A lovak évszázadok óta megragadják az emberi képzeletet. Az ókori mondavilágtól kezdve a modern irodalomig a lovas legendák és mítoszok fontos részét képezik kulturális örökségünknek. Ezek a varázslatos történetek feltárják az emberek és a lovak közötti mély kapcsolatot. A ló az ember állandó kísérője volt, a gépek megjelenése előtt a szállítás és közlekedés nélkülözhetetlen alanya.

Magyar legendákban és mesékben

A magyar népmesék táltos lovának szimbolikája csak a meséi hőssel szőrös kapcsolatban értelmezhető. A táltos ló sovány, de csak addig, amíg a táltos ki nem választja. Miután ráült, a ló olyan sebesen repül vele, mint a gondolat. A magyar mesék táltos lova nem azért repül, mert szárnya van, hanem azért, mert a szárnyalás lényegi tulajdonsága. A Fehérlófia népmese hőse hét évig fehér kanca tején növekedik, majd utána még hét évig, hogy erős legyen. A régi magyar nyelvben a kanca megnevezése kabala. Ez a szó valamikor általános lehetett a magyar nyelvterületen, mivel sok helynévben fordul elő és több néprajzi vonatkozása van.

A honfoglaláskori mondák bármelyik gyűjteményében, úgy Anonymus-nál, mint a Márk-féle krónikában megtaláljuk azt a mondát, hogy a magyarok fehér lóért cserébe szerezték meg az országot.  Zuatapolug-nak ( Szvatopluk morva uralkodó) nevezik azt a dunamelléki uralkodót, akinek őseink a fehér lovat küldték. Az állatért cserébe egy korsó vizet kértek a Dunából és egy kosár földet a mezőkről. Árpád úgy tekintette az általa küldött ajándék elfogadását, hogy ezáltal megvásárolta azokat a földeket, amelyeket a Duna és mellékfolyói kereszteztek. 

Révület  idején a táltosok  kezét és lábát kicsavarják, szétszaggatják, majd új életre keltik őket. Miután a táltosjelölt feléled, már a tudomány birtokában van. Az egyik magyar népmesében a szegény ember fiát egy varázslóhoz (ördöghöz) viszi tanulni. A varázsló a fiút feldarabolja és összerakja.  A fiú ezáltal nagy tudásra tesz szert. Lónak változva apjával eladatja magát, de az apa feledékenységből a kantárral együtt adja el a lovat a varázslónak. A fiú mindenféle állattá változik, hogy megszabadulhasson a varázslótól, aki szintén  különböző állatok alakjában üldözi őt.  A harcból a tanítvány kerül ki győztesen. 

Távol -Kelet

Chollima egy erős szárnyú ló, amely a koreai mitológia fontos szimbólumává vált, bár úgy gondolják, hogy Kínából származik. Qianlima és cheollima néven is ismert. A lóról azt mondják, hogy egy nap alatt több száz mérföldet képes megtenni. Olyan gyors volt, hogy senki sem tudta meglovagolni vagy megszelídíteni. A kínai mítoszokban szerepel egy hasonló tulajdonságokkal rendelkező ló, a longma. A longma-nak szárnyai és sárkánypikkelyei vannak, neve is lefordítva sárkánylovat jelent. A chollima-hoz hasonlóan megjelenése előre jelezte egy új vezér beiktatását, aki népének bátor uralkodója lesz.

Ókori Görögország 

A leghíresebb görög mitológiai ló Pegazus.  A Medúza véréből született Pegazus hatalmas szárnyakkal rendelkezett, amelyek lehetővé tették számára, hogy átrepüljön az égen. Ez a ló a szabadság és a képzelőerő szimbólumává vált. A legendák szerint olyan hősöket segített, mint Bellerophon és Perszeusz, akik a hátán ülve a magasba repültek.

Török mitológia

A török mitológiában szereplő Tulpar szintén egy szárnyas ló,  amely  teljesen fekete vagy teljesen fehér.  A szárnyai néha láthatatlanok voltak, ezért a tulpart nehéz volt megkülönböztetni a normál lovaktól, így remekül álcázta magát. Ha valaki mégis meglátta a szárnyait, a ló eltűnt. Egy legenda szerint az első hegedűt a tulpar csontjaiból készítette egy gyászoló ember. Ez a történet hasonló ahhoz a mongol legendához, amely megmagyarázza a morin khuur vagy a lófejű hegedű eredetét. Egy fiú kedvenc lovát megölték, a fiatal fiú pedig emiatt megzavarodott. A ló szelleme megjelent neki aznap éjszaka, és elmondta hogyan lehet készíteni hegedűt a csontjából és a szőréből.

 India

Kalki Visnu jövőbeli megtestesülése lesz, amely egyben az utolsó is. Keshi egy démoni ló neve, amelyet a hindu isten, Krishna fiatalon megölt. Egy Kamsa nevű gonosz király, Krishna nagybátyja küldte a lovat az istenhez, mert a jóslat szerint egy napon Krishna kezei által fog meghalni. A ló elég erős volt ahhoz, hogy földrengéseket okozzon a patáival.

