A hírek szerint Maroussi temetőjében, Athén külvárosában egy fehér ruhás szőke hajú lány szelleme kísért. Akik látták őt és közelebb mentek hozzá, azt is észrevették rajta, hogy szemei üvegből voltak. Ez a szellem azonban nemcsak a temetőben, hanem Maroussi  tágabb környékén is megmutatta magát. A régi időkben azt hitték, hogy aki üvegszemmel látta a szellemet, annak  tiszta a lelke, aki előtt pedig véreres szemekkel jelent meg, annak viszont tisztátalan.  Maroussi kísértetét leggyakrabban taxisofőrök vették észre, mivel ők haladtak el legtöbbször a temető mellett az esti órákban. A  nő szelleme kezdetben félrenéz, de amint elég közel ér hozzá egy autó, élettelen szemeivel feléjük fordul, majd vérfagyasztó pillantást ...

A legrégebbi görög bölcsek alakja ködbe vész, keveset őrzött meg róluk a hagyomány. Minden város magáénak tartott egy bölcset, így aztán több mint húsz nevét tartanak számon, mindegyik a hét bölcs közé tartozik. Az erényes és boldog élet titkát kutatták. Az athéni Szolón ilyen mondásokat hagyott hátra: -Semmit se tégy szertelenül ! Barátot ne szerezz gyorsan, de akit megszereztél, ne taszítsd el egyhamar. Az ész legyen a vezéred! A priénéi Biász ezt tanította: - Ifjúkorodban sikerre, öregségedben bölcsességre törekedj! Méltatlan embert gazdagságáért ne dicsérj! Gondold meg, mihez fogsz hozzá, de ha hozzáfogtál, hajtsd végre biztosan! A milétoszi Thalész ilyen tanácsokat adott: - Ne az arcodat ékesítsd, a komoly tudomány ...

Számos mítosz és legenda kapcsolódik Vatika tágabb területéhez, különösen a Maleas-fokhoz. Ezeket a történeteket egyik generációról a másikra adták tovább az ókortól kezdve, gazdag szóbeli történelemi hagyományt teremtve ezzel. A legkülönösebb hely ezen a kis félszigeten Monemvasia. Egy legenda szerint a város alapítói úgy döntöttek, hogy bevehetetlen menedéket hoznak létre az ellenség elől. A görögországi Peloponnészosz partján fekvő sziklás félszigetet választották erődítményük felépítéséhez. A város neve tükrözi különleges szerepét: egyetlen bejárat az erődbe.

A Bizánci Birodalom idején Monemvasia fontos kereskedelmi központtá és erőddé vált. A város a Bizánc és a keleti országok közötti útvonal ...

Heliké ősi városát, amely a Korinthoszi-öböl déli partján fekszik nem messze Athéntól, a kora bronzkorban (i.e. 2600-2300) alapították. Homérosz szerint a város lakói  Agamemnón parancsnoksága alatt  részt vettek a trójai háborúban, egy hajót küldtek Kis-Ázsia partjaira.  Heliké idővel gazdag városállammá fejlődött, az első akháj liga (a helyi városállamok szövetsége) tizenkét városának tagjaként vált híressé. Heliké híres tengerészei távoli helyeken  olyan gyarmatokat alapítottak, mint a kis-ázsiai Priene és a dél-olaszországi Sybaris.

Heliké városát  más néven Dodekapolisznak nevezték (a görög dodeka tizenkettőt, a polisz pedig városállamot jelent). Kulturális és vallási központ lett, saját pénzveréssel.   ...

Aiakosz két idősebbik fiának, Telamon-nak és Péleusz-nak Endeis volt az anyja. A legkisebb fiú, Phokos anyja viszont Psamathe, a néreida.  Ő volt Aiakosz kedvenc fia, mert kitűnően szerepelt a sportversenyeken, ezért másik két testvére sokszor irigykedett rá. A békesség kedvéért egy csoport élén kivándorolt Phokis-ba és ott is maradt. Aiakosz azonban talán amiatt, mert rá akarta hagyni szigete trónját, érte küldött egy követet. Telamon és Peleus elhatározták, hogy útközben megölik. Öttusa viadalra hívták ki Phokos-t, ahol Telamon leterítette őt látszólag véletlenül egy fejéhez vágott diszkosszal, majd Peleus egy fejszével végzett vele. Akárhogy történt is, Telamon és Peleus egyformán testvérgyilkosság bűnébe estek, ezért  a ...

