A Ruwenzori Afrika legmagasabb hegycsúcsot foglalja magában a Kilimandzsáró után, mint például a Margherita, a Karisimbi és egyéb vulkánok. Ptolemaiosz ókori görög földrajztudós Hold- hegységnek nevezte ezt a távoli helyet,  amelynek földje számos rejtett kincset tartalmaz. Több felfedező próbálta később feltárni a vad tájak rejtélyét, de mind odavesztek. Végül az angol Stanley sikerrel járt, és az ő kutatásai nyomán valamelyest ismertté vált Afrika belső része is az európaiak szemében. A Hold hegyeit több legenda és mítosz szerint szellemek őrzik, akiket kalisa és nyabarika néven ismernek. Ötféle növényzet követi egymást a hegység lábaitól egészen a csúcsokig. 1 500 és 2 500 méteres tengerszint feletti magasság között sűrű esőerdők nőnek különleges növény - és állatfajokkal. Ezután a bambuszerdők zónája következik, majd 3 000 méter fölött a hegyvidéki mocsarak. 4 000 méter felett a hőmérséklet drasztikusan lecsökken, jelezve a hegyvidéki zóna kezdetét. Fennebb már csak az utolsó szakasz, a gleccserek és hó által borított hegycsúcsok vannak hátra, ahol már semmilyen növényzet nincs.

A Viktória-tótól nyugatra fekvő országokban a Ryang'ombe vagy Lyang'ombe néven ismert hősről furcsa legendák keringenek. Nevének jelentése: ökörevő.  A történet szerint Ryang'ombe születése előtt beszélt anyja hasában, majd közvetlenül a világra lépése után megevett egy egész ökröt. Apja mesélt neki egy Ntangaire nevű szörnyről,  amely embereket ölt, majd elment megkeresni annak lakhelyét a hegy ködös barlangjaiban. Itt rátámadt a másik démonra,  Ntubugezi-re,  majd egészben lenyelte őt. De nem sokáig élvezte diadalát, mert Ntubugezi fogaival kirágta magát a hasából.

A legendák nagyon részletesen beszámolnak Ryang'ombe családjáról. Apja Babinga volt, az imandva lények királya, anyja pedig ember. Az imandvák a szellemek felsőbbrendű rendje, amely különbözik a kísértetek közönséges csoportjától, akiket bazimu-nak neveznek és többnyire rosszindulatúak. Az összes imandva név szerint ismert. Miután Babinga az említett módon meghalt, Ryang'ombe bejelentette, hogy átveszi apja helyét. Ezt Babinga egyik követője, Mpumutimuchuni nem fogadta el, ezért  megegyeztek abban, hogy  a kisoro játékkal döntik el , ki lesz a törzs vezetője. Ryang'ombe veszített, ezért  száműzetésbe kellett mennie messzire, a Kivu- tó mellé. Egy napon vadászat közben az arra járó pásztorfiúk jóslatokat mondtak neki, de a siker elérésének érdekében először házasságot kell kötnie.  A közeli faluban Ryang 'ombe elvett egy nőt, akitől megszületett a Binego nevű fia. De a fiú apa nélkül nőtt fel, ugyanis Ryang'ombe egy nap visszatért saját otthonába.

