A Kaukázus vidékén a XII. században élő grúz költő, Sota Rusztaveli szinte pontosan olyan történeteket írt, mint az általa nyilván nem ismert, sohasem hallott nyugati kollégái. Romantikus, felfokozott érzelmekkel teli, nemes eszméktől áthatott írásmű a Párducbőrös lovag. A történet Roszteván király arabnak nevezett országában veszi kezdetét. A jólelkű és bölcs uralkodónak csak egyetlen bánata van, nincs és már aligha lehet utódja, mert csak egy lánya van. Roszteván tehát egy napon összehívta tanácsosait. Áthágva az ősi szokást azt javasolta, hogy kivételesen leánya, Tinatin örökölje a trónt. Az urak meglepően gyorsan beleegyeztek. Különösen Avtandil, a király hadvezére volt boldog. A pálmatörzsű ifjú harcosnak nevezett ...

A Hadúr, az ősmagyarok istene hosszú hajjal, tiszta rézből készült páncélzattal és fegyverekkel rendelkezett, mivel a réz volt az ő szent féme.     Állítólag ő készítette a legendás kardot, az Isten kardját, amelyet Attila hun király hordott magánál   és azzal  biztosította uralmát.   Szokás volt, hogy a magyarok csata előtt fehér méneket  áldoztak neki. Ismerjük meg a történetet, amely mindezeket igazolja.

Estére a hazaterelt ménesből hófehér paripát pányvára vett az öreg puszta. Táncolt a tüzes paripa, még nyerget sem ismert, nem szívlelte a pányvakötelet sem. Az öreg azonban szorosan tartotta. Egyenesen az erdő mögötti dombra vezette, ott egy nyírfához megkötötte. Széttárta a karját, majd így folytatta:

-Jó ...

Azok a földek, amelyeken ma Fehéroroszország fekszik, a kora középkor óta bővelkednek legendákban. Nagy tűlevelű erdők, kiterjedt lápok és elhagyatott kastélyok uralják a területet.

A farkasok népe

A legrégebbi fehérorosz legenda az ókorba nyúlik vissza. A jelenlegi Brest és Grodno régió területén egykor az erdőkben a neuroni harcosok éltek. Évente egyszer, a legrövidebb éjszaka idején minden neuroni farkassá változott. Azonban képességeiket csak védekezésre használták. Viszont egyszer az egyikük beleszeretett egy szkíta lányba.   Vseslav herceghez természetfeletti erőket tulajdonítottak és varázslatos anyajeggyel született a fején.  Vseslav herceg állítólagos vérfarkas átváltozásainak izgalmas történetét ...

A kép nem illusztráció, valóbanlétezik ilyen hely Észtországban.

A legtöbb észt megőrzi  mitológiai kapcsolatát a természettel.  Bár elvetik a modern vallásokat, az ehhez hasonló ősi hiedelmek még mindig beépültek a kultúrájukba: a népesség több mint fele azt mondja, hogy hisz egy bizonyos szellemben vagy életerőben, bármilyen rosszul is definiálják őket. A lakosság csupán 20 százaléka vallja magát vallásosnak.  A kereszténység előtti időszakban az animizmust követték, azon belül a taarizmust, amelynek főistene Tharapita, neki több szentélye volt erdei ligetekben. A Maausk  a föld hitét jelenti, istenük a természetben volt.   A mesékben és legendákban az emberek bűnei visszhangoznak a természet erői által – a tavak ...

Attila soha nem sebesült meg a csatákban. Sem kard, sem  lándzsa és egyéb  fegyverek nem érintették. A halál éjjel jött hozzá, az Ildikó nevű burgundi hercegnővel kötött házassága után. Hogy mi okozta a király halálát, szintén nagy rejtély. Egyesek szerint Ildikó (aki a Nibelung-énekben Krimhilda) egy zsinórral megfojtotta vagy megmérgezte, mások szerint betegségben halt meg.

Attila király Pannónia római provinciában (mai Magyarország), 453-ban halt meg. Sok  magyar őt tekinti az ország alapítójának.  Ázsia belsejéből egészen Itáliáig sikerült eljutnia. A kutatók egyetértenek abban, hogy a hunok a nomád Xiongnu nép közvetlen leszármazottai voltak, akiknek betörései miatt a kínaiak felépítették a Nagy Falat. De ez a nép ...