Lucknow emberfalója egy olyan ló volt, amely félelemben tartotta a XIX. században Lucknow városát. Az angol telivért IV. György király ajándékozta Oudh maharadzsájának. Ismeretlen okokból a ló  gyilkossá vált, megölte és megette a helyi polgárokat. Végül elfogták és börtönbe zárták. A maharadzsa ezután  közelharcot hirdetett a megvadult ló és nagyra becsült tigrise, Burrhea között. A ló patájának egy erős  összetörte Burrhea állkapcsát.

 Gallia

 Bayard, a varázslatos ló a Hősi tettek dalai című legendában említették először. Egykor a galliai Amadis tulajdona volt, de később Renaud, Aymon négy fiának egyike kapta meg. Mielőtt Nagy Károly Renaud-nak adta volna, Maugris és egy varázsló egy sárkány által őrzött barlangban találta meg a lovat. Bayard minden lónál gyorsabb volt, de  képes volt megérteni az emberi beszédet is. Ezenkívül képes volt nagyobbra vagy kisebbre nőni, amint egy vagy több lovas felült rá. Bayard hőstettei miatt Nagy Károly megbüntette Renaud-ot. Egy nagy követ köttetett Bayard nyakára, majd a lovat a folyóba lökte. Mielőtt a vízbe esett volna, Bayard patáival összetörte a követ,  átkelt a folyón, és megszökött. Sokan úgy vélik, hogy az egyik lábnyoma még mindig látható a Soignes-i erdőben.

Fülöp- szigetek

A Tigbalang a fülöp-szigeteki folklór lénye, amelyről azt mondják, hogy a távoli hegyekben és esőerdőkben lapul . Magas, csontos humanoid (félig ember, félig ló), amelynek feje és patája egy lóhoz hasonlít, végtagjai pedig aránytalanul hosszúak, így  a térde a feje fölé ér, amikor guggolni kezd.  Egyes változatokban egy elvetélt magzat transzformációja, amelyet a földre küldtek az istenek.

Szlávok 

A szerb mítoszokban Jabucsilo Momcsilo szárnyas lova volt, aki mágikus tulajdonságokkal rendelkezett. Sarac pedig Marko  herceg csodalova volt, akik elválaszthatatlanok voltak egymástól.  Sarac beszélni is tudott. A legendák szerint a herceg olyan lovat keresett, amely elbírná őt. Marko a farkánál fogva megragadta, és a vállára vetette. Megszelidítette a csikót, és elnevezte Sarac-nak. Rendkívül erős és gyors lóvá fejlődött, akinek segítségével Markó el tudta fogni a veszélyes és legyőzhetetlen vilát, Ravijojla-t.

Arábia 

Al Borak vagy Burák annak a lónak a neve, amely Mohamed prófétát szállította a földről a hetedik mennyországba és vissza. A mítosz úgy írja le Burákot, mint egy sáfrányszínű égi lényt, amelynek fényes szőrzete márványként ragyogott. Csillag díszelgett a homlokán és egy vastag farok, amely a földet söpörte. Olyan gyors volt, mint a villám, innen is kapta nevét, ami villámot jelent.

Az apokalipszis lovasai

János kinyilatkoztatásában az első lovas fehér lovon ül, íjat visz, és koronát kap a hódítás figurájaként . A második kardot hord és vörös lovon ül, mint a háború , konfliktusok és viszály megteremtője. A harmadik lovas egy élelmiszer- kereskedő , aki fekete lovon ül mérleggel a kezében, és az éhínséget jelképezi. A negyedik és egyben utolsó ló sápadt, rajta lovagol a Halál. A lovasok felhatalmazást kapnak arra, hogy a Föld egynegyedét karddal, éhínséggel és pestissel sújtsák, valamint  földi vadállatok kíséretében öljenek. A kereszténység a négy lovast az utolsó ítélet hírnökeinek látomásaként értelmezi.

Perzsia

Az ősi perzsa zoroasztrianizmusban a Tishtrya (más néven Tir), az életet hozó csapadékkal és termékenységgel kapcsolatos jóindulatú istenség, aki tiszta fehér mén alakját ölti. Az eső feletti uralomért folytatott kozmológiai harcban a szárazságot hozó démonnal szemben harcolt, Apaosha- val . Apaosha vad fekete ménné változik, de fölénybe került a küzdelemben, mert az emberiség nem imádkozott és nem mutatott be elég áldozatot.  A Teremtő áldozattal avatkozott közbe, így Tishtrya képes volt legyőzni Apaosa-t. Tishtrya ezután esőt küldött  a felperzselt mezőkre és a szárazság miatt kiszáradt legelőkre. Később összeolvadt Nabu-Tiri szemita istennel, akit a Kutyacsillaggal, vagyis a Szíriusszal azonosítottak.