A kínai nagy fal a világ nyolc modern csodájának egyikeként  sok szép legenda és történet forrása. A közhiedelemmel ellentétben szabad szemmel nem látható az űrből, még húsz kilométerrel a föld felett is nehéz észrevenni. Huang-ti, az első kínai császár legmegbízhatóbb hadvezére  parancsot kapott, hogy a már meglévő északi, határ menti erődöket összekösse és kibővítse, hogy azok egyetlen védővonallá váljanak. A legenda úgy tartja, hogy a hadvezér jövendőmondói azt jósolták, hogy csak úgy épülhet fel a nagy fal, ha egy Van nevű embert, vagy helyette tízezer másikat befalaznak. Végül sikerült egy Van nevű embert találni, akit kivégeztek, majd befalaztak. Ezért is nevezik az építményt a világ leghosszabb temetőjének, vagy a könnyek falának. Egy 2009-ben közzétett eredmény szerint a kínai nagy fal háromszáz kilométerrel hosszabb, mint eddig gondolták. 2012-ben újabb száz kilométeres szakaszára bukkantak a mongol határnál.  Sőt Kína északnyugati területén, az ujgur autonóm állam közelében régészek egy csoportja ötszáz kilométer hosszú falrészt talált. A hosszú építményt egyértelműen a nagy fal egy szakaszaként kell kezelni. Így az egész építmény hossza ezzel a szakasszal együtt 7200 kilométer, de ha hozzáadjuk az összes  mellékszakaszt is, akkor hossza meghaladja a húszezer kilométert is. Nem meglepő módon sok utazó számolt be arról, hogy kísérteteket látott a falon sétálni, vagy hallotta menetelő lépteik zaját, ugyanakkor nem látott senkit a közelben. Nagyon sok turista hirtelen fellépő nyugtalanságra panaszkodtak, valamint olyan tünetekre, mint a hányinger, a fejfájás és a hasító fájdalom. Mások arról számoltak be, hogy egy láthatatlan erő fizikailag bántalmazta, ököllel ütötte és pofon vágta őket. A helyi legenda szerint ha valaki meglátja a nagy falat, az elesett munkások szellemei kísérteni fogják. A szellemtörténetek közül sok a Pekingtől északra fekvő fal egy részére, a Vad falra összpontosít. A közelmúltban több túrázó meghalt a fal ezen részén. Ezeket a haláleseteket baleseteknek és villámcsapásoknak tulajdonították, de nem mindenki hiszi el ezt.

 Meng Jiangnu legendája

A történet a Csin-dinasztia idején történt. Azt meséli el, hogyan omlott le a nagy fal egy része Meng Jiangnu keserves sírása következtében. Meng Jiangnu férjét, Fan Qiliang-ot  a szövetségi tisztviselők elküldték a nagy fal építéséhez. A nő semmit sem hallott felőle távozása után, ezért elindult megkeresni őt. Mire a falhoz ért,  férje már halott volt. A rossz hír hallatán sírni kezdett, kiáltásai következtében pedig  a kínai nagy fal egy része leomlott. 

 A Jiayuguan-hágó legendája

A Jiayuguan-hágóról szóló  legenda egy Yi Kaizhan nevű munkásról szól, aki a Ming-dinasztia idején élt. Kiszámolta, hogy a Jiayuguan-hágó megépítéséhez egy híján százezer téglára lesz szükség. A felügyelő nem hitt neki, ezért azt mondta, ha csak egy téglával is elszámolta a mennyiséget, akkor az összes munkást három évig tartó kemény munkára büntetik. A munkálatok befejezése után csak egy tégla maradt a Xiwong városkapu mögött. A felügyelő ennek ellenére boldog volt, mert legalább egy embert így is megbüntethetett volna. Yi Kaizhan azonban megfontoltan azt válaszolta, hogy a téglát egy természetfeletti lény tette oda annak érdekében, hogy rögzítse a falat. Egy apró mozdulat is a fal összeomlását okozná. Ezért a téglát a fal tövében hagyták, amely ma is ott található a Jiayuguan-hágó tornyában.

