Kínában a bronztükör  a mindennapok nélkülözhetetlen használati cikkének számított egészen az üvegtükör megjelenéséig. A régészeti feltárások során napvilágra került nagyszámú lelet azt mutatja, hogy nemcsak a szépítkezésnek, de a temetési szertartásoknak is fontos kelléke volt. A telihold jelképének tartották, de a néphit démonokat, kísérteteket távoltartó erőt is tulajdonított neki. A tükrök előlső részét olyan finomra polírozták, hogy képes visszaverni valakinek az arcképét. A hátoldalt gyakran gombok és különféle motívumok díszítették, mint például főnix, vadállatok, virágok, levelek, de némelyiken felirat is található. 2017-ben rendkívül jó állapotban lévő, 1900 éves bronztükör került elő a japán Fukuoka nevű város melletti lelőhelyen. A műtárgy nemcsak minőségében, hanem a rá vésett jóslattal is felhívta magára az emberek figyelmét. Kiderült, hogy ezt a tükröt Kínában készítették a késői Han-dinasztia idején és a chang yi zisun feliratot vésték, amely azt jelenti, hogy a jövő nemzedékeinek örök hasznára. A Tou Guang Jing nevű tükröt a Nyugati Han-dinasztia idején gyártották. Az eleje polírozott, így tükörként is használható, míg a hátoldala bronzból készült.  Ha a napfény vagy bármilyen erős fény megvilágította a tükröt, az átlátszóvá vált. Abban az esetben, ha a fény visszaverődött egy falra, akkor a tükör hátoldalán lévő minták is láthatóvá váltak. Sőt ha a Nap felé tartották, majd a visszaverődő napsugarat egy fehér falra vagy papírlapra vetítették, akkor olyan kép jelenik meg, amely nem a tükör elülső oldalán, hanem a hátulján szerepeltek. Továbbra is rejtély hogyan készülhetett a kínai varázstükör. Mindegyik kutató azt hitte, hogy megtalálta erre a választ, de miután megjelent egy újabb kutatásokon alapuló vizsgálat, teljesen hiteltelenítette az előzőt. A Shanghai Múzeumban mindössze négy ilyen tükör található a több százezer bronztükör-gyűjtemény között. Annyi bizonyos, hogy kétezer évvel ezelőtt a kínaiak már felfedezték a fényvisszaverődés jelenségét.

Az első kísérlet a rejtély megfejtésére a XI. században történt Shen Kua kínai tudós kutatásai nyomán. Ő úgy vélte, hogy öntés közben a tükör vékonyabb része gyorsabban lehűlt, mint a vastagabb, így a felület apró és láthatatlan görbületét okozta. A XIX. században a nyugati tudósok úgy vélték, hogy a varázstükör a következő módon készült: az öntés után a mester domborművet tett a tükör hátuljára, majd az elülső oldalt lecsiszolta és erősen megnyomta. Ugyanakkor a tükör vékonyabb részei, amelyek a dombormű mélyedései fölött helyezkedtek el, kissé megereszkedtek, így kevésbé voltak kitéve a koptatás hatásának. Ennek eredményeként az elülső felületen figurák jelentek meg, amelyek megfeleltek a tükör hátoldalán lévő kép domborművének. A magyarázat nagyon hitelesnek hangzik, de egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Ugyanis eddig senki sem tudott egy tükröt sem megalkotni ezzel a módszerrel. A japánok mindenesetre a XIX. században több hasonló varázstükröt szállítottak Európába, amelynek elkészítési módját valószínűleg  a kínaiaktól lopták el. 1877-ben egy egész kiállítást rendeztek Londonban Japánból származó varázstükrökkel. A kínai modellek azonban rendkívül ritkák. Az UNESCO képviselői szerint körülbelül 1200 évvel ezelőtt a titkot felfedték egy kínai szövegben, de ez a könyv néhány évszázaddal később elveszett. Mivel a tudósok még mindig nem találják a választ a varázstükrök mögötti rejtélyekre, érdemes a legendákhoz fordulnunk. Az egyik történet arról szól, hogy amikor a császár felesége átsétált a palota kertjén, megnézte saját tükörképét egy bronz tükörben. A tükörből napsugár verődött vissza, a palota hófehér falán pedig egy sárkány képe jelent meg. Pontosan ugyanaz, mint ami a tükör hátuljára volt festve.  A tükrök nem mindennapi tulajdonsága még a közmondásokban is tükröződik: Mindig napfényre kerül az igazság. Egy másik legenda Zhao császárról szól, akinek varázstüköre volt. Ez a tárgy képes feltárni az emberek valódi természetét, mert bárki láthatta benne egy illető valódi arcát, bármennyire is rejtette el szándékait. Egy napon a császár a tükör segítségével tesztelte miniszterei hűségét. Az alakoskodó hivatalnokokat így leleplezték és megbüntették, de a hűségesek jutalmat kaptak. Zhao tükre az igazság és az igazságosság szimbólumává vált a kínai kultúrában.

Több mint egy évszázadon át Putnam Múzeumban (Egyesült Államok) egy japán bronztükröt állítottak ki különleges természete folytán. -Képzeljünk el egy kis tárgyat, egy viszonylag szerény tárgyat, amely első pillantásra úgy tűnik, hogy mindennapi funkciót tölt be - jegyezte meg a múzeum munkatársa, Nora Moriarty az egyik előadásán. Ezt a tárgyat szinte mindig figyelmen kívül hagyták. Szerinte olyan képeket is meg tud jeleníteni a tükör, amelyek szabad szemmel nem láthatóak. Ismert volt olyan eset is, amikor egy ilyen tükör hátoldalán volt ugyan minta, de a tárgy  teljesen mást tükrözött vissza. A tudósok ebben az esetben azt feltételezik, hogy a tükör elülső oldalát polírozzák, majd savval rámarnak egy bizonyos mintát, majd újra polírozzák. Valószínűleg az ókorban ismerhették a gőzgenerációs technológiát, ami lehetővé tette valódi háromdimenziós holografikus képek elkészítését. Egyelőre ezek mind elméletek. Talán a jövőben a tudósok képesek lesznek megfejteni a varázstükrök rejtélyét.

A Minuszinszk-medencében, Szibériában a régészek olyan ősi kultúrák nyomait fedezték fel, amelyek az i. e. III. évezredben sajátították el a bronzgyártást, valószínűleg jóval a kínaiak előtt. Ezen a helyen mintegy négyszáz ősi bronztükröt találtak. Ezek a felbecsülhetetlen értékű kiállítási tárgyak képpel lefelé fekszenek a múzeumban, amely arra utal, hogy a kutatók kizárólag a hátoldalon található rajzokat és feliratokat tanulmányozták. De nem figyeltek az elülső részre, amelyet egy patinaréteg borított.