Húsvét idején Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. Erről  a Biblia részletesen beszámol. A torinói lepel sokak szerint bizonyíték erre az eseményre, ugyanis a vizsgálatok eredményei emellett szólnak.

A torinói lepel egy 14 méter hosszú vászonszövet, amelyen egy keresztre feszített ember képe látható. Egyesek szerint ez Jézus Krisztus  temetkezési lepelje. Mások azonban csak  egy vallási ikonnak tartják, amely Krisztus történetét illusztrálja, így nem feltétlenül az eredeti. A szent ruhadarab először a középkori Franciaországban bukkant fel, Lirey-ben az 1350-es években. Egy Geoffroi de Charny nevű francia lovag vitte el  az ottani templom esperesének. Nincsenek feljegyzések arról, hogyan került Charny kezébe a lepel, de arról sem, hogy hol volt addig,  1300 évig. Az esperes megmutatta a pápának, aki kijelentette, hogy hamisítvány.  Ennek ellenére Lirey templomában felszentelték a leplet,  nem sokkal később sok zarándok érkezett megtekinteni azt.Az egyház számos prominens tagja azonban továbbra is szkeptikus maradt a hitelességét illetően. 1389 körül Pierre d'Arcis – a franciaországi Troyes püspöke – jelentést küldött VII. Kelemen pápának, amelyben azt állította, hogy egy művész bevallotta a lepel hamisítását. Továbbá d'Arcis azt állította, hogy a lirey-i templom esperese tudta, hogy hamisítvány, mégis elfogadott pénzt az emberektől. Válaszul a pápa kijelentette, hogy a lepel nem Krisztus igazi temetési ruhája. Azt azonban megengedte, hogy a lirey-i templom továbbra is kiállíthassa abban az esetben, ha elismerik, hogy a kendő ember alkotta vallási ikon, nem pedig történelmi ereklye. Ferenc pápa napjainkban is ikonnak nevezi.

1418-ban, a százéves háború elején  Geoffroi de Charny unokája, Margaret és férje felajánlották, hogy a ruhát a kastélyukban őrzik . Megígérték , hogy visszaadják a leplet a templomnak, miután a háború végét ér. Később azonban nem volt hajlandóak visszaküldeni, ehelyett mindenhová elvitték és közben hirdették annak eredeti voltát. 1453-ban Margaret eladta  két kastélyért cserébe a Savoya-i királyi háznak, amely a mai Franciaország, Olaszország és Svájc egyes részein uralkodott (a ház később az olasz trónra került). Az egyház büntetésből kiközösítette Margaret-et. A Savoya család egy kápolnába vitte Jézus halotti leplét, ahol egy nap sajnálatos eset történt: tűzvész következtében megolvadt az ereklyét védő tartály ezüst bevonata, majd kárt tett a ruhában. Ezek a lyukak és égési nyomok ma is láthatóak. Ezután került Torinóba, végleges helyére, habár a második világháború idején biztonsági okokból elszállították innen. Secondo Pia 1898-as negatívja a torinói lepel első képéről felfedi azt, amit sokan egy keresztre feszített férfi arcának és testének körvonalainak tekintenek. Az arc nagyon jól kivehető és minden tekintetben hasonlít Jézus ábrázolásaihoz.

Jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték a kép létrehozásának módját illetően. Egy  radiokarbonos kormeghatározás szerint a középkorból származik. Az 1970-es években a torinói lepel kutatását végző kutatók kimutatták, hogy a ruhán lévő jelölések egy keresztre feszített testre utalnak, a foltok rajta pedig  emberi vérre. 1988-ban a tudósok egyik csoportja azt mondta, hogy elemzésük szerint a lepel 1260 és 1390 között keletkezett, míg egy másik csoport szerint i. e. 300 és i.u. 400 között jött létre Egy  másik, 2018-as kutatás eredménye azt mutatta, hogy nem Jézus vére van a ruhán, viszont ezt nehéz megállapítani biztosan. Napjainkban szigorú biztonsági rendszerek segítségével őrzik az ereklyét, amelyet ritkán mutatnak be a nagyközönségnek, biztonsági kamerák és golyóálló üvegek védik. A torinói lepel hitelességének néhány támogatója azzal érvelt, hogy a vásznon látható kép valamilyen sugárzás-kibocsátás következtében jött létre Jézus feltámadásának pillanatában. Ez ellentétes a fizika törvényeivel, ugyanakkor sokan egyetértenek abban, hogy egy szövet sötét elszíneződése fény hatására keletkezik. 2020 -ban Cesare Nosiglia torinói érsek bejelentette, hogy a koronavírus pusztítására való tekintettel az emberek szerte a világon megtekinthetik  interneten a torinói leplet húsvétkor.  A vírusból kigyógyult hívő keresztények, akik látták Jézus halotti kendőjét, biztosak voltak abban, hogy Isten meghallgatta imáikat és segített nekik a gyógyulásban