Néha az ürességbe esünk, néha úgy repülünk, mint a madarak vagy a halak, ugyanis úszunk a levegőben. Az álmok egy teljesen más világ, ahol bármi történhet nem feltétlenül a földi viszonyok szabályai szerint.

Sok misztikus hagyományban (legyen az szúfi, tantrikus vagy keresztény) megemlítik az álmok fontosságát, például Isten látogatása tanítványához, példa erre a Rumi Mathnawi. Ebben Rumi azt álmodta, hogy Isten hangja szól hozzá. Másik nevezetes példa az álmok kapcsán a mitológiában és a vallástudományban Mózes történetében szerepel, amikor ő megfejti a fáraó álmát. Ebből az esetből kiindulva az álmok figyelmeztetést is jelenthetnek az emberek számára. Az álmokról a  Srisailam-ban  megtalált egyik dombormű részletes bemutatást nyújt ( Andra-Pradesh, India ). Egy barlangban lévő jógit mutat, amely beavatást kap. Az álmok önmagában ugyanis a beavatás egyik formája a gyakorlás és az intellektuális tanulás mellett.  Ez a jógi köztes állapotban jelent meg az ébredés és az alvás között.  A taoizmus alapszövegében is megemlítik az álmokat, a Chuang Tzu könyvben. Ennek szerzője Zhuang Zhou. Egy nap, miután felébredt emlékezett álmára, melyben egy pillangót látott.  Megkérdezte magától, hogy amikor álmodott, ő valóban pillangó volt egy másik világban vagy pedig a pillangó álmodozott arról, hogy Zhuang Zhou szeretne lenni. A magyar mondai hagyományban a turul madár Emese égi látomásában jelent meg. Anonymus így jegyezte le:  Élmot lát egy éjjel Ügyek felesége... a levegőégnek surrogása hallik, mintha szárnyát csapná Hadúr nagy madara, a turul. Hófehér szárnyaival, melyeket fekete toll a szélein tarkáz, alászáll fejére, befedi arcát és érinti gyöngéden csőrével Emese keblét.

Az élénk álmokat gyakran megtapasztaljuk az elme természetes folyamatának eredményeként. Míg egyes álmokat ébredés után elfelejtünk, az élénk álmok tartós benyomást hagyhatnak és értékes betekintést nyújthatnak a belső világunkba. Egyesek szerint ezek álmok nem csupán véletlenszerű képek és tapasztalatok, amelyek alvás közben fordulnak elő. Olyannak képzelik el ezeket, mint az univerzum vagy valamilyen magasabb hatalom kommunikációjának egyik formáját, amely útmutatást és bölcsességet kínál ebben a formában, konkrétabban szólva karbantartják az elmét. Eszerint az  álmainkban látott dolgok válaszokat adhatnak olyan kérdésekre, amelyeket már régóta meg akarunk tudni tudatos vagy tudatalatti formában. Például, ha nehéz döntés elé állunk a való életben, többször erre álmaink megoldást és ötletet adnak. Ha elveszettnek érezzük magunkat, egy álom betekintést nyújthat az élet valódi céljába. Álomnapló használatával sokkal könnyebb megfejteni ezeket az üzeneteket.

Noha nincs tudományos bizonyíték annak alátámasztására, hogy az álmok az univerzum vagy más spirituális világ üzenetei, sok ember vigasztalást és értelmet talál ebben a hitben, ugyanis aki mélyen belemerül a témába, talál összefüggéseket. Mindez persze nem azt jelenti, hogy ez a teória egyértelműen hamis amiatt, mert  a tudósok nem értenek egyet vele. Ugyanígy Sigmund Freud állításai is több sebből vérzenek, nincs ezen elméletekre bizonyíték. Így az álomtudomány napjainkban is a megmagyarázatlan rejtélyek közé tartozik.  Az álmok bepillantást nyújthatnak az elme mélyebb rétegeibe, segíthetnek az egyéneknek intuíciójuk, kreativitásuk és belső bölcsességük elérésében. Ennek eredményeként megkönnyíthetik önmaguk és a körülöttünk lévő világ mélyebb megértését. Ezenkívül a kutatások kimutatták, hogy az olyan spirituális gyakorlatok, mint a meditáció, az ima és a tiszta, nem befolyásolt elme növelhetik az élénk álmok és a szellemi tapasztalatok valószínűségét, így könnyebben megismerhetjük elménk legmélyebb zugait is. Amikor az emberek kommunikálnak vagy jeleket kapnak az univerzumból, az általános tévhit az, hogy az univerzumot valamilyen külső tényezőnek tekintik,  nem pedig önmaguk részének annak ellenére, hogy benne élünk.

