Héraklész negyedik feladata a nemeai oroszlán, a hidra és a sztümfaloszi madarak legyőzése után Artemisz szarvasának elejtése volt. E nnek a szarvasnak arany szarvai és sárgaréz lábai voltak. Artemisz  megbízta, hogy pusztítson a gyümölcsösökben és a mezőkön, hogy így büntesse meg a  halandókat. A vadászat istennője nagyon megharagudott rájuk, mert nem vittek neki elég áldozatot a templomba. A szarvas mindent letaposott,  levágta a gyümölcsöt a fákról.    Héraklész miközben Arkádia sűrű erdei között vándorolt, megtalálta az aranyszarvú szarvas lakhelyét. De amint meglátta, elvesztette szem elől. Nem úgy tűnt számára, mintha futott volna vagy egyáltalán megérintette volna lábaival a földet. Úgy nézett ki, mint egy ...

Héraklész vagy római nevén Hercules Zeusz főisten fia volt. Anyja, Alkmené földi asszony, ahogyan  nevelő- vagy mostohaapja is, Amfitrion a Perszeidák leszármazottja,  a nagy hős Perszeusz unokája.  Heraklészt tekintik egyértelműen az antik, vagyis görög-római hősök közül a legnagyobbnak,  aki az emberekért küzdött,  a gonoszokat pedig megbüntette. De egy gonosz istennő kísértette őt születése óta, ezért élete tele volt szenvedéssel  és küzdelemmel, amely ugyanakkor dicsőséget is eredményezett neki. Később megkapta a halhatatlanságot és az Olümposzon élhetett az istenekkel halála után.

Idegen földön született, száműzetésben. Mostohaapja véletlenül megölte  Elektron apósát, ezért testvére elűzte őt ...

Fülöpnek, Nagy Sándor apjának egy nap különös álma volt. Oroszlán képét viselő pecséttel lezárta felesége méhét. A látnok Aristander ezt úgy értelmezte, hogy Olimpia terhes lesz, mivel a férfiak nem zárják le azt, ami üres, fia pedig olyan bátor lesz, mint egy oroszlán. Ez valóra is vált. Amikor Sándor kiskorában megszelidítette a vad lovat, Bucephalus-t, apja azt mondta neki, hogy Makedónia nem lesz elég nagy számára.

Zsidó legendákban

Josephus Flavius, a zsidók leghíresebb történetírója megemlíti, hogy egyszer Nagy Sándor Jeruzsálembe látogatott, ahol üdvözölte a főpapot. A Talmudban sok legenda szól róla. Az egyik történetben eléri a Paradicsom kapuját:  Keleten való tartózkodása idején megtalálta az Édenkert ...

Midász Phrygia (Frügia) mitikus királya volt, Gordias és Kübelé istennő fia.  A legenda szerint Midas volt korának leggazdagabb embere, aki képes volt érintéssel mindent arannyá változtatni.  Pausanias szerint megalapította Angora-t (Ankara), a mai Törökország fővárosát.  Néhány feljegyzésben utaltak arra, hogy öngyilkosságot követett el egy ökör vérének megivásával, de Arisztotelész azt írja, hogy éhen halt éppen amiatt, mert az étele is arannyá változott.   A legenda Midász királyát nem szabad összetéveszteni  Mida-val , aki a VIII. században élt és szintén Phrygia-ban uralkodott. Ennek ellenére nem lehetetlen, hogy a mitológiai király történetének köze legyen a  történelmi Midászhoz. 

Midász  titkos vágya mindig ...

Az idők kezdete óta az ember felnézett az éjszakai égboltra és elgondolkodott a csillagok természetéről. Ezek a fénypontok egykor rejtélyeknek bizonyultak. Mielőtt az ember felfedezte azt, amit ma tudunk a csillagokról és a bolygókról, a csillagképeket másképpen képzelték el.  Összekapcsolták azokat, mitológiai lényekhez és szereplőkhöz kötötték. Ha a nyugati horoszkópról beszélünk, akkor fontos tudni csillagképek (több csillag együttese) állnak a nevük mögött, amelyből tizenkettő van, habár egyesek szerint tizenhárom, ez utóbbi a Kígyótartó lenne. Mindegyik a görög mitológiához kapcsolódik.

Bak

A tengeri kecske elülső fele egy kecske farkával rendelkezik. A Bak története mindkettőt magában foglalja.  A mítosz ...

