István király palástján a király fején korona, jobb kezében pálca, a másikban pedig gömb alakú tárgy. A koronaékszer hármas mivolta már ekkor létezett. Ezért is érdemes megvizsgálni mindhárom nemzeti ereklye történetét.

A Szent Korona 

A magyar korona megszemélyesítése a középkortól kezdve létező jelenség, azonban más nemzeteknél nem igazán találunk ilyen ideológiát. A Szent Korona a beavató koronák ritka típusát képviseli. Ennek lényege, hogy a trónörököst megkoronázásakor magasabb rendű minőségre emelik. Amint fejére helyezik a koronát, annak misztikus erejétől az illető meghal, mint hétköznapi ember, de mint király újjászületik. Magyarország törvényes uralkodóját amellett, hogy fejére helyezik a koronát, Székesfehérváron kellett megkoronázza az esztergomi érsek. Ha a három követelmény közül csak egy is hiányzott, a koronázás érvénytelen maradt. Károly Róbertet például ezért kellett háromszor is újrakoronázni.  A Szent Korona eredete, a középkori legenda szerint, II. Szilveszter pápa idejére tehető. A pápa I. István királynak egy fejpánt formájú királyi jelvényt küldött, a latin koronát. Ez később egészült ki a felső keresztpántos elemmel, amit görög koronának nevezünk. A két elméletet már sok kritika érte. A Szent Korona felső része egy körkeresztet képez. Az apostolok képei is szerepelnek rajta: János, Jakab, Péter, Pál, Fülöp, András, Bertalan és Tamás. Látunk rajta még két angyalt, Mihályt és Gábrielt, négy szentet (György és Demeter, Kozma, Damján). Szerepel még rajta Dukas Mihály bizánci császár is, a felső korona előkészítője, habár utóbbi képét utólag tették az ékszerre. Továbbra is rejtély övezi azt, hogy miért történt ez a módosítás vagy kinek az arca lehetett Mihály császár képe helyén. A régi magyarok úgy vélték, hogy a Szent Korona a tizenkét hónappal van összefüggésben. Egészen a közelmúltig az emberek abban hittek, hogy a talizmánok és elátkozott tárgyak hiedelmek csupán babona, de a kvantumfizika fejlődésével egyre több a bizonyíték arra, hogy az anyag tényleg képes bizonyos fokú információk tárolására. Minél régebbi vagy minél jelentősebb egy tárgy, annál több és fontosabb információ tömörül benne.

Az apostoli kereszt legendáját, amelyet Szent István II. Szilveszter pápától kapott, a Könyves Kálmán idejében íródott Hartvik- monda közli. Eszerint apja halála után István elküldte Asztrik püspököt Rómába, hogy a pápától áldást és koronát kérjen. Ekkoriban tért át a keresztény hitre Miesko lengyel fejedelem is, aki ugyanezen okból küldte követeit Rómába. Mivel a lengyelek előbb érkeztek, a pápa beleegyezést abba, hogy teljesíti kérésüket. Másnap kellett volna átadnia a koronát a lengyeleknek, de éjjel álmában egy angyal azt mondta neki, hogy a koronát ne nekik, hanem az ismeretlen nemzet követeinek adja. A Képes Krónika írója a XIV. században Szent István pajzsán kettős keresztet ábrázol, de István koronázási palástján egy kereszt látható.

A legújabb kutatások szerint a kereszt 1638-ban egy magyar királyné koronázása előtt ferdülhetett el. Az ékszereket egy ládában tartották, azonban nem megfelelő kulcsot vittek az eseményre, így nem tudták azt kinyitni. Ezért feltépték a ládát, ekkor sérülhetett meg az ereklye.

 A jogar 

A jogar legendái nem kevésbé érdekesek, mint a Szent Koronáé. Sokak szerint a X. században készült Egyiptomban. Felső része hegyi kristály, amely három oroszlánt ábrázol. A fej tetején Salamon - csomó van, ami a végtelen szimbóluma. Ez a perzsa Szasszanida kori művészetre jellemző jelkép, amely állítólag távol tartja a gonosz erőket. A kristály foglalatán 26 golyó függ: a perzsa számmisztikában ez Isten száma. Az aranyozott ezüstnyél magva mogyoróvessző, amelynek szintén lehet mágikus mivolta. László és Géza hercegek győzelmét az 1074-es mogyoródi csatában egy mogyoróbokorból előugró hermelin jelezte.

Az országalma 

A gömböt az emberiség mindig is a legtökéletesebb formának tartotta, amely egyben alma, gyümölcs és a Boldogasszony keble. A világegyetemet is sokan gömb alakúnak hiszik. Az országalma így valójában az ország gyümölcsöző, termékeny és boldog állapotát jelképezte. A keresztény hagyomány szerint először Konstantin császár készítetett országalmát, kereszttel a tetején, hogy ezáltal jelképezze Krisztus hatalmát a világ felett. A magyar királyi országalmán az Anjou- ház liliomos és az Árpád - ház vörös- ezüst sávos címerei láthatóak, ezért minden bizonnyal Károly Róbert korában készült. Azonban volt régebb is országalma, mert István király palástján is szerepel. Az eredetit valószínűleg IV. Béla király lánya, Anna vitte ki az országból.