A mesterséges intelligencia programok napjainkban már képesek zenét komponálni, grafikákat készíteni és forgatókönyveket írni, valamint számos olyan feladatot, amelyek korábban emberi beavatkozást igényeltek. Ezen változások megértése és előrejelzése kulcsfontosságú lehet a későbbiekben a technológiai átalakulás során. Aki lépést akar tartani az új kihívásokkal, annak alkalmazkodnia kell a jövőben a mesterséges intelligencia követelményeihez, hiszen a gyors ütemben megjelenő új technikai eszközök gyorsan és intenzíven szorítják ki a régieket a piacról. Talán eljön az idő, amikor a robotok átveszik az emberek szerepét. A műtéteknél használt robotok már ügyesebbek, mint az emberi kéz. 

A mesterséges intelligencia jövője az érzelmi intelligencia fejlesztésére irányuló törekvésekben rejtőzhet. Napjainkban rengeteg kutatást irányul erre a célokra.  A tudósok szerte a világban megállás nélkül dolgoznak laboratóriumokban, hogy olyan mesterséges intelligencia rendszereket fejlesszenek ki, amelyek képesek stimulálni érzelmeinket és reagálni azokra olyan módon, ahogyan azt korábban csak a filmekben láthattuk.  Azonban a mesterséges intelligencia fejlődésének is megvannak a maga hátrányai. A gépek megjelenése munkahelyek megszűnését fogja eredményezni: az előrejelzések szerint 2030-ra nyolcáz millió munkahelyet már nem embereknek kell betölteniük.

Az OpenAI (Nyílt mesterséges intelligencia) nevű amerikai kutatólaboratórium egy korábbi alkalmazottja azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia 2027-től kezdve okosabb lesz az embernél. Leopold Aschenbrenner nagyon részletes betekintést adott a rohamos mértékű fejlődésről egy általa kiadott hosszú dokumentumban. Ezek szerint 2027-ben megjelenik az AGI, vagyis a mesterséges intelligencia egy olyan fajtája, amelynek keretein belül a kognitív feladatok széles körében meghaladják az emberi képességeket. Napjainkban a gépek és a programok zöme csak a tervezésükkor előírt cselekvéseket tudják megoldani. Az AGI mindent egyszerre tud majd megtenni, és önállóan módon fog tanulni. A kutató mellékelt egy grafikont, amely azt mutatja, hogy a GPT-4  ( multimodális nyelvi modell) nagyon gyorsan képes óvodásból okos középiskolás tanulóvá válni. Ilyen ütemben három év múlva megkerüli a legjobb mérnököket és kutatókat.  Napjainkban az AGI megszerzésére irányuló törekvések a XX. századi atom- vagy űrversenyhez hasonlíthatóak és a Microsoft már épít egyet az OpenAI számára. Azonban az AGI-nek több áramra lesz szüksége, mint az Egyesült Államok teljes lakosságának. Az Nvidia, a Microsoft, az Amazon és a Google már negyedévente száz milliárd dollárt költ csak mesterséges intelligenciára, de 2030-ra az éves beruházások összege elérheti a nyolc billió dollárt. Később a biztonsági csapatban kulcspozíciót betöltő Aschenbrenner-t elbocsátották az OpenAI-tól, állítólag adatszivárogtatás miatt. 

Liz Reed, a Google kereső vezetője egy céges blogbejegyzésben elismerte, hogy a cég keresőmotorja furcsa, pontatlan vagy nem hasznos mesterséges intelligencia értékeléseket készített, miután mindenki számára elérhetővé tették az Egyesült Államokban. Liz Reed megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia felülvizsgálatának legfelháborítóbb állítása közé tartozott például az, amely arra utalt, hogy biztonságos a kutyákat az autókban hagyni. De találtak már olyan információkat is, amelyek szerint a mesterséges intelligencia programja felvilágosította az embereket arról, hogyan lehet ragasztóval a pizzára sajtot tapasztani és miért kell sok vizeletet innia azoknak, akiknek vesekövük van. 

Az Eper szigorúan őrzött titok, még az OpenAI-n belül is. A tervezet arra összpontosít, hogy az mesterséges intelligencia modellek ne csak válaszokat adjanak a felhasználói kérdésekre, hanem előre megtervezzenek különböző interakciós forgatókönyveket, és önállóan fedezzék fel az internetet a mélyreható kutatás érdekében. Korábban erre nem voltak képesek a mesterséges intelligencia modellek – magyarázták az ügynökség által megkérdezett OpenAI munkatársak. Azonban ez nem feltétlen tartalmazza az igazságot. Az AI-modellek közvélemény-manipulációban való felhasználása napjainkra már jelentősen megnőtt, ennek pedig messzemenő következményei lehetnek. Ezek közé tartozik az intézményekbe vetett bizalom eróziója, a társadalmi nyugtalanság szítása, sőt a választási eredmények befolyásolásának képessége is. Ezek a nagy mesterséges intelligenciával is foglalkozó cégek, mint a Google, a Facebook, az Amazon, a Microsoft és még sok más, élen járnak ebben és elképesztő mennyiségű személyes információt gyűjtenek, tárolnak és elemeznek. Feltehetjük a kérdést, hogy mit csinálnak ezekkel az információkkal, hiszen tudják azt, mit keresünk az interneten, mit vásárolunk onnan, milyen filmeket nézünk meg és a személyi adatainkkal is tisztában vannak. A válasz egyszerű: a magánszemélyek adatait felhasználják mesterséges intelligencia-algoritmusok működtetésére, amelyek személyre szóló célzott hirdetéseket és ajánlásokat jelenítenek meg. A digitális környezetet úgy alakították ki, hogy az egyének minél több időt töltsenek az interneten. A mesterséges intelligencia egy másik  titka a fekete doboz problémájában rejlik. Az algoritmusok pontos előrejelzéseket vagy ajánlásokat készíthetnek, de az eredmények elérésének belső működése átláthatatlan lehet. A neurális hálózatok összetett rétegei kihívást jelentenek a fejlesztők és kutatók számára, hogy megmagyarázzák a mesterséges intelligencia által hozott döntések okait. Az átláthatóság hiánya pedig további aggályokat vet fel. A kínai vállalatok közben saját rendszereiket építik, amelyek már majdnem olyan erősek, mint amerikai versenytársaik.

Lehetetlen eltúlozni azokat a kockázatokat, amelyeket a mesterséges intelligencia jelenthet a jövőben. Habár nagy lehetőségeket rejt magában életünk számos területén belül, beleértve az egészségügyet, a közlekedést és más területeket, nem ártana előrelátónak lettünk és gondolnunk a negatív következményekre is. Ha túl nagy teret engedünk a gépeknek, azzal akár meg is áshatjuk a saját sírunkat. Csakúgy, mint Platón barlangjának lakói, mi is korlátozva vagyunk abban, hogy mit láthatunk és észlelhetünk. A mesterséges intelligencia sem kivétel ez alól.  Ha vannak torzítások az adatokban (mindig lesz ilyen), azok tényként fognak szerepelni.