 Amint Binego elég idős lett, nagybátyja elküldte őt minden nap  marhákat terelni. A fiú  sokat szenvedett nagybátyja miatt, de végül megelégelte a dolgot. Elhatározta, hogy harcos lesz és megvédi magát. Gyakorolta a  dárdával való harcot. Első nap egy üszőt, másnap egy tehenet terített le sikeresen, majd amikor a nagybátyja ellenkezett, őt is átszúrta a dárdával. Ezután anyjához ment, majd kettesben elindultak Ryang'ombe háza felé, ahová még naplemente előtt sikeresen megérkeztek. Binego útközben megölt két férfit, akik nem voltak hajlandóak otthagyni a munkájukat és elvezetni őt apjához, valamint egy csecsemőt. Éppen akkor érkeztek, amikor Ryang'ombe az utolsó kört  játszotta Mpumutimuchuni-val. Ők ketten ismét abban egyeztek meg,  hogy a törzsnek az lesz a vezetője, aki nyer, a vesztes pedig száműzetésbe megy leborotvált fejjel. Binego odament az apja mögé, hogy onnan nézze a játékot. Látta, hogy a szerencse folytán apja nyerésre állt, ezért javasolt neki egy lépést.  Mpumutimuchuni tiltakozott,  mert a szabályok értelmében tilos a segítség. Binego nem habozott ezúttal sem,  elővette a dárdát és keresztüldöfte vele apja ellenségét . Így biztosította  Ryang'ombe jogos igényét a törzs vezetésére. A nép nem ellenkezett, mert mindenki úgy tudta, hogy a mandala játékot ő nyerte meg. Ryang'ombe először másod-parancsnokának, majd utódjának nevezte ki Binego-t. 

Ryang'ombe egy nap vadászni indult  Kagoro és Ruhanga, valamint két nővére és számos más imandva kíséretében. Anyja megpróbálta lebeszélni arról, hogy elmenjen, mivel előző éjszaka négyszer is furcsát álmodott. Először is látott egy farok nélküli kis vadállatot, azután egy teljesen egyszínű állatot,  harmadszor egyszerre két irányban futó patakot, és negyedszer egy fiatal lányt , aki ngobe nélkül hordta a babáját ( a ngome háton viselt bőrdarab, amelyben kisgyermekeket visznek) . Az anyát nagyon nyugtalanították ezek az álmok, ezért próbálta többször is meggyőzni fiát arról, hogy maradjon otthon. Ryang 'ombe a legtöbb afrikaival ellentétben, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak hasonló dolgoknak,  nem figyelt a szavaira. Már a vadászat elején megölt egy nyulat, amelyről később kiderült, hogy nincs farka. Kísérője azonnal felkiáltott, hogy ez Nyiraryang'ombe álmának beteljesülése, de Ryang'ombe csak ennyit mondott:  - Véletlen egybeesés. Nem sokkal ezután találkoztak a második és harmadik előjellel is (az egyszínű állat egy fekete hiéna volt), de Ryang'ombe még mindig nem volt hajlandó hazatérni. Aztán találkoztak egy fiatal lánnyal, aki babát hordott a szokásos bőr nélkül. Megállította Ryang'ombe-t és megkérte, hogy adjon neki egy ngobe-t . Ő adott is neki,  egyik állat bőrét kínálta a másik után, de a lány mindegyiket visszautasította. Végül a férfi előhozott egy bivalybőrt. A  lány ezután elrohant, megbújt a bokrok között, majd bivaly lett belőle. Ryang'ombe kutyái kiszagolták az állatot, üldözőbe vették, de nem tértek vissza. Ryang 'ombe ezután elküldte egyik emberét, Nyarwambali -t, hogy nézze meg, mi lett velük. Nyarwambali visszatért és ezt mondta : - A vadállat megölte a kutyákat ! Ryang'ombe követte őt a tett helyszínére,  ahol azonban nem várt módon a bivalyt is holtan találta a kutyák mellett. Beledöfte a dárdáját a bivalyba, de az  életre kelt és megsebezte őt, majd visszaváltozott nővé, aztán a gyerekkel együtt eltűnt. Ugyanebben a pillanatban egy vérfoltos levél esett le a levegőből  anyja mellére. Ekkor tudta meg, hogy álma valójában katasztrófára figyelmeztetett. Ryang'ombe összehívta az összes imandva-t , akiket arra kért, hogy anyját és fiát értesítsék arról, hogy mi történt. Végül  a szolgálólány, Nkonzo vállalkozott a feladatra. Éjjel-nappal utazott, amíg Nyiraryang'ombe házához ért. Binego azután, hogy az egész történetet meghallgatta, megkérdezte apjától, hogy a bivaly melyik irányba ment és hogy nézett ki a nő. Miután megtudta, Binego gyors léptekkel futni kezdett egészen addig, amíg megtalálta a boszorkány házát. Mivel tartott attól, hogy az mágiával árthat neki, lesből támadt rá, majd feldarabolta a gyerekkel együtt. Ryang'ombe halála előtt kifejezetten ragaszkodott ahhoz, hogy Nkonzo, a szobalány elismert személlyé váljon és részt vehessen a szertartásokon is. Aztán mielőtt  elszorult volna a torka, Binego-t nevezte ki utódjának, ő pedig átment a második dimenzióba.

A Kivu-tótól északra található Virunga vulkánok  Ruanda természeti nevezetességei. Azon kevesek közé tartoznak, amelyek még mindig aktívak Afrikában, napjainkban is több alkalommal előtör belőlük a láva .  Ryang'ombe  halála után a Muhavura vulkán belsejében élt tovább. Időnként átvándorol a Karisimbi vulkánba, amely körülbelül félúton van a Kivu és az ennél kisebb tó, a Bolere között. A vulkáni kitöréseket  a néphit szerint Ryang'ombe és új ellensége, Nyiragongo okozza , amikor egymással harcolnak.  Végül Ryang'ombe tüzes kardjával kettéhasított egy hegyet, majd Nyiragongo-t bezárta annak belsejébe, amely még mindig a nevét viseli. Ezután  kardjával levágta ennek a csúcsnak a tetejét és forró köveket  dobott rá.

Ezen a vidéken közismertté vált a Binego falujában elő lány esete, aki minden kérőt visszautasított. Szülei hiába tiltakoztak, a lány csak ennyit mondott: - Nem szeretem a környékünk fiataljait. Ha jönne valaki messziről, más lenne a helyzet. Egy napon  jóképű idegen érkezett a faluba, majd bemutatkozott a lány szüleinek. Minden tekintetben gazdag embernek tűnt. Jó ruhákban járt, karján elefántcsont karkötő és fegyverek voltak. A leány felkiáltott, amikor meglátta: - Ő az, akit szeretnék! Szülei azonban nem örültek ennek,  mert senki sem tudott az idegenről semmit. Nem tévedtek, mert a férfi nem volt más, mint Ntubugezi démon, aki annak idején megölte Ryang'ombe apját. De a lány addig erősködött, hogy szülei végül beleegyeztek a házasságba. A szokásos házasságkötési szertartások után a férj letelepedett a faluban. Néhány hónap múlva   azt mondta, hogy nagyon vágyakozik haza, hogy újra láthassa szeretteit.  Felesége is vele akart tartani, ezért ketten készültek fel  a hosszú útra. Azonban a lány öccse, akinek fájt a szeme, szintén menni akart. De elkésett ezzel, mert nem találta meg a házban nővérét és annak férjét. A sok napig  tartó út végén a házaspár egy faluba érkezett.  A férfi itt találkozott felesége öccsével, aki közben utolérte őket. Megragadta a karjánál fogva, aztán bezárta a tyúkólba.

Az éjszaka közepén a falu népe felvette igazi alakját,  hiénákká változtak mind. A friss hús szaga felkavarta a gyomrukat, nem tudtak ellenállni annak, hogy ne tépjék szét azonnal az új jövevényeket, akiket vezetőjük hozott a táborba. Ntubugezi azonban soha nem evett meg sovány zsákmányt. Jól bevált módszer szerint előbb egy mágikus főzettel szikla nagyságúvá felpuffasztotta a foglyok hasát. A kisfiú a tyúkólban ébren volt, ahol hallotta a hiénákat, majd a legrosszabb félelmei is beigazolódtak azután, hogy tudatosult benne kicsoda nővére férje valójában. Viasz borította testét egyik oldalán, a másik fele pedig olyan volt, mint az állatoké. A démonnak állítólag van valahol egy kunyhója elefántok agyarából és pitonbőrből. De ez a hely, ahol sok edény mézet, húst,  zsