Az idők kezdete óta az ember felnézett az éjszakai égboltra és elgondolkodott a csillagok természetéről. Ezek a fénypontok egykor rejtélyeknek bizonyultak. Mielőtt az ember felfedezte azt, amit ma tudunk a csillagokról és a bolygókról, a csillagképeket másképpen képzelték el.  Összekapcsolták azokat, mitológiai lényekhez és szereplőkhöz kötötték. Ha a nyugati horoszkópról beszélünk, akkor fontos tudni csillagképek (több csillag együttese) állnak a nevük mögött, amelyből tizenkettő van, habár egyesek szerint tizenhárom, ez utóbbi a Kígyótartó lenne. Mindegyik a görög mitológiához kapcsolódik.

Bak

A tengeri kecske elülső fele egy kecske farkával rendelkezik. A Bak története mindkettőt magában foglalja.  A mítosz ...

Korinthosznak is megvolt a maga hőse. Arról  a városról van szó, amelynek közelében megépült később a csatorna, hogy a hajóknak ne kelljen jelentős kitérőt megtenniük délre. Régen, az ókorban viszont az azonos nevű földszoros és egy hegy oltalmában feküdt a város. Itt látta meg a napvilágot Glaucus király fia, akit Hipponomus-nak hívtak. Glaucus királynak sok különleges lova volt, amelyek emberi húson éltek. Hipponomus külsejében és megjelenésében inkább az istenekhez hasonlított, amelyet a költők is megírtak műveiben. Tizenöt éves lehetett, amikor egy alkalommal összeveszett egy helyi lakossal, Beller-rel. Ököllel harcoltak egymás ellen, végül Hipponomus annyira megütötte  ellenfelét, hogy az belehalt. A király fiának le ...

Az olimpiai játékok története és eredete visszavezet minket az ókori Görögországba  a hősies sportolók legendáihoz, akik négyévente látogatták meg Olümpia városát, hogy részt vegyenek az  az ókori világ legfontosabb atlétikai versenyén.  Az olimpia először Kr. e. 776-ban került megrendezésre,  több mint ezer évig rendszeresen megrendezték egészen a Bizánci Birodalomig. Az első bizánci császár pogány látványosságnak nevezve betiltotta a játékokat, mivel Zeusznak szentelték őket.  Kr. E. 776-ban, az első olimpiai játékokon egy Elis nevű szakács nyerte meg a verseny egyetlen eseményét. A szobrászok és  költők minden olimpián összegyűltek, hogy műveiket a leendő mecénásoknak mutassák be.  Pausanias görög utazó ...

Ez a mítosz valószínűleg az egyik legjobb szerelmi történet a klasszikus mitológiában. Erósz isten Aphrodité fia, az intenzív szerelmi vágy megszemélyesítője, akit úgy ábrázolnak, hogy nyilakat lő ki az emberekre, hogy azokkal eltalálja a szívüket, így beleszeressenek valakibe.  Pszükhé  sokkal szebb volt két nővérénél. Szépségének híre elterjedt az egész királyságban, az emberek folyamatosan jöttek a palotájába.  Amikor meglátták azt mondták, hogy még maga Aphrodite sem versenyezhet vele. Minél többen ismerték meg Pszükhét, annál kevésebben emlékeztek a szerelem istennőjére. Aphrodité templomait elhagyták, oltárait hideg hamu borította be, a szobrászok többé nem készítettek róla szobrokat.  Az istennő nem tudta ...

Orfeusz érdekes alakja a görög mitológiának. Nem volt nagy hős, nem is különösebben istenfélő. Ehelyett zenész és költő volt, az orfikus mitológia szerint nagy próféta. Sok mítosz és legenda vette körül, néhány közülük nagyon híres, mint például az Alvilágba tett utazása. 

A legtöbb változatban Orfeusz anyja Calliope múzsa volt Oeagrus trák királytól vagy valószínűbb, hogy Apollóntól, a zene és a prófék istenétől. Zenei tehetsége így nem meglepő, mindkettőtől örökölte. Apollón nem vett részt Orfeusz nevelésében, de később találkozott vele, felnőttként Orfeusz arany lírát kapott az istentől. Gyermekként Orfeuszt mind a kilenc Múzsa nevelte, beleértve anyját is.  Jason-nal és a többi argonautákkal ...