Gyakran katasztrófa után történetek születnek a végzet előjeléről valós vagy képzeletbeli lény formájában, amely itt egy fekete rigó.  Ukrajna azon kerületében, ahol Csernobil van (Ivankiv),  az emberek elmesélik a fekete madár történetét: egy emberi lényt, akinek szárnyai és villogó vörös szemei vannak. Ezt a jelenést állítólag a csernobili üzem munkásai látták  1986-ban, a végzetes baleset napján. Az esemény után arról számoltak be, hogy bárki, aki látta ezt a lényt, rémálmoktól és fenyegető telefonhívásoktól szenvedett. M. Varitsky azt állította, hogy a baleset éjszakáján néhány percig látott egy tüzes fénygömböt lebegni a reaktor felett. Ezt a fénygömböt állítólag máskor is látták, amikor újabb szivárgás ...

A XIII. századi budai vár  kőfalai alatt a labirintus kanyargós ösvényei és fekete folyosói Budapest ősi várnegyedének sötét történetét rejtik. Itt a halottak csontvázai erőszakos tettekről árulkodnak, de az utóbbi időben a barlangok nyitva álltak a nyilvánosság előtt. Aztán 2011-ben hirtelen a rendőrség  megmagyarázhatatlan okok alapján bezárta az ajtókat. Mi váltotta ki ezt ? Talán az, ami benne van.

A folyosók és kamrák több mint 1 200 méter hosszan és közel 16 méter mélyen vannak a mai Budapest alatt. Itt volt az ókori római város, Aquincum, amely közvetlenül a Duna jobb partján fekvő Buda és a bal parti Pest között terült el. Pest fontos gazdasági központ volt, de 1241-ben a tatárjárás elpusztította. Ismét ...

Román monda

Minden Florean Radu halálával kezdődött. Becsületes ember volt, efelől semmi kétség. Öregkorában a faluért dolgozott, téli estéken elmondott a gyerekeknek régi meséket a kandalló mellett. A falu kicsinyei tátott szájjal és csodálkozással az arcukon ültek körülötte, miközben csillogó szemmel mesélt Baba Yagaról, a feneketlen föld elvarázsolt népeiről, a koboldokról és a szellemekről.  Florean ismert több történetet, bizalomkeltő hangjával sikerült életre keltenie szereplőit. Az ember szinte azt várta, hogy a szorgalmas Bartosch koboldseprűjével előjöjjön a kandalló mögül, amikor az öreg Radu úr elkezdte mesélni a történeteit. Vagy mintha hallanánk Baba Yaga vándorkunyhójának lépteit a távolban. 

Florean ...

A Zengő legendája

A Zengő nevű hegy a Mecsek egyik csúcsa. Ennek aljában, a mai Püspökszentlászló helyén valamikor régen jólelkű remete kunyhója állt. Néhány öreg még mindig emlékszik rá, hogy maga épített fából kisebb kápolnát, melléje pedig magának egy viskót a mai iskolaház végében. Rajta kívül alig élt ember ebben az eldugott völgyben. Csupán pásztorok jártak arra, akik gazdagok állatait őrizték a legelőkön. A remete házától nem messze az egyik pásztor nyári lakhelyet épített magának. Itt élt feleségével és kisfiával. Ha vasárnaponként megszólalt a kápolna harangja, az asszony kisfiával együtt elindult a misére. A férje ilyenkor is kihajtotta nyáját a hegyoldalba, mert még nappal se lehetett magukra hagyni a ...

A Strandzha-hegységben, Délkelet- Bulgáriában a legendák összefonódnak a történelemmel, a tudomány pedig a miszticizmussal. Kétségtelen, hogy a legnagyobb rejtély továbbra is  Básztet sírja. A huszadik század nyolcvanas éveiben terjengett  az a legenda, hogy Gradishte melletti hegy legmagasabb csúcsa alatt eltemettek egy egyiptomi istennőt. Azt mondják, hogy szentélye egyfajta portál a világűr valamelyik másik dimenziójába. A föld mélye piramist rejt, amely a Kr. e. X. század körül épült, itt van a sírhely is.  Első pillantásra a Gradishte csúcsa semmiben sem különös, de  távolról nézve látható, hogy piramis alakú. Sűrű tölgyerdők borítják, ahol romváros rejtőzik.

A legismertebb legenda szerint Strandzha, Stara Planina húga ...