Valahol valami hihetetlen vár megismerésre! - mondta Pascal a XVII. században. Egyértelműen a Földön túli világ az, amelyről a legkevesebbet tudunk. Minél messzibbre megyünk, annál inkább csökkennek ismereteink a távoli helyekről, míg végül eljutunk addig a pontig, ahol már semmi sincs vagy semmit nem tudunk róla.

Sötét anyag

Minden körülöttünk protonok, neutronok és elektronok összessége, azaz barion. De ez a szabály nem működik a világűrben, mivel annak csak 5% -a barion, míg a többi ismeretlen. Valószínűleg 25% -a sötét anyag, de összetételét még nem állapították meg. Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy ez üres. A sötét anyag nem szívja fel és nem bocsátja ki a fényt, de gravitációs hatást gyakorol a csillagok és a galaxiscsoportok mozgására. Más szavakkal a sötét anyag nem feltárt rejtély. Platón Szókratész tanításait leírva egy bizonyos konkáv Földről beszél, ahol az emberek éterrel lélegeznek, meglepő módon tudtak az ismeretlen anyagról, így megerősítették a modern űrkutatás eredményeit . Amit Platón írásai és az indiai Védák közvetítenek, igaznak bizonyultak, valóban léteznek sugárzási övek, ionoszféra és magnetoszféra formájában.

Sötét energia

Nem kevésbé felderítettek a sötét energiával kapcsolatos tér rejtélyei, sőt annál is kevesebbet tudunk róla. Annyit tudni, hogy az energia egyik formája, amely egyenletesen tölti ki az univerzum terének 70% -át. Mengyelejev, aki felfedezte  a kémiai elemek periodikus rendszerét, lényegében azt mutatta ki, hogy két összekapcsolt mozgás létezik – az eloszlási folyamat ( bomlás ) és az eloszlásgátló folyamat ( szintézis ). Az anyag örök életének spirális mozgása időben és térben a bomlás és a szintézis. Amikor a bomlási folyamatot helyettesíti a szintézis folyamata,  az anyag örök életének az univerzumban történő ciklikus fejlődésének kémiai alapját képezi. Így könnyen lehet, hogy ez az anyag él.

Kozmosz-álmok

A kozmosz-álmok zavaró jelenség, amely generációk óta vonzza az embereket. Olyan álmok, amelyek az univerzum mélyére szállítanak, majd a csillagok, bolygók és galaxisok  közepére visznek minket. Ezeket az álmokat gyakran még ébredés után is nehéz megérteni. Noha véletlenszerűnek és jelentéktelennek tűnhetnek, az űrálmok rengeteg jelentést és szimbolizmust tartalmazhatnak, amelyek betekintést nyújthatnak a legmélyebb félelmeinkbe és vágyainkba. Akár egy távoli bolygón sétálunk, akár a csillagok között lebegünk, az űrálmoknak módja van arra, hogy beborítsanak minket más világok szempontjából, amelyet nehéz figyelmen kívül hagyni. Tehát legközelebb, amikor álmainkban a világegyetemben vagyunk, szánjunk egy percet arra, hogy elgondolkodjunk azon, amit a tudatalatti próbál mondani nekünk. Meg fogunk lepődni utána, mennyi mindent megtudtunk az űrről.

Földönkívüli élet

Mivel a világegyetem akkora, hogy elképzelni sem tudjuk vagy az is meglehet, nincs is határa, minden bizonnyal nem egyedül élünk benne. Miért nem tudunk kommunikálni más világokkal ? A válasz egyszerű: elég, ha a magunk korlátait vesszük figyelembe, vagyis a távolságot. De vannak jelek arra, hogy mégis kapcsolatban állunk a földönkívüliekkel. A Pentagon kénytelen volt megszüntetni a földönkívüliekről szóló nyomkövető programot. Egyszerre a katonaság mintegy 22 millió dollárt költött  repülő csészealjak keresésére . A legérdekesebb, hogy számos dokumentumban párhuzamos univerzumokat is említenek.  Az emberek és más életformák Földön való létezésével kapcsolatos fő kérdésekre csak a Vatikán vagy Tibet archívumában találunk válaszokat.  Az AATIP-program dokumentumaiban szerepel a láthatatlanná válás álcázása. Leírják, hogy egy személy körül bizonyos átlátszó burkot hoznak létre, amely különleges módon törli a fényt úgy, hogy létrejöjjön az illúzió, miszerint a fény üres téren megy keresztül. Azt a jelenséget lehet érzékelni, amely létrehozza a délibábot.

