A húszezer kilométer hosszú vízalatti fal létezése akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az óceánkutatók az Antarktisz Ross-tengeri régiójában elkezdték alaposabban vizsgálni a négyzet alakú jéghegyeket. A műszerek hosszú, véget nem érő fal jelenlétét észlelték a víz alatt. Sokan feltették már a kérdést, hogy kik vagy miért akarják eltitkolni a tényeket. 1884-ben, amikor hivatalos körökben is elfogadták  a greenwich-i meridiánt elsődleges hosszúsági körnek, nem mindenki értett egyet ezzel az állásponttal.  Az okkult körökben tevékenykedő Sanford Fleming szerint a nulladik meridiánt (hosszúsági kör vagy délkör) ott kellett volna megrajzolni, ahol a víz alatti fal található és a greenwich-i képzeletbeli vonal tükörképe lett volna, átellenes oldalon. A 180.  hosszúsági kör vagy dátumválasztó vonal valójában a nagy fehér fal vonalát követi.  A falról 2010 után rengeteg videó, fotó és publikáció készült, de napjainkra sajnos ezek a bizonyítékok nagyrészt eltűntek. A Google térképen sokan észrevették a különös építményt, de az internetes keresőprogram képviselői azt a választ adták, hogy ez csak egy hiba a programban.  Ha azonban ez csak programhiba, akkor miért vannak még mindig durván átfestve a piramisok, kapuk,  valamint a kapukra és egyéb furcsa mesterséges építészeti objektumokra emlékeztető képződmények a Google térképen? A magasságváltozásokat pedig már fölösleges is megemlíteni.  Napjainkra sikerült mindent kitörölniük, a fal helyén csupán az elmosódott óceánfenék figyelhető meg.

A víz alatti fal legelső említései jóval a globális internet megjelenése előtt jelentek meg. Zakariás könyvében a Biblia egy olyan próféciáról ír, amely a fehér királyról és a nagy víz alatti falról szól. A fehér király neve Zerubbábel, aki valamikor ismeretlen helyen hosszú fehér falat épített, amely arra szolgált, hogy szó szerint idézve, ledobja az egyetemes hazugságok bilincseit az egész emberiségről és felébressze őket a tudatlanság állapotából, megmutatva nekik a létezés valódi igazságát.

A fal nyomai a Fidzsi-szigetek mellett nagyon jól kivehetőek. A térképeken is látható, ahogyan keresztezi Teveuni szigetét.  A tapasztalt búvárok régóta próbálják megfejteni a titkát, de kutatásaik további nehézségekbe ütköznek. Tilos ebben a régióban mindenféle víz alatti tevékenység, csupán a part menti korallzátony mentén engedélyezik ezt, ahol a korallok vastag kolóniákban megtelepedtek többek között a nagy fal szerkezetén is. Akik mégis tiltott vizekre tévednek, azokat a fegyveres erők, akik folyamatosan ellenőrzik a területet, visszavonulásra késztetik. Az elkészült videó-és hanganyagokat pedig mind elkobozzák a természetvédelemmel kapcsolatos szabályok megsértésének kifogásával. A Fidzsi-szigetek északi részén található másik sziget, Rabi felszínét a műholdas térképeken mesterségesen készült felhőkkel rejtik el. Talán olyan titkokat rejt a sziget, amelyeknek nem szabadna nyilvánosságra kerülnie. A nagy fehér fal kutatása a kormányok beépített embereivel már régóta folyik. Az is kiderült, hogy a Rabi és Teveuni közötti tiltott zónát egy befolyásos vállalat tartja az irányítása alatt. Könnyen lehet, hogy ugyanarról a vállalatról van szó, amelynek emberei titkos ásatásokat végeznek az Antarktiszon.

Néhány kevésbé ellenőrzött tudományos folyóiratban sikerült közzétenni olyan információkat (ezek az interneten csak rövid ideig maradtak meg), amelyek szerint a tudósok rámutattak arra a törvényszerűségre, hogy  a víz alatti fal jelenléte valamilyen módon befolyásolja a négyzet alakú jéghegyek kialakulását. Ezekben a kiadványokban egy másik figyelemre méltó tény is megemlítésre került. A tudósok szerint ez a fal a tengerből az Antarktisz felszínén folytatódik tovább, a jeges földrészt pedig pontosan két részre osztja.  Ezzel magyarázható az a nyilvánvaló összefüggés is, hogy az Antarktisz egyik fele vulkáni, a másik pedig metamorf közetekből áll.  Állítólag a Föld nagy víz alatti fala óriási szerepet játszik bolygónkon számos természetes folyamat kialakulásában is. Azonban itt véget érnek a falról és a bolygóra gyakorolt ​​hatásáról szóló hivatalos kutatások és publikációk.  Továbbra sem tudjuk, hogy kik és miért tiltották be a fal kutatására irányuló kezdeményezéseket.  A legfontosabb kérdést is homály fedi, hogy kik  és mikor építették a szerkezetet valójában.