 A jelzőtorony legendája

A nagy fal építéséről szóló, fentebb említett történetek mellett rengeteg legenda szól az aktuális helyszínekről is.  A Nyugati Zhou-dinasztia idején élt  egy Bao Si nevű királynő, aki  soha nem mosolygott. Egy tisztviselő azt javasolta a királynak, hogy a jelzőtorony felgyújtása megijesztené az alattvalóit, ugyanakkor megmosolyogtatná a királynőt is.  A királynak tetszett az ötlet, Bao Si valóban elmosolyodott a zűrzavar láttán. Később azonban, amikor Kína ellenségei megtámadták a királyságot, ismét parancsba adták a jelzőtorony felgyújtását. Azonban egyik szövetséges sem  vette komolyan ezt, mert már egyszer átverték őket. A királyt és a királynét megölték, a Zhou-dinasztia pedig megszűnt.

 Xifeng Kou, avagy a Boldog Találkozás vára

A nagy falon található egy vár, amelynek neve Xifeng Kou. Fennmaradt egy legenda arról, hogy az épület miért kapta ezt a nevet. A nagy falon, mint védelmi rendszeren, a katonák egész évben őrködtek,  a törvények pedig tiltották azt, hogy bárki elhagyja szolgálati helyét. Az egyik katona apja gyalog indult el otthonról, hogy meglátogassa fiát, akit a fal védelméhez rendeltek. Az apa már nagyon öreg volt, és attól tartott, hogy soha többé nem láthatja a fiát.  Amikor egy várhoz ért, véletlenül találkozott fiával, aki már felnőtt ember volt. A fia is felismerte az apját.  Nevettek és sírtak örömükben, majd mindenki legnagyobb meglepetésére mindketten  meghaltak a helyszínen. A szerető apa és fia emlékére az erőd neve Xifeng Kou lett, vagyis a boldog találkozás helye. 

A fémleves 

Körülbelül hatvan kilométerre északra Peking belvárosától található a nagy fal egyik leghíresebb szakasza, a Huang Hua Cheng (a sárga virágos erőd). Nyáron az egész területet sárga virágok színesítik, innen ered megnevezése is. Építése 1575-ben kezdődött el, a Ming-dinasztia idején, amikor Cai Kai tábornok irányította a teljes munkálatokat. Azonban sok évbe telt, mire befejezték az építését. Amikor Cai Kai tábornok a fővárosba ment, majd beszámolt a császárnak mindenről, azonnal megölték. Néhány féltékeny miniszter akkoriban azt mondta Wanli császárnak, hogy Cai Kai tábornok túl sok pénzt költött, a fal pedig rosszul épült fel. A császár elhitte a hamis jelentéseket, majd elrendelte Cai azonnali kivégzését. Később tudta meg, hogy a Sárga virágos erőd szilárdan áll, a legjobb építészek keze által. Megbánta elhamarkodott döntését, ezért elrendelte, hogy építsenek egy sírt és egy sztélét a tábornok emlékére. Wanli császár maga írta rá  az egyik nagy sziklára a Jin Tang szót, amely fémlevest jelent, vagyis tulajdonképpen azt, hogy a fal erősen áll.