A Vulcan bolygó

A hipotetikus Vulcan bolygó keresése a XIX. században lefoglalta az akkori tudósokat, ám napjainkra szinte elfelejtették. 1859-ben Leverier megpróbálta megmagyarázni a Merkúr pályájának zavarát. Azt gondolta, hogy az apró Vulcan bolygó elég közel forog a Nap körül, de a  napfény erőteljes hatása miatt rejtve van, ám ennek ellenére elég nagy ahhoz, hogy megsértse a Merkúr pályáját. Ha igaz Newton gravitációs elmélete, akkor a Merkúr pályájának közepén a fény rezgése, amelyet nem lehet megmagyarázni a Vénusz vagy a Föld gravitációs erejével, csak egyféle értelmezéssel bizonyítható. Lehet, hogy egy nyilvánosságra nem hozott bolygó vagy aszteroidák egy csoportja ez, amelyet a Nap közelsége miatt nem lehet megfigyelni a Földről.

A kilencedik bolygó

A Plútót visszaminősítették kisbolygóvá. De ez nem jelenti azt, hogy Naprendszerünk nyolc bolygóra korlátozódik. A tudósok úgy vélik, hogy lehet egy kilencedik felfedezetlen bolygó az űr sarkának peremén. Ha odafigyelünk az ottani égitestek, például az Uránusz és a Neptunusz pályáira, észrevehetőek a furcsaságok.

A sikoly

Kiderült, hogy az űrben hallani lehet valamilyen  sikolyt. A kutatók a rádiójelek alapján fedezték fel, hiszen lehetetlen lenne hallani emberi füllel. Számos elmélet létezik arról, hogy mi okozza ezt. Feltételezik, hogy az ordítás a legkorábbi csillagokból  vagy távoli galaxisoktól jön, de ezek végül is csak elméletek.

Bányászat a Holdon

 Napfényre kerültek iratok a Holdon történő bányászat terveiről könnyűfémek keresése céljából, amely 100 000-szer könnyebb lehet, mint az acél, ugyanakkor erősebb annál. A  Hold központjába történő behatoláshoz azt javasolták, hogy alagúttal fúrják át a kérget, majd  a köpenyben termonukleáris robbanóanyagokat helyezzenek el.

Fermi buborékok

Egy eddig ismeretlen  jelenséget fedeztek fel a Tejút szerkezetében a Fermi távcső segítségével 2010-ben. Két  terjedelmes szerkezetet, amelyek hasonlítanak két buborékhoz. A Tejútrendszer közepéből emelkedik ki, annak síkja felett, és alatta 25 000 fényévre terjed ki mindkét irányban. A buborékok röntgen- és gamma sugarakból állnak. Két szempont teszi a Fermi buborékokat  kialakulásuk szempontjából fontossá.  Az egyik az, hogy a galaxis közepén lévő, 6 millió évvel ezelőtt aktív fekete lyukból származó fúvókák  hozhatták létre vagy pedig  erős csillagszelek, amelyeket az új csillagképződés kitörése okozott. A buborékfelhőkben lévő fémek nem pontosan egyeznek meg a galaxis közepén lévő anyagokkal, ami azt jelenti, hogy valahol máshol kerülnek a felhőkbe. De honnan?

Pulzárok

A pulzárok távoli égitestek, amelyek elektromágneses sugarakat bocsátanak ki és magas frekvencián pulzálnak. A tudósok először 1967-ben kezdtek beszélni róluk. Mostanáig már több mint ötven év telt el, de még mindig nem határozták meg, hogy ezek a távoli csillagok miért pulzálnak. A tanulmányokban arra a következtetésre jutottak, hogy a pulzáció valamilyen módon kapcsolódik a mágneses áramokhoz, de ebből nem lehet pontos következtetéseket levonni. 

 Összeolvadó galaxisok

A Himiko felhő körülbelül 55 fényév átmérőjű, amely fele a Tejút méretének, de egyszerre nem egy, hanem három galaxist képvisel. Ez az ionizált csoport 13 milliárd év távolságra van a Földtől,  tele van sok megoldatlan titokkal. 