Aphrodité, a szerelem istennője vágyat ébreszt Zeuszban, így az beleszeret egy halandó nőbe.  Zeusz megtorlásul ugyanígy  vágyat  kelt az istennő szívében  Anchises után, aki a krétai Ida-hegy  melletti dombok között legelteti jószágait .  Miután szeretkeznek, Aphrodité felfedi neki valódi kilétét, majd elmondja neki, hogy fiút fog szülni neki, akit Aeneasnak hívnak majd. Azonban figyelmezteti, hogy soha senkinek ne beszéljen kapcsolatukról.  Amikor Aeneas megszületik, Aphrodité elviszi őt az Ida-hegy nimfáihoz, hogy ők neveljék egészen ötéves koráig.  Aeneas-nak anyja többször is segít a görögök elleni harcokban Trójában.  Apollóval együtt megmentik Aeneas-t a Diomédész elleni harcban , aki majdnem megöli őt. 

Miután ...

Kadmosz volt az a mítoszok szerint, aki bevezette az írást és az ábécét Görögországban, amely föníciai eredetű. Görögországon keresztül később ez az írás elterjedt a rómaiaknál is, majd egész Európában. Mindkét mitológiai alak nevét egy-egy kémiai elem is őrzi, a kadmium és az europium.  Europa nevét a Jupiter holdjainak egyike is megkapta, mert úgy gondolják, hogy víz van a felszínén.

Kadmosz Agenornak, Tírusz királyának és királynőjének, Telephassa-nak a fia volt. Testvére Europa, akit Zeusz elrabolt egy fehér bika alakjában, amikor Europa és nimfatársai virágokat gyűjtöttek. Amikor Európa odament a bikához, hogy megsimogassa, a bika azonnal elszaladt Europaval a hátán, a tengeren átúszva megérkezett vele Krétára. Itt ...

Perszeusz Afrika fölött repült a szárnyas saru segítségével. Elhagyva Marokkót, átrepült a sivatagon Etiópia földjére. Ott valami szokatlant vett észre a tengerparton. Egy fiatal lány volt kikötözve egy sziklán.  A szülei a parton sírtak. Mindez azért fajult idáig, mert Cassiopeia, a királynő és egyben anya, aki most a tengerparton sírt azzal dicsekedett, hogy arca és teste szebb, mint a tengeri nimfáké. A tenger nimfái dühösen elpanaszolták ezt Amfitrite istennőnek, Poseidon  feleségének. Amfitrite egy tengeri szörnyet használt eszközként a bosszúra. A szörny kiemelkedett a hullámokból, feldúlta a tengerpartot, megette az embereket, szarvasmarhákat, madarakat. Egyetlen halász sem mehetett ki a nyílt vizekre, egyetlen hajó sem ...

Valamikor régen élt Argos városában egy király, akit Akrisios-nak hívtak. Született neki egy nagyon szép lánya, Danae. A költők verseket írtak róa, a királyok ajándékokat küldtek neki. Vagyis mindegyik férfi őt akarta, így a kérők száma olyan nagy volt, hogy már nem tudták fogadni őket a palotában. Viszont Akrisios fiút akart, mert nem volt kire hagynia trónját. Már öreg volt, a csatatéren sem tudott kellően megfelelni. Úgy döntött a jósdától kér segítséget Delphoi-ban. Ott megadták neki a választ: -Nem kapsz fiút,  mert túl öreg vagy, de a lányod hamarosan szülni fog ! Ő pedig egy napon végezni fog veled !

Akrisios király megijedt és visszatért hazájába. Kiadta parancsba, hogy építsenek börtönt a föld alá, ahová Danae-t ...

Belépve Knossos városába egyenesen Minos palotájába mentek.  Minos egy kőből készült trónon ült, mellette állt a lánya, Ariadne.

— Készen állunk !- felelte Théseus.

— Hajtsátok   le a fejeteket !

— Nem, mert nem vagyunk rabszolgák ! -ismét Theseus adta a választ.

— Meglátjuk, amikor meglátod a labirintust ! -mondta Minos, majd körülnézett a jelenlévő túszok között. Rámutatott az egyik lányra. -Te itt maradsz még három napig !

- Ne bántsd Eriboia-t - mondta Theseus bátran. Ő egy romlatlan szűz, Megara királyának a lánya.

— Hogy merészelsz ilyen büszkén viselkedned előttem? Nem akármilyen király vagyok, hanem olümposzi isten leszármazottja egyben !

- Én is olyan vagyok, mint te - mondta Theseus félelem ...