A rémálmok olyan élmények, amelyeket sok ember tapasztal. Gyakrabban fordulnak elő gyermekeknél, mint felnőtteknél. A sumérok szerint ennek okozója az Alu. Ezek a szellemek fekete kutyák vagy félig emberek és állatok. Általában azonban azt gondolják, hogy az Alu androgén,  nincs ajka, szája vagy füle.  A folklórban bosszúálló szellemnek tekintik őket, amelyek gyakran látogatják az alvilágot. Sötétben bújnak elő, gyakran viharokat, betegségeket és természetesen rémálmakat okozhatnak egyszerűen azáltal, hogy egy bizonyos helyen vannak. A lény néha olyan messzire megy, hogy kiszívja az alvó ember  lélegzetét, ezáltal alvási bénulást és kómát okoznak. A Notsnitsa a szláv folklórból ismert, mivel csak az álomvilágban élnek, nincs fizikai formájuk. Megbéníthatják vagy meg is ölhetik az embereket alvás közben. Távol tartására több módszer is létezik, köztük a kődarab, melynek közepén lyuk található( álomfogó), kés elhelyezése az ágy vagy bölcső alá vagy az ezzel rajzolt kör. A Pisadeira Brazíliában ismert,  amely éjszaka háztetőkön rejtőzik, majd bemegy az emberek házába. Távol tartására két módszer létezik: ne aludjunk háton és ne együnk sokat elalvás előtt. A Mara vagy Mora Skandináviában, a germán, szláv és román folklórban ismert. Egyik megjelenési formája a molylepke. A magyar néphitben is szerepel rémálmokat okozó túlvilági szörny, ennek okait is sok más negatív szerepkörrel együtt a lidérchez társítják. Az ember mellkasán ül, hogy táplálja magát. A rémálmok magyar szava, a lidércnyomás is erre utal. Nyírfaágat égettek éjszaka annak érdekében, hogy elűzzék.

A rémálmok megelőzése érdekében tegyük a következőket: Gondoskodjunk arról, hogy mindenképpen megfeleljünk a természet utasításainak, amelyben élünk és éltet minket. Valójában a rémálmok üzenetként szolgálnak arra, hogy fel kell ismernünk az előttünk álló gátló tényezőket és meg kell oldanunk azokat, így a rejtély kulcsa ebben áll.  Ward Hill Lamon, Abraham Lincoln amerikai elnök volt jogi partnere és barátja szerint, Lincoln  gyakran álmodott a saját  meggyilkolásáról: "Álmomban bementem a Fehér Ház keleti szobájába, ott katonákkal őrzött és gyászolók tömegével körülvett holttest feküdt." Amikor Lincoln megkérdezte az egyik katonát, az elmondta neki, hogy az elnököt meggyilkolták. Dmitry Mendeleeev-nek (Mengyelejev),  a periódusos rendszer kidolgozójának, egy álom segített a megoldás megtalálásában. Amint ő maga mondta egyszer: "Álmomban láttam egy asztalt, ahol az összes elem a helyére került. Felébredtem, majd azonnal leírtam egy darab papírra." Ne feledjük, hogy ezenkívül az álmok számos tudományos felfedezéshez vezettek a történelem során, mint például az atom szerkezete, az inzulin feltalálása és Einstein relativitáselmélete.