Gaia megirigyelve az olümposzi istenek uralmát és amiatt, mert bosszúra szomjazott a titánok halála miatt, világra hozta a gigászokat, vagyis a kígyólábú óriásokat. Anyjuk már születésük után rögtön harcra biztatta őket:- Ti fogjátok legyőzni a földi isteneket. Most eldől az, hogy Rhea gyermekei hatalmasabbak az enyémeknél vagy nem. Prométheusz titán májából lakmározik a sas Szkítiában, Atlasz a tüzes égboltot tartja a  fején a hyperboreios-ok földjén, miközben ősz hajára és szakállára észak kemény jege rakódik le. Továbbá Tityos, akinek folyton megújulnak a belei, de csak azért, hogy a keselyű minden nap fel tudja falni. De most itt vagytok ti, akik feloldjátok a titánok bilincseit. Itt vannak a hegyek és folyók mellettetek, ...

A mediterrán éghajlaton élő közönséges ciprus egyfajta temetkezési fa, amelyet sírok közelében ültetnek el, habár nemcsak a halált, hanem az életet is szimbolizálja, sőt a halhatatlanságot is. Ez részben a tűlevelűek általánosan elfogadott szimbolizmusának köszönhető: örökzöld lombozatuk a halhatatlanságot és a feltámadást idézi fel, megsemmisíthetetlen gyantájuk pedig a lélek örök létét jelképezi. Ha ehhez a ciprus esetében hozzáadják annak hosszú élettartamát is, hiszen több mint ezer évet is élhet egy ilyen fa, még inkább érthető ez a párhuzam.

A ciprus fa piramis vagy háromszög formájú alakja azt keltette életre a régi emberek képzeletében, hogy a lélek az ég felé emelkedik, segít a halottaknak felemelkedni az ...

A híres költő és zenész Arión a korinthoszi királyi udvarban élt. Verseket komponált, szépen énekelt, közben pedig a lanton játszott, ebben pedig senki sem tudta felvenni vele  a versenyt, így híre messzire eljutott. De nemcsak az embereknek tetszettek dalai, hanem az állatoknak is, még a növények és a vizek sem maradtak közömbösek irányába. Amikor a farkas éppen juhot üldözött, megállt egy alkalommal, amikor meghallotta Ariónt énekelni, mert szerette volna látni ezt. A juhok is figyelmesen hallgatják, ekkor már nem kell félniük a farkastól. De más csodák is történtek ekkor: félénk mezei nyulak és vad kutyák feküdtek a fűben egymás mellett, az őz félelem nélkül megközelítette a ragadozó vadállatokat.

Arión egy alkalommal ...

Vigyázni kell azokkal az ajándékokkal, amelyeket a görögök kínálnak! -tartja a közmondás elsősorban a trójai falóra utalva. Azonban nemcsak a Homérosz által leírt eposzra lehet érvényes ez a megállapítás, hanem például Pandóra szelencéjére is. Prométheusz és Pandóra egyazon időben élt, mindkettőjük közös tulajdonsága és egyben veszte a kíváncsiságuk.

Prométheusz a mítoszok szerint Iapetus titán fia volt, aki kiskora óta nagyon kíváncsi természetű volt, apját folyamatosan vallatta abban kapcsolatban, hogy mi miért történik a világban. Iapetus azonban nem válaszolt soha ezekre a kérdésekre, közömbös maradt minden alkalommal. Ennek oka az volt, hogy két másik fia ezalatt büntetésben részesült az istenek által, akik ...

Görögország egyik legfurcsább temploma csupán néhány kilométerre fekszik Megalopolis városától, Arkádia régióban.  Tizenhét fa  nő a templom körül, amelyeknek ágai a tetőn át kinyúlnak, a fák gyökerei azonban sehol nem találhatóak.

A fák többsége magasabb harminc méternél, közülük néhánynak nagyon vastag törzse van, súlyuk meghaladja az egy tonnát. Az épületet több okból is a Guinness rekordok könyvében csodatemplomként jelenik meg. A nagy teher ellenére az épület nem omlik össze vékony teteje és falai ellenére sem. Több építészeti rekonstrukciós beavatkozás is történt falainak rendbetételére, de ezek éppen az ellenkezőjét okozták. A fák gyökerei sehol nem láthatóak, egyszerűen nincsenek. A templom a XII. ...