walpurgis éjjelén (április 30) rombolták le, amely nap a németeknél nem más, mint a boszorkányszombat.  Ekkor gyűltek össze a boszorkányok és más gonosz lények a Gellért - hegyen. Egy tanúvallomásból azonban kiderült, hogy nemcsak ekkor, hanem Luca napján (december 13), Szent György napján (április 24) és pünkösd idején is voltak összejövetelek. Feltételezhetően kínvallatás útján néhány elítélt, mint például Sz. Zsuzsanna, D.  Kovácsné és V. Ilona bevallotta, hogy a Gellért- hegyre járt boszorkány képében. Egyikük fekete varjú alakjában jutott a helyszínre, miután bőrt lopott a közeli pincékből, majd találkozott a Plútó és Nílusi nevű ördögökkel. A hegyen fekete mágiát gyakoroltak, majd közösültek egymással.

Padok

A Gellért- hegyen talán a hatvanas években olyan padokat építettek, amelyek ülő részeit meg lehet fordítani.   Így két irányban is lehet szemlélődni rajtuk. Szép kilátás nyílik ezáltal a városra, valamint a hegyre egyaránt.