A Teremtés Oszlopai

Azért nevezték el így ezeket, mert a gáz és a por új csillagokat hoz létre. Az M16 galaxisban találhatóak, a Sas-ködben. A por alkotja a toronyszerű oszlopokat is, amelyek alulról felfelé terjednek. Ez egy olyan hely a világűrben, ahol nagyon sok csillag van egymás mellett.  Amikor az oszlopokban elegendő tömegű gáz- és porcsomók alakulnak ki, saját gravitációs vonzerőjük alatt összeomlanak és végül új csillagokat képeznek. Az újonnan kialakult csillagok különösen a két felső oszlop szélein gyakorlatilag felrobbannak a helyszínen.

Kannibál galaxisok

A Tejút legközelebbi szomszédja az Androméda galaxis. Ez egy kannibál galaxis, ezért 4-5 milliárd év múlva összeütközik a mi galaxisunkkal. Viszont ezt a Föld lakói már nem fogják látni (legalábbis a bolygón), mivel a számítások alapján a Nap ekkor már vörös óriáscsillag lesz, megduzzad és elnyeli a Földet. A galaxisok gyakran kölcsönhatásba lépnek egymással, új formákra késztetik a szomszédjaikat, csillagokat lopnak. Az univerzum legfényesebb ismert galaxisa az egyik ilyen kannibál típus, amely három galaxist szív magához.

A Phoenix-A

A Phoenix A-ra elnevezett kvazárban lévő fekete lyuk 100 milliárd naptömegnek felel meg, így sokkal nagyobb a Naprendszernél is annak ellenére, hogy a fekete lyuk egy kis méretű objektum általában.  Ha a Tejútrendszer összes csillagának anyagát használnánk fel arra, hogy ezt a fekete lyukat megalkossuk belőle, akkor is csak néhány milliárd naptömeg jönne ki. Így a világűr ismert szélén lévő kvazárokban található fekete lyukak az univerzum valódi rejtélyei. Ezek működési elve dönthet meg sok napjainkban elfogadott tudományos módszert is. Az öngravitációs sugár azt a pontot jelöli, amely révén a közeledő tárgyat tartó gravitációs húzás erősebb, mint a fekete lyukból történő hatás. Az öngravitációs sugár miatt vagyunk itt mindannyian, így maradnak helyükön  galaxisok. Ha nem így lenne, akkor a gáz soha nem tudna összeállni, hogy csillagokat képezzen. Miközben a nagy fekete lyukak anyagot nyelnek el, sugárzást is kibocsátanak. A sugárzás felhevíti és ionizálja a környező anyagot, ami megnehezíti a gáz és a por lehűlését és a fekete lyukba hullását, végül lelassítja annak táplálkozási sebességét. Ez az önszabályozás megakadályozza, hogy a fekete lyukak egész galaxisokat, vagy akár a világegyetemet felfalják. Amikor egy fekete lyuk eléri az 50 milliárd naptömeget, az ISCO ( a gravitációs elmélet szerint egy kör alakú pálya, amelyben az anyag kering valami körül) értelmében túljut az öngravitációs sugáron. Vagyis az öngravitáció értelmében nem a fekete lyukba kellene tartson az anyag. De a legnagyobb fekete lyuk  száz milliárd naptömegnél nagyobb, így spontán létezése ellentmond  a fizika elfogadott törvényeinek. Ezért ez a teória megbukni látszik. A csillagfejlődés jelenlegi modelljei szerint ilyen hatalmas tömegű fekete lyukak nem is létezhetnének a galaxisunkban ! -mondta Liu Chi-feng, a Kínai Nemzeti Csillagvizsgáló tudósa. Tekintettel az univerzum becsült korára és a rendelkezésre álló anyag összetételére, egyszerűen nincs elég idő arra, hogy száz milliárd naptömegnél  nagyobb fekete lyukak létezzenek, mégis felfedezték őket. Tehát az univerzum kora még mindig ismeretlen. A Phoenix-A keletkezésének oka valószínűleg több  nagyméretű fekete lyuk összeolvadása, ugyanis a csillagok anyaga nem lenne elegendő méretének igazolására.