Kadmosz volt az a mítoszok szerint, aki bevezette az írást és az ábécét Görögországban, amely föníciai eredetű. Görögországon keresztül később ez az írás elterjedt a rómaiaknál is, majd egész Európában. Mindkét mitológiai alak nevét egy-egy kémiai elem is őrzi, a kadmium és az europium.  Europa nevét a Jupiter holdjainak egyike is megkapta, mert úgy gondolják, hogy víz van a felszínén.

Kadmosz Agenornak, Tírusz királyának és királynőjének, Telephassa-nak a fia volt. Testvére Europa, akit Zeusz elrabolt egy fehér bika alakjában, amikor Europa és nimfatársai virágokat gyűjtöttek. Amikor Európa odament a bikához, hogy megsimogassa, a bika azonnal elszaladt Europaval a hátán, a tengeren átúszva megérkezett vele Krétára. Itt ...

Perszeusz Afrika fölött repült a szárnyas saru segítségével. Elhagyva Marokkót, átrepült a sivatagon Etiópia földjére. Ott valami szokatlant vett észre a tengerparton. Egy fiatal lány volt kikötözve a tengerpart szikláin, miközben  szülei a parton sírtak. Mindez azért fajult idáig, mert Cassiopeia királynő, a lány anyja azzal dicsekedett, hogy arca és teste szebb, mint a tengeri nimfáké. A tenger nimfái dühösen elpanaszolták ezt Amfitrite istennőnek, Poszeidón  feleségének. Amfitrite egy tengeri szörnyet használt eszközként a bosszúra. A szörny kiemelkedett a hullámokból, feldúlta a tengerpartot, megette az embereket, szarvasmarhákat, madarakat. Egyetlen halász sem mehetett ki a nyílt vizekre, egyetlen hajó sem érkezhetett Kéfeusz ...

Valamikor régen élt Argos városában egy király, akit Akrisios-nak hívtak. Nagyon szép lánya született neki, akit Danae-nek hívtak. A költők verseket írtak róla, a királyok ajándékokat küldtek neki. Vagyis mindegyik férfi őt akarta, így a kérők száma olyan nagy volt, hogy már nem tudták fogadni őket a palotában. Viszont Akrisios fiút akart, mert nem volt kire hagynia a trónját. Már öreg volt, a csatatéren sem tudott kellően megfelelni. Úgy döntött a jósdától kér segítséget Delphoi-ban. Ott megadták neki a választ: - Nem kapsz fiút,  mert túl öreg vagy, de a lányod hamarosan szülni fog. Ő pedig egy napon végezni fog veled!

Akrisios király megijedt és visszatért hazájába. Kiadta parancsba, hogy építsenek börtönt a föld alá, ...

Thészeusz Knossos városában egyenesen Minósz palotája felé indult tizenegy társával együtt. Kréta királya  egy kőből készült trónon ült, mellette Ariadné nevű lánya állt.

— Készen állunk ! - felelte Théseus.

— Hajtsátok  le a fejeteket ! -utasította őket Minósz

— Nem, mert nem vagyunk rabszolgák ! -felelte ismét Thészeusz.

— Meglátjuk, amikor meglátod a labirintust! -mondta Minósz, aztán jól megszemlélte a jelenlévő túszokat. Rámutatott az egyik lányra. - Te itt maradsz még három napig !

- Ne bántsd Eriboia-t - kiáltotta Thészeusz bátran. Ő egy romlatlan szűz, Megara királyának a lánya.

— Hogy merészelsz ilyen büszkén viselkedni előttem? Nem akármilyen király vagyok én, mint olümposzi isten ...

 Aegeus,  Athén királya kétszer is megnősült, de egyik felesége sem szült neki gyereket.  Azon a napon minden megváltozott, amikor vendégül látta barátját,  Argosz uralkodóját, nevezetesen Piteus királyt. Ő ekkor felajánlotta neki lányát,  Aetra-t.

- Neked adom - mondta Piteus -, de kérek tőled valamit cserébe. Ő az egyetlen gyermekem, én pedig már öreg vagyok. Ne hozd ide. Hadd maradjon Trezena-ban, amíg meg nem halok. Aztán Athénban élhettek.

Piteus ezzel az ígéretével nem vette figyelembe azt, hogy a lányát  a tengerek istene is magáénak akarja. Poszeidón bosszút akart állni emiatt. Kijött a tenger hullámaiból, majd bemocskolta a menyasszonyt, amikor ő áldozatokat mutatott be a parton lévő oltáron. Trezena hercegnője a ...