Korinthosznak is megvolt a maga hőse. Arról  a városról van szó, amelynek közelében megépült később a csatorna, hogy a hajóknak ne kelljen jelentős kitérőt megtenniük délre. Régen, az ókorban viszont az azonos nevű földszoros és egy hegy oltalmában feküdt a város. Itt látta meg a napvilágot Glaucus király fia, akit Hipponomus-nak hívtak. Glaucus királynak sok különleges lova volt, amelyek emberi húson éltek. Hipponomus külsejében és megjelenésében inkább az istenekhez hasonlított, amelyet a költők is megírtak műveiben. Tizenöt éves lehetett, amikor egy alkalommal összeveszett egy helyi lakossal, Beller-rel. Ököllel harcoltak egymás ellen, végül Hipponomus annyira megütötte  ellenfelét, hogy az belehalt. A király fiának le ...

Az olimpiai játékok története és eredete visszavezet minket az ókori Görögországba  a hősies sportolók legendáihoz, akik négyévente látogatták meg Olümpia városát, hogy részt vegyenek az  az ókori világ legfontosabb atlétikai versenyén.  Az olimpia először Kr. e. 776-ban került megrendezésre,  több mint ezer évig rendszeresen megrendezték egészen a Bizánci Birodalomig. Az első bizánci császár pogány látványosságnak nevezve betiltotta a játékokat, mivel Zeusznak szentelték őket.  Kr. E. 776-ban, az első olimpiai játékokon egy Elis nevű szakács nyerte meg a verseny egyetlen eseményét. A szobrászok és  költők minden olimpián összegyűltek, hogy műveiket a leendő mecénásoknak mutassák be.  Pausanias görög utazó ...

Ez a mítosz valószínűleg az egyik legjobb szerelmi történet a klasszikus mitológiában. Erósz isten Aphrodité fia, az intenzív szerelmi vágy megszemélyesítője, akit úgy ábrázolnak, hogy nyilakat lő ki az emberekre, hogy azokkal eltalálja a szívüket, így beleszeressenek valakibe.  Pszükhé  sokkal szebb volt két nővérénél. Szépségének híre elterjedt az egész királyságban, az emberek folyamatosan jöttek a palotájába.  Amikor meglátták azt mondták, hogy még maga Aphrodite sem versenyezhet vele. Minél többen ismerték meg Pszükhét, annál kevésebben emlékeztek a szerelem istennőjére. Aphrodité templomait elhagyták, oltárait hideg hamu borította be, a szobrászok többé nem készítettek róla szobrokat.  Az istennő nem tudta ...

Orfeusz érdekes alakja a görög mitológiának. Nem volt nagy hős, nem is különösebben istenfélő. Ehelyett zenész és költő volt, az orfikus mitológia szerint nagy próféta. Sok mítosz és legenda vette körül, néhány közülük nagyon híres, mint például az Alvilágba tett utazása. 

A legtöbb változatban Orfeusz anyja Calliope múzsa volt Oeagrus trák királytól vagy valószínűbb, hogy Apollóntól, a zene és a művészet istenétől. Zenei tehetsége így nem meglepő, mindkét szülejétől örökölte. Apollón nem vett részt Orfeusz nevelésében, de később találkozott vele és felnőttként Orfeusz arany lírát kapott az istentől. Gyermekként Orfeuszt mind a kilenc Múzsa nevelte, beleértve anyját is.  Jason-nal és a többi ...

Aphrodité, a szerelem istennője vágyat ébreszt Zeuszban, így az beleszeret egy halandó nőbe.  Zeusz megtorlásul ugyanígy  vágyat  kelt az istennő szívében  Anchises után, aki a krétai Ida-hegy  melletti dombok között legelteti jószágait .  Miután szeretkeznek, Aphrodité felfedi neki valódi kilétét, majd elmondja neki, hogy fiút fog szülni neki, akit Aeneasnak hívnak majd. Azonban figyelmezteti, hogy soha senkinek ne beszéljen kapcsolatukról.  Amikor Aeneas megszületik, Aphrodité elviszi őt az Ida-hegy nimfáihoz, hogy ők neveljék egészen ötéves koráig.  Aeneas-nak anyja többször is segít a görögök elleni harcokban Trójában.  Apollóval együtt megmentik Aeneas-t a Diomédész elleni harcban , aki majdnem megöli őt. 

Miután ...