A tigrisek központi szerepet játszottak sok ázsiai hitrendszerben, mivel ezen a kontinensen élnek. Ezt az állítást az is bizonyítja, hogy a bengáli tigris India, a királytigris pedig Banglades, a maláj tigris pedig Malajzia nemzeti állata, de Dél-Koreában is sokak szerint így van. Ezekben és a szomszédos országokban  a tigrisek a teremtésmítoszok, kozmológiák, vallások és ezoterikus filozófiák központi elemeivé váltak. 

Kína

Az ókori Kínában a tigris beletartozott a tizenkét állatövbe. Szerintük a tigris évében született gyermekek versenyképesek, magabiztosak és bátor felnőttekké válnak. Szellemi formájában a tigrisek többek között képviselték az akaratot, bátorságot, fizikai és belső erőt.  Öt tigris egyensúlyban tartotta a kaotikus kozmikus erőket, amelyek megakadályozták az univerzum összeomlását. Habár az értelmezések  minden helyen eltérőek, sok szempontban megegyeznek egymással. Színekkel különböztették meg őket. A sárga tigris volt minden tigris uralkodója, a Nap jelképe is egyben. A vörös tigris a nyarat jelképezte, valamint a  tüzet. A fekete a telet és a vizet, a kék a tavaszt és a földi elemeket, a fehér pedig az őszt és a fém elemet. Legutóbbi nemcsak az ősz, nemcsak az ősz, hanem a Nyugat uralkodója is volt volt, így az iránytű ehhez kapcsolatos összes eseménye kötődött hozzá. Az régi kínai emberek azt is hitték, hogy miután egy tigris ötszáz évet élt, fehérré válik és onnantól kezdve még egy egész évezredig élt. Azt is gondolták, hogy  a tigris halála után borostyán formájában lép be a földbe, így ebből az ősi hitből alakult ki később a modern kínai kifejezés a borostyánra: a tigris lelke. A tigris testrészei több mint ezer éve fontosok a hagyományos kínai orvoslásban, a korai orvosi szövegek szerint a tigriscsontokból összegyűjtött  kalcium és fehérje  erős gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik és elősegíti az általános gyógyulást. A tigris péniszét olyan szerelmi italokban használják afrodiziákumként, mint például a tigrisleves, a fogakat láz kezelésére használják, a karom álmatlanság ellen jó állítólag, a pofaszakállnak nevezett rész, vagyis a bajusz  pedig fogfájás kezelésére használható.

India

Indiában a tigris és az istenek legkorábbi ábrázolásai Kr. e. 2500-ra nyúlnak vissza. A híres Harappai-pecséteken két tigrist megfojtó női isten látható.  Ezt az emléktárgyat az emberi-tigris konfliktus egyik legkorábbi ábrázolásaként is tekinthetjük, persze csak azok közül, amelyek fennmaradtak. Még régebbi leletek is vannak azonban, ugyanis is a tigrisek ábrázolásai láthatóak  sziklafaragványokban, különösen Madhya Pradesh államban, ezek legalább 10 000 évesek. A tigrisek és az indiai emberek élete tehát már nagyon  régóta összefonódik, így számos mítosz és legenda keletkezett róluk. Ezek a történetek kitölthetnek egy könyvet is akár. Nágaföldön (India) a tigrisről és az emberről azt mondják, hogy testvérek. A földből együtt jöttek ki, amikor keletkeztek, ennek neve pangolin den. Durga isten vahana-ja, vagyis járműve egy tigris. A női erő és a földanya erőteljes egyesülése ez, amely félelem nélkül képes harcolni a gonosz ellen. Közép-India bharia-i hisznek Bagheshwar-ban, a tigris istenben. Úgy vélik, hogy Bagheshwar védelme alatt egy tigris nsm fog bharia-t enni. Diwali ünnepe alatt egy tál gruel-t helyeznek házuk mögé tigrisek számára. Reggel az üres tál azt jelenti, hogy Bageshwar meglátogatta a házat. Egy másik elképzelés Maharashtra államban  az, hogy a tigris esőt idéz elő, amire a gazdálkodóknak nagy szüksége van. Az állat bármilyen módon történő megsértése aszályhoz vezet. Bonobibi egy másik istennő, aki tigrisen lovagol. A hinduk és a muszlimok egyaránt számon tartják őt a Sundarbans-ban (Gangesz-delta). Úgy gondolják, hogy megvédi a közösség  tagjait a tigris támadásoktól, amikor az erdőkben halásznak, mézet és fát gyűjtenek.

