A putnoki farkasember
A madarak vidáman énekeltek a kora nyári reggelen. A putnoki pásztor ezen a napon is, mint általában mindig, rosszkedvűen ébredt. Szinte félmeztelen, szakadt vászongatyában botorkált ki az udvarra, ahol a gémeskút itatójában kimosta lidérces álmait szutykos szeméből, ronda szakállát pedig hanyag mozdulattal két ágba penderítette. Feleségét igazából sosem szerette, csupán azért tartotta, hogy elvégezze a házkörüli munkákat, vagyis amikor ő a nyáját terelgeti, legyen, aki főzzön, takarítson, mosson, és ebédet vigyen neki . A rövid fürdőzés után rögvest belekezdett felesége korholásába:
– El ne kótyavetyéld a napot asszony, mert este felakasztalak a Hold sarlójára! Időben ott legyen ám az ebéd, fenn a Kopasz-hegyen, mert ...