Végtelen sok történet szól a Davelis-barlangban történt paranormális eseményekről.  Szinte mindegyik történet megemlíti az elektromágneses rendellenességet, amelynek hatására nem működnek a technikai eszközök.  A víz nem a szokott módon folyik a repedések között, hanem különböző irányokba, akár felfelé is. Az emberek furcsa hangokat és zenét hallottak a szerteágazó járatok mélyén. Ezekben a labirintusokban már nagyon sokan eltévedtek és soha nem tértek vissza a felszínre. Máig látható az a kézlenyomat a kősziklába vésve, amely az elmúlt 20-25 évben megmagyarázhatatlan módon többször is megváltoztatta a helyét. Egyesek szerint a démon jele, mások azonban úgy vélik, hogy a barlangot védelmező Szent Miklós kézlenyomata. A másik, meglehetősen különös lelet a barlangból egy természetesen mumifikálódott női test volt, amelyet jelenleg az athéni Kriminológiai Múzeumban őriznek.

Az 1970-es évek végén márványt akartak kibányászni a hegyből, valószínűleg a Nea Makri-ban működő amerikai bázis raktárainak és épületeinek felépítésére. A kormány azonban pár év múlva a barlang körüli rejtélyes eseményeket szemlélve lezárta a helyet a nagyközönség előtt. A hivatalos magyarázat az volt, hogy alagutakat ásnak  a barlangok biztonságosabbá tétele érdekében. Valójában az volt a szándékuk, hogy véget vessenek a rejtélyes eltűnéseknek. A munkálatok során kialakított új mesterséges járatok meglétét továbbra is titkolják a nyilvánosság előtt. A közelben szétszóródott robbanóanyagok maradványai és a törmelék arról tanúskodnak, hogy nemcsak márványt akartak itt bányászni. Egy idő után minden munka leállt. A hírek szerint kísérleteket végeztek egy radarrendszer létrehozása érdekében, hogy kommunikálni tudjanak a földönkívüliekkel.  Egy dolog azonban bizonyos: a titkos kísérletek a barlangban vagy a körülötte lévő mesterséges alagutakban valóban megtörténtek. Fontos megemlíteni, hogy 1977-ben dokumentumfilmet készítettek a barlangban élő állatok és növények tanulmányozása céljából, azonban ez a film soha nem került adásba.  A munkálatok pedig csak ezután kezdődtek el. Szinte biztos, hogy olyan titkokra derült fényt, amelyekre korábban gondolni sem mertek volna.

Amikor az 1980-as években két turista kirándult a barlang körüli erdőkben, egy autóra bukkantak a helyszínen. Út nem vezetett a barlanghoz, ezért maguk sem értették, hogyan kerülhetett oda a jármű. Pár nap múlva visszatértek a barlanghoz, de az autó még mindig ott volt. Nem voltak rajta sérülésnyomok, amelyek arra utaltak volna, hogy  a helyszínre vontatták. A nő a közeli bokrokban egy fehér, ovális fejű lényt pillantott meg, amely körülbelül hatvan centi magas volt és szemei fényesen csillogtak.  A férfi ugyan nem látta ezt  a lényt, de azt igen, hogy a bokrok között valami vadul rángatta az ágakat. Napokkal később azonban ő  is látott valamit a helyszínen, ami egy forgó fekete gömbhöz hasonlított az autó ablaka előtt.

1992-ben a pallini sátánisták tagjai felfedezték a barlangot és annak titkos alagútjait, majd titokban berendezkedtek és birtokukba vették a helyet. Itt hajtották végre egyik gyilkosságukat is a sok közül. A tizennégy éves Dora-t bevitték a barlangba, ahol bemutatták neki a sátánizmus rejtélyeit. Azt mondták neki, hogy a barlang egyik csak általuk ismert mély járatában maga is láthatja, hogy mi van a pokolban. Aki ide belép, már örökre  abűn útjára téved.  Miután különféle beavatási szertartásokat végeztek el, megfojtották és lefejezték a lányt. Testét benzinnel lelocsolták és elégették. Egy év múlva a közeli szálloda alkalmazottját, egy 28 éves nőt ugyanezek az elkövetők arra kényszerítették, hogy szálljon be velük az autóba, mert kötelező ellenőrzésre vinnék. A nőt az autóban megbilincselték, majd később megálltak a Davelis-barlangtól nem messze fekvő elhagyatott úton. Az egyik sátánista azt mondta saját bevallása szerint, hogy elmegy beszélgetni a démonnal, amely a barlangban él. Miután visszatért, közölte társaival, hogy a démon beleegyezett a gyilkosságba. A lány fejét ezután egy nagy kővel  szétverték. A leírtakra a későbbi bírósági tárgyaláson derült fény, ahol a szekta három tagját ítélték el gyilkosságok miatt.

2015-ben egy Dimitrios nevű lelkes amatőr úgy döntött, hogy saját maga végez kutatásokat a Davelis-barlangban. Magával vitt egy szellemdobozt is, amely saját találmánya volt. Ez a gép állítólag rádióhullámok segítségével segítette elő a szellemekkel történő kommunikációt. Dimitrios infravörös kamerát is használt a barlangban, hogy rögzíteni tudjon  minden szokatlan eseményt. Abban a pillanatban, amikor ő és barátai besétáltak a barlangba, elvesztette az uralmát öt érzékszerve felett. A szellemdoboz aktiválódott és az ókori görög nyelvhez hasonló beszédet rögzített.  Az infravörös kamera egy árnyék lebegését mutatta a barlang közepén lévő tónál. Tovább már nem mehettek, mert az alagutak (köztük a mesterségesen kialakított részek is) zárva vannak a kíváncsiskodók előtt.