Szibéria

Vladivostok-ban és környékén falfestmények, hirdetőtáblák és tigrisszobrok találhatók, hangsúlyozva az állatok kapcsolatát a régió identitásával. Ez a város Oroszország legtávolabbi régiójában terül el, közel Kínához, ahol a szibériai vagy amuri tigrisek élnek, amelyek termetüket tekintve  a legnagyobb fajták. Oroszország kormánya számos  védelmi intézkedést tett érdekükben, köztük egy fél kilométer hosszú Tigris-alagút megépítését. Ez lehetővé teszi a tigrisek áthaladását az autópálya tetején. Itt úgy vélik, hogy az amba nevű gonosz szellemként is tud megtestesülni a tigris. Az Amur partjainál található bazaltsziklák egyikén egy tigrismintázat található, amely az udege és nanai népek mitológiájára hasonlít. A képeket bár különböző anyagokból készítik, ugyanolyan stílusúak.  A tigrist jellegzetes fürtök és keresztirányú csíkok alapján lehet felismerni. Hasonló minták léteznek a khabarovsk-i terület Kiya folyó petroglifái között.  A tigris és az ember közötti házasságról szóló egyik udegei mítosz azt mondja el, hogy egy fiú és egy lány  a csillag nyomába ered. A medve felvette magára a lányt, a tigris pedig a fiút. Ezt követően az összes ember a lány és a medve házasságából származott, de a fiú házassága a tigrissel nem eredményezett gyereket. Azóta az itteniek a medvét alapítónak, a tigrist pedig tiszteletbeli rokonnak tekintették. A nanai folklórban sok történet szól arról, hogyan segít a tigris az embereknek. Például van egy történet arról, hogy a vadászok fegyverek és ételek nélkül maradtak a taigában. Addig vándoroltak, amíg minden erejükből kifogytak és elájultak. Már haldoklottak, de úgy döntöttek, hogy imádkoznak a tigrishez. A tigris meg is jelent, fogai között  egy őzzel, amelyet otthagyott. A vadászok először nem akarták enni egy tigris által elejtett vadból, de az emberi hangon kiáltotta az erdőből: - Ha nem esztek, úgyis meghaltok!  Ugyanis a tigris által űzött vad elejtése a nanai népek körében tabunak számított, méginkább az , ha az állat ejtett el egy vadat és azt később egy ember elviszi onnan. A tigrishez mint emberhez való hozzáállás különösen megnyilvánult annak eltemetése során. Mindkét esetben egy speciális rönkházban temették el, amely négy függőleges állványra van felszerelve ( saktama ). A rönkház belsejében  forgács volt ( kuaptel ), amely  felfogta a kifolyt vért. . A rönkház teteje nyírfaágakkal  volt lezárva. A tigris bőrét nem távolították el, ugyanis a szertartás végén felöltöztették a tetemét. Előfordult azonban egy egyszerűbb, égetéses módszer is. A vérbüntetés törvénye azonban nemcsak az emberekre terjedt ki, hanem a totemállatokra is, így a tigrisekre és a medvékre is. A távoli múltban az emberek ugyanis nem tettek különbséget egy ember és egy totemállat között.

Korea

Azt mondják, hogy Hwan-ung, az ég urának fia egyszer lejött a Földre, hogy az emberek között éljen. Utazásai során találkozott egy tigrissel és egy medvével, akik emberré akartak válni. A két állatot próbára tették, amelynek során száz napig barlangban kellett maradniuk, csak fokhagymát szabadott enniük. A medve képes volt elviselni ezt a próbát, ennek eredményeként egy nővé változott, akit Hwan-ung feleségül vett. Tőlük született Dangun, aki létrehozta az első koreai királyságot. Kr.e. 2333-ban. Később a koreai Choson-dinasztia idején ( 1400-1900 ) a katonai tisztviselők ruháit tigris hímzésekkel díszítették.