Pügmalion és Galatea története a mai napig meglehetősen ismert és népszerű. Pügmalion, a híres szobrász beleszeret saját alkotásába és életet akar adni ennek a tárgynak. Ez az egyszerű és képzeletbeli koncepció valójában a férfi viselkedés és vágyódás pszichológiai megértésének alapja.  Pügmalion eleinte megvetette és elkerülte a nőket, csak a mesterségében talált vigaszt. Valójában annyira kárhoztatta az ellenkező nemet, hogy esküt tett arra, nem fog megházasodni soha.

Egy szép napon Pyümalion páratlan szépségű nő szobrát faragta. Olyan szelídnek látszott, hogy nem tudta levenni a szemét róla. Saját alkotásától elbűvölve érezte, hogy az öröm és a vágy hullámai végigsöpörnek a testén. Az inspiráció ...

Medea egy pillanatig sem ingott meg, felmászott a fahajó fedélzetére a még csecsemő Abszürtosszal együtt.  Az egyik argonauta felemelte a nehéz horgonyt. A többiek kezükbe vették az evezőket, a hajó pedig elindult lefelé a Phasis folyón a tengerhez. Amikor ismét elérték a tengert, az argonauták hangot adtak határtalan örömüknek, amely mindannyiukat elárasztotta, vidáman énekelni kezdtek. Az aranygyapjú ragyogott, fénye messzire sugárzott. Mindannyian vidámak voltak és boldogok, mert senki sem tudta, hogy Jaszón milyen terveket táplál magában. Csak Medea tervezett előre: tudta, hogy eddig már apja és honfitársai is felébredtek álmukból. Felfedezték az aranygyapjú eltűnését és az ő menekülését testvérével. Aietesz királynak is jó ...

 A  hősök nem maradtak sokáig, Phineusztól elköszönve ismét elindultak a nyílt tengerre. Nemsokára ijesztő zajt hallottak. Ott voltak azok a szörnyű sziklák, amelyek könyörtelenül, fülsiketítő dübörgéssel ütköztek egymásnak. A víz örvénylett és forrt, mint egy üstben, még senki sem haladt át  közöttük hajóval korábban. Orfeusz elkezdett játszani a lantján. Ugyanekkor a hősök elengedtek egy galambot. Repülni kezdett, gyorsan áthaladt a sziklákon. Csak egy tollát ragadta el Szimplegade. Látva ezt a jó jelet, a izmos emberek is az evezőkre tették a kezüket. Orfeusz mámorítóan énekelt, így a sziklák lustán mozogtak egy helyben, szinte erőtlenül. A gyors és erős hullámok azonban össze-vissza csapkodták az Argót, amely majdnem ...

Összegyűltek sietve a hősök Iolkoszban, akik készséggel indultak az értékes aranygyapjú nyomába Jaszónt követve. Először tanácsokat adtak egymásnak. Úgy döntöttek, hogy kemény tölgyfából készítenek egy nagy hajót. Ennek a hajónak ugyanis számtalan veszéllyel kellett szembenéznie ismeretlen tengereken. Hetekig, hónapokig kell úsznia talán megállás nélkül. Elég nehéz próbatételnek számított. De a hősök lelkesedéssel teli munka árán nem sok idő alatt különleges hajót készítettek. Mivel olyan könnyű volt, úgy repült, mint egy sirály a tenger felett, elnevezték Argónak.

Miután befejezték a munkát és az Argó hajó a vizeken ingadozott, az ötven hős a parton gyűlt össze, hogy kiválasszák közülük azt, aki vezetőjük ...

Valahányszor a  görögök beutazták a tengereket és idegen partokra szálltak, megemlékeztek Jaszónról és az Argó hajó legendájáról. Miután gyümölcsöket, virágokat és vért áldoztak Zeusznak vagy fiának, Hermésznek, az utazás és a kereskedelem istenének, minden alkalommal kortyolgattak egy csésze bort, aztán elkezdték énekelni a legendát Jaszónról, valamint az Argó nevű hajóról.

Történetüket leggyakrabban azzal kezdték, hogy bemutatták a történet kezdeti színhelyét, Iolkosz-t. A thesszáliai városban élt Poszeidón isten két fia: Eson és Pelias. A király Eson volt, a legidősebb testvér. De Pelias,  ravaszsággal és fegyverekkel kisajátította trónját, majd elvette a törvénybe iktatott uralkodó vagyonát: a kőpalotát és a ...