A múzsák Zeusz és Mnemosine lányai. Nimfaként kezdték életüket, akik suttogás formájában nyilvánultak meg azoknak a fülében, akik megidézték őket. Az ókori író, Hésziodosz kilenc múzsát említ. A költők megpróbálták megidézni őket, hogy ihletet adjanak munkájukhoz. Mindegyik múzsa a művészetek és tudományok valamelyik ágát képviseli.

 Kalliopé a legrégebbi múzsák egyike, valamint az epikus költészet és ékesszólás megszemélyesítője. Ő tanította meg Akhilleusznak az éneklés művészetét. Arany koronát visel, füzérekkel díszíti magát, egyik kezében trombitát, a másikban pergamentekercset tart. Klió a történetírás múzsája. Bal kezében trombitát, jobbjában pedig Thuküdidész könyvét tartja, gyakran földgömbbel együtt ábrázolják. A gitár megalkotójának is tekintik.

A görög mitológia szerint Erato a költészet, különösen a romantikus költészet inspiráló múzsája. Az ókorban babérkoszorúval ábrázolták, de a reneszánsz óta a művészetben mirtusszal és rózsákkal díszített koronával együtt szerepel. Kezében citerát tart, egy lírához hasonló hangszert, amelyet Hermész talált fel.  Néha galambok kísérik vagy éppen Érosz isten. A negyedik múzsa, Euterpe alakjához a zene és a líra kötődik. Jellemzően virágkoronával a hajában, kezében dupla pikolóval jelenik meg. Más esetekben olyan hangszerekkel is látható, mint a hegedű, a gitár és a dob. Homérosz Iliásza szerint Euterpe egyben Reso anyja is, aki Diomédész keze által halt meg Trójában .

Melpomene nevének jelentése: Aki dallamos, ő a színház két múzsájának egyikeként ismert. Kezdetben az éneklés és a zenei harmónia társult hozzá, de idővel a tragédia múzsájaként vált ismertté. A diadémmel megkoronázott Melpomene pazar ruhákat visel, valamint a tragédia maszkját tartja a kezében. A sellők  anyjaként is ismert. Mindene megvolt, amit egy nő kívánhatott magának: szépség, pénz és férfiak. Ennek ellenére azonban boldogtalan volt. Ezek testesítik meg a tragédia valódi természetét, ami valójában azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a világi örömök birtokában vagyunk, azok soha nem tudják kielégíteni legbelsőbb vágyainkat. A líra múzsájának, a Polyhymnia-nak tulajdonítják a harmónia és a mezőgazdaság megteremtését. A tánc, a geometria és a retorika múzsájának nevezik. Általában fehér ruhákban,  néha lánccal a kezében szerepel különböző műalkotásokon. Thália a színház két múzsája közül az egyik, aki a természeti világot idéző vígjátékot és költészetet ihleti. Tháliát nevető, vidám, gúnyos arckifejezésű fiatal nőként ábrázolják. Legfőbb attribútuma a komikus maszk, amelyet hord. Nevének jelentése virágzó. Szintén vidám jelentésű a nyolcadik múzsának, Terpsichore- nek a neve is, ami annyit tesz, hogy öröm a táncban. A  költészethez és a tánchoz kapcsolódik. A legendákban a szirének anyjaként fordul elő, akik dalaikkal elcsábítják a tengerészeket, majd felfalják őket.

Urániához a csillagászatot és az asztrológiát kötik, ő a legfiatalabb a kilenc közül. Kék ruhát visel általában a róla készült műalkotásokon, gyakran mellette egy földgömb, amelyen iránytűvel méri a pozíciókat. Nevéről számos obszervatóriumot és csillagászati intézményt nevezték el,  de az Uránusz bolygót is róla, valamint  Uránusz titánról nevezték el.

 A múzsáknak több temploma és szentélye volt az ókori Görögországban, két főbb központjuk a Helikon-hegy Boiotia-ban és Pieria Makedóniában. Sztrabón így írt ezekről a helyekről: A Parnasszustól nem messze fekvő Helikon hóval borított magas hegy, itt található a Mousai és Hippukrene temploma és a Leibethrides-barlang. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy azok, akik Helikont a múzsáknak szentelték, ugyanazen istennőknek szentelték Pieris- t és Leibethron-t, valamint Pimpleia- t Pieria- ban. 

A múzsák kultusza általában Apollónéhoz kapcsolódott. Amikor Püthagorász megérkezett Croton-ba , az első tanácsa az ott élőknek az volt, hogy építsenek egy szentélyt a múzsáknak a város közepén, hogy ezáltal bevonzzák a harmóniát és a művészeteket. A  múzsák kultuszát gyakran forrásokhoz vagy szökőkutakhoz kötötték. Magukat a múzsákat néha Aganippidáknak hívták, mert az Aganippe nevű szökőkút mellett hitték lakhelyüket. Más szökőkutak, a Hippocrene és Pirene szintén fontos helyek voltak. Egyes források Corycides-ként emlegették a múzsákat a Parnasszus-hegyen lévő barlang után , amelyet Corycia-barlangnak neveztek.