Észak-amerikai indián történet

Kora reggel boszorkány érkezett a faluba. Megkérte az egyik nőt, hogy menjen vele fáért.  Kovalány vele ment és otthon hagyta a férjét.  Férje nem volt más, mint  a falu főnöke, akit Kovakőnek hívtak. Az öregasszony tudta, hol található az összes száraz fa. Amikor elérték azt a helyet, nem álltak meg, hanem mentek tovább, habár rengeteg jó száraz fa volt mindenfelé. Kovalány útközben elkezdett fát vágni az öregasszonynak és magának. Amikor mindkettőjüknek eleget vágott, két kötegbe rögzítette azokat. Séta alatt  sokat beszéltek, az öregasszony megtudott mindenféle titkot a faluról és annak lakóiról. Amikor megérkeztek a faluba, az öregasszony hazament. De másnap ismét felbukkant, ezúttal is ...

Gondoltunk már arra, hogy a világ, amelyben ma élünk talán nem az első és egyetlen világ? Mi van, ha a jelenlegi világunk megszületése előtt léteztek már más világok, más égitestek és más társadalmak? A mai Mexikó aztékjai úgy hitték, hogy a világ öt cikluson (napon) ment keresztül, amelyek akkor lépnek működésbe, amikor egy isten a tűzbe veti magát. Mind az öt Napot egy emberi faj kísérte, amelyet az istenek közötti versengések miatt kiirtottak.  A pusztítás és a teremtés egymással összefüggő elképzelései nagyon fontosak voltak az azték ideológiában. Ahhoz, hogy valami új jöjjön létre a régit el kell pusztítani valamilyen áldozat árán.  A Teremtés könyvében található eredetmítoszhoz hasonlóan azonban az aztékok ...

Kuba  hagyományait számos különböző kultúra befolyásolta, beleértve az afrikai, katolikus és helyi vallásokat is.

Yara fénye

Ez a jelenség Hatuey halálához kapcsolódik, aki a spanyolok elleni függetlenedési harcok egyik alakja volt. Máglyán égették el. Eközben egy fiatal nő, akinek neve Yara volt, hogy enyhítse az ő fájdalmát beugrott a tűzbe. A szemtanúk szerint fehér fénygömb vette körül őket, majd felemelkedett az égbe.  Hatuey halála óta titokzatos fény látható Yara mezőin vándorolva. A helyiek szerint ez a lány lelke. Az ősi kubai mese szerint lelke fénnyé vált és a mai napig vándorol a mezőkön.  Egyesek úgy írják le a fényt, mint az óceánon nyugvó tükörképet, amely később ezer darabra törik. Mások ...

Egy perui legenda arról a  folyóról szól, amely mindent megöl, ami a vizébe esik. A föld közepéig fut, elpusztítva mindent, ami az útjába kerül. A forrásban lévő folyó a Shanay-timpishka , amely a perui Amazonas esőerdő közepén rejtőzik és valóban létezik. A folyó partjait kígyófej alakú szikla jelöli. Az őslakosok történeteiben Yacumama, a vizek anyja néven ismert  kígyó teremtette a folyót. 

Peru spanyol hódításának idején   Atahualpat , az inkák császárát elfogták és megölték. Pizarro és hódítói meggazdagodtak, hódításukról és dicsőségükről szóló meséik pedig elérték Spanyolországot, így egyre több aranyra és dicsőségre éhes spanyol érkezett Peruba. Bementek a városokba, ahol megkérdezték az ...