A tíz testvér története

Az emberek napjainkban előszeretettel látogatják és nézik a kínai nagy falat, nem gondolva arra, hogy annak megépítése hány ember életét követelte valójában.  A régi kínaiaknak meg kellett küzdeniük a zord éghajlattal, a Xiongnu, vagyis hun népek általi folyamatos támadásokkal és a szegénységgel is. Akkoriban élt  tíz különleges, természetfeletti tulajdonságokkal rendelkező testvér. A legidősebb nagy távolságból is meghallott mindent, a második legidősebb ezer lis-nél (500 kilométer) is messzebbre látott,  a harmadik olyan erős volt, mint senki  emberfia. A negyedik kemény fejjel rendelkezett, mint az acél, az ötödik sérthetetlen testtel, a hatodik hosszú lábakkal, a hetedik nagy fejjel, a nyolcadik nagy lábakkal, a kilencedik nagy szájjal és a tizedik pedig nagy szemekkel, amelyektől mindenki félt. Amikor egy nap a mezőn dolgoztak, a legidősebb testvér hallotta, hogy valaki sír. A második testvér a messzeségbe nézett, majd azt vette észre, hogy a nagy fal építői sírnak az éhségtől. A harmadik testvér  ezután azonnal a helyszínre ment, hogy segítsen. Amikor a tisztviselők meglátták, nem kérdezték meg tőle, hogy ki ő és milyen céllal érkezett, úgy döntöttek, hogy levágják a fejét. A második testvér látta ezt is, majd értesítette a testvéreit. A negyedik a megmentésére sietett. A hivatalnokok nem tudták levágni  a fejét, minden erőfeszítésük ellenére sem. Ezután arra a döntésre jutottak, hogy megverik. Az ötödik testvér jött a segítségre,  a tisztviselők pedig ezúttal is hiába próbálkoztak. Ezután a tengerbe dobták őt, de a hatodik testvér éppen időben érkezett, Könnyedén és kényelmesen állt a tengerben hosszú lábaival, közben megmentette bajba jutott fivérét és körülbelül harminc kilogramm halat fogott. Ekkor jött a hetedik testvér, aki a kalapjában mind elvitte a halakat. A nyolcadik testvér felment a hegyre, hogy tűzifát vágjon, aztán megfőzte a halakat. A kilencedik azonban nagy szájával megette az összeset. A tizedik  dühös lett, és sírni kezdett. Könnyei aztán árvizet okoztak, azóta a nagy fal egyik része romos állapotban van.

Wangxiao templom

Élt egyszer egy tizenkét éves fiú. Különleges képességekkel rendelkezett, fiatalon is meghaladta egy átlagos felnőtt erejét. Wangxiao -nak hívták. Ekkor kezdődött el a nagy fal építése. Az erős férfiakat fizetés nélküli munkára kényszerítették, így Wangxiao-nak is mennie kellett. Napi munkája során felnőtt munkástársai kihasználták fiatalságát. Hagyták, hogy ő végezze el helyettük a munkát. Wangxiao készségesen tette, amit mondtak neki. Sajnos mivel kisgyerek volt, meghalt a túlzott erőfeszítések miatt. Az emberek  templomot építettek neki, hogy emlékezzenek rá, azt pedig róla nevezték el. 

Yanmen erőd 

A Yanmen vagy Vadlúd-erőd a Kínai nagy fal védelmének elengedhetetlen része volt. Korábban Xijing erődnek hívták. Az egyik legenda elmagyarázza,  hogy miért változtatták meg a nevét. Arról a szerzetesről szól, aki akkoriban körbeutazta az egész világot a buddhizmus terjesztése érdekében. Egy nap eljutott az erődhöz is, a hosszú út közben pedig nagyon megéhezett. Azonban senki sem lakott a környéken, így nem tudott élelmet kérni senkitől. Nem sokkal később néhány vadlúd repült el felette az égen. Egy szerzetesnek viszont  nagy vétek megölni bármilyen élőlényt és elfogyasztani a húsát. Az egyik vadlúd tudta ezt, ezért feláldozta magát a szerzetesért. Közvetlenül előtte lezuhant a földre. A szerzetes nagyon meglepődött ezen, majd rájött arra, hogy a  vadlúd öngyilkos lett. Nem tudta megenni a libát, nemcsak amiatt, hogy Buddhát követte, hanem azért is, mert tisztelte a libát  önfeláldozásért. Lyukat ásott a földbe, ahová eltemette a madár testét, aztán egy kis pagodát épített a helyen.

A Jiayu-erőd

A Jiayu-erőd a Kínai Nagy Fal nyugati vége. Ezen túl terült el a kopár Góbi-sivatag, amely lakatlan terület. Csak utazók és kereskedők kockáztatták életüket, hogy átkeljenek rajta. Az ókori Kínában az emberek gyakran próbára tették  szerencséjüket, próbálták megjósolni  a veszélyes út  kimenetelét.  Köveket dobáltak a Jiayu-erőd falaira: ha jól hallották a kő csattanását  a falon, jó jelnek számított, ha pedig nem, az viszont rossznak, így utóbbi esetben nem vágtak át a sivatagon.