A mimóza szívósságáról és ellenálló képességéről ismert. Azokon a helyeken, ahol meghonosodott, virágjai már tél végén előbukkannak, ugyanakkor elsőként éled újjá pusztító tűzvészek által elpusztult területeken is.  A nőnap eredete azonban régebbi lehet, mint hinnénk. Egyes források szerint ez az ünnep az ókorba nyúlik vissza, amikor egy bizonyos napon Görögországban a nők külön figyelmet követeltek a férfiaktól. Ezen a napon még a háborúkat is meg kellett szüntetni, hogy a katonák feleségeikkel lehessenek. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy az év melyik napján tartották ezt  a napot. 

Olaszországban a mimózát 1946 óta a Nemzetközi Nőnaphoz társítják  Teresa Mattei-nek köszönhetően. Ebben az évben  az UDI ...

Rashid új lakást keresett magának messze a korábbi lakhelyétől, mert úgy vélte, hogy jobb távol lennie  a múlt árnyékaitól.  Döntésében az is közrejátszott, hogy az elmegyógyintézetben elhunyt húgáról, Narid-ról rémhírek terjengtek azon a környéken, ahol korábban lakott. Rashid tudta, hogy a pletykák igazak és a húga halála után nem tűnt el és nem is ment át más dimenzióba, hanem átalakult valamilyen gonosz lénnyé. A szobája falában talált holttestek örök fájó emlékeket hagytak benne, amelyeket nem tudott soha kitörölni gondolataiból. Új lakhelyén megismerkedett egy nővel, akivel élettársi viszonyt alakított ki. Esmet szép nő volt, aki nagy múltú családból származott. Egy helyi bankban dolgozott, mint ...

Tell Vilmos Svájc leghíresebb legendás alakja, neki tulajdonítják a Svájci Államszövetség megalapítását is. Vannak azonban olyan elképzelések is, hogy nem létező személlyel állunk szemben és csak a legendákban fordul elő úgy, mint a szabadság védelmezője, aki harcol a zsarnokság ellen.

A történelemben talán nincs is kevésbé dokumentált eset a Svájci Államszövetség megalakulásánál.  Ennek oka részben a hiteles kortárs forrásanyagok szűkössége és  a hamis eseményleírások a krónikákban.   Tell Vilmos legendás alakja először abban a XV. századi svájci krónikában jelent meg, amelyet Sarnen Fehér Könyvének hívnak. Ebben úgy tűntetik fel a hőst, mint egy képzett íjászt, akit a Habsburgok arra kényszerítettek, hogy a ...

 A kövek a történelem néma tanúi, de meglehet mégsem annyira némák. Elképzelhető, hogy tévedünk, amikor élettelen tárgyaknak nevezzük őket, mert valójában képesek emlékeket tárolni a kristályszerkezetükben. A régi korok embereinek talán igazuk lehetett, amikor azt mondták, hogy a kövek emlékeznek mindenre, aminek valaha tanúi voltak, és ha figyelmesen tanulmányozzuk tulajdonságaikat, meghallhatjuk szavak nélküli suttogásukat. A köveknek fontos szerepe volt az ősmagyarok táltoshitében,ezt bizonyítja Szent László egyik törvénye is: Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.

A világköldök

Az Ókorban számos kultúrában úgy ...

 Üzbegisztán őskori kultúrák és civilizációk helyszíne. Az itteni  mítoszok világa nagyon gazdag, valós események és legendák keverednek egymással.   A közép-ázsiai ország kulturális öröksége tele van érdekes mesékkel és elképesztő történetekkel.

Baysun

Üzbegisztán déli részén megtapasztalhatunk egy rendkívüli jelenséget. A fizika  törvényeit semmibe véve egy ismeretlen erő arra kényszeríti a leállított motorú autókat, hogy felfelé haladjanak az úton . A helyi lakosok csodának nevezik azt, ami ezen az 50 méteres szakaszon történik. A tudósok azonban úgy vélik, hogy ez csak egy optikai csalódás. Még azt is annak nevezik, amikor az útra öntött víz nem a lejtőn folyik le, hanem felfelé . Az anomáliás zóna ...

Heliké ősi városát, amely a Korinthoszi-öböl déli partján fekszik nem messze Athéntól, a kora bronzkorban (i.e. 2600-2300) alapították. Homérosz szerint a város lakói  Agamemnón parancsnoksága alatt  részt vettek a trójai háborúban, egy hajót küldtek Kis-Ázsia partjaira.  Heliké idővel gazdag városállammá fejlődött, az első akháj liga (a helyi városállamok szövetsége) tizenkét városának tagjaként vált híressé. Heliké híres tengerészei távoli helyeken  olyan gyarmatokat alapítottak, mint a kis-ázsiai Priene és a dél-olaszországi Sybaris.

Heliké városát  más néven Dodekapolisznak nevezték (a görög dodeka tizenkettőt, a polisz pedig városállamot jelent). Kulturális és vallási központ lett, saját pénzveréssel.   ...