Alshar vagy Allchar ősi bányájában a Balkán déli részén, Észak-Macedóniában állítólag olyan ásványok vannak, amelyek sehol máshol nem találhatóak meg a bolygón nagy mennyiségben. A legritkább közülük a lorandit, amelyről azt gondolják, hogy választ adhat a neutronrejtélyre. A fizikusok szerint az idegsejt geokémiai detektoraként szolgáló lorandit kutatása igazolhatja vagy éppen megcáfolhatja a szabványos Naprendszer működésének eddigi elméleteit. Egyszerűen fogalmazva ezáltal választ kaphatunk minden olyan titokra, amely a Nappal kapcsolatos. Világhírű geológusok ezt a bányát bolygónk legjobban őrzött titkának nevezik. Egyesek az emberiség legnagyobb rejtélyének tartják, mert a kozmosz és a Naprendszer létrejöttének rejtélye állítólag ebben itt rejtőzik. Még azt is mondják, hogy Nagy Sándor szuperképességeket merített ebből az ásványból.

A Balkán- félszigetet a XX. század elejéig uraló oszmánok Majden-nek (törökül enyém) nevezték a bányát, de ugyanígy hívják a hozzá legközelebb lévő falut is. Egyesek szerint a bánya több mint ötezer éve létezik. Nyolc bejárata van, amelyek közül kettő hat kilométer hosszú folyosókra nyílik.  A bányát azonban valamilyen okból kifolyólag évtizedekkel ezelőtt bezárták. A szóbeszéd szerint az 1970-es években a macedón kormány titkos ülést tartott a volt Jugoszlávia szövetségi hatóságainak kérésére, hogy eldöntsenek egy nagyon fontos kérdést. A nagyhatalmak ugyanis ajánlatot tettek arra nézve, hogy űrkutatási  célokból bázisokat építsenek fel Allchar-ban. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a XX. század elején a budapesti, bécsi és prágai egyetemek kutatói a bányában gyakran kerestek akkor még ismeretlen ásványokat. A falusiak szerint a bánya tele van ásványokkal, amelyek különböző színekben pompáznak. Nagyon sok külföldi jár erre, akiket senki sem ismer és csak azért jönnek, hogy bemehessenek a földalatti járatokba. A gyakori katonai jelenlét miatt nem mindenki jár sikerrel, viszont a faluban élők sokszor láttak már olyat, hogy néhány civilt (vagy álruhás civilt) beengedtek. Máskor pedig az égben cirkáló helikopterekről kiszűrik az illetéktelen behatolókat és eltávolítják őket a helyszínről.

A bányában nagy számban előforduló lorandit kémiai és fizikai módon képes regisztrálni a Napból érkező neutronfluxust.   Talán ez az egyetlen ismert anyag, amely képes lehet erre. Ha a neutront fel lehetne tárni, a tudomány megérthetné a Nap belsejében zajló folyamatokat,  amelyek további választ adhatnak a galaxis múltjával és jövőjével kapcsolatban. Továbbra is rejtély, hogyan kerülhetett Allchar környékére ennyi lorandit. Ennek az ásványnak magyar vonatkozása is van, ugyanis 1894-ben Krenner József fedezte fel és jegyezte be önálló ásványként, amelyet aztán Eötvös Loránd magyar fizikusról nevezett el. Az egyik feltételezés szerint a több tonna lorandit valamikor évmilliárdokkal ezelőtt erős napkitörés után érkezett a Földre magából a csillagból. Talán nem is annyira fantasztikus ez a feltevés, mert Allchar mellett csak nagyon kevés helyen található meg ez az ásvány, amely valójában a tallium kristálya. Kisebb mennyiségben  az Észak-Kaukázus vidékén, a Beshtau hegyen fedeztek fel loranditot, de ismertek további lelőhelyek az iráni Zarshuran, a kínai Xiangquan és az Egyesült Államok Nevada államában is. Hozzávetőleges becslések szerint az Allchar-bányában akár 40 tonna rejtőzhet mélyen a földben. Így tehát nem véletlen, hogy évente  több ezer kutató, atomfizikus, űrkutató, geológusok és persze kíváncsiskodók járnak erre. A macedón akadémikusok és tudósok is gyakran vetették fel az ötletet, hogy a bányát a világörökség részévé kellene nyilvánítani. A múlt században a Lorex projektet (Lorandite kísérlet) a volt Jugoszlávia egész területéről érkezett tudósok kezdeményezték nemzetközi laboratóriumokkal együttműködve. A bányát magában rejtő hegy  a második világháborút követően tiltott zóna, amelyet katonailag ellenőrzött területté nyilvánítottak. Az Allchar közelében lévő másik bányában a becslések szerint húsz tonna aranyat tudnának kibányászni, míg egy másikban körülbelül ugyanennyi dolomitot. Ennek ellenére egyik bányában sem folynak munkálatok, az érceket nem termelik ki. Talán a kitermelésnél értékesebb az, amit a földalatti járatok maguk alatt rejtenek.

Közvetlenül a bánya mellett van egy kis domb, amelyen a fű mindig zöld. Mivel a domb tele vannak talliummal, az egyik legerősebb méreggel, minden arra járó embert és állatot megöl. A bánya közvetlen környezetében geotermikus vizek törnek elő a mélyből, a Majden falut határoló földek pedig bővelkednek olyan fehér ásványi anyagokban, amelyeket a falu lakói mosásra és takarításra használnak. A helyi nevén Vörös-völgy, az Allchar-t körülvevő varázslatos terep igazi rejtély a tudósok számára. Ha a Nap energiájának titkait megértenék, sokat fejlődhetne  a jelenlegi tudomány.  Például a mostani radioaktív atomerőművekhez hasonló környezetbarát energiatermelő létesítmények épülhetnének.

A legendák szerint Nagy Sándor a messzi keleten tett hadjáratai során olyan ismeretlen dolgokra talált, amelyeket Európában még senki sem ismert. Felfedezett például egy olyan kristályt is, amely ma szinte minden háztartásban megtalálható. Ennek neve Alexander-, ismertebb nevén Himalája-só. Egy angol kereskedő, Christopher MacDonald  azon a véleményen van, hogy Nagy Sándor számos más dolog mellett a loranditot is felfedezte. A nagy hódító mindig is hitt abban, hogy a kövek, kristályok és talizmánok szerencsét hozhatnak, ezért idegen földeken tett utazásai során mindig voltak kíséretében mágusok és varázslók. A csatákban olyan amulettet viselt  a testén, amely csak hazájában, Macedóniában fordult elő. Ez pedig minden bizonnyal a lorandit volt. Sándor tábornokainak és kedvenc katonáinak is adott a kövekből, hogy a kristály segítségével győztesen térjenek vissza a hadjáratokból.  A makedónok a többszörösen túlerőben lévő perzsákat könnyedén legyőzték, ezzel együtt pedig  minden olyan területet az uralmuk alá vontak, ahol csapataik áthaladtak. A lorandit révén képesek lehettek hasznosítani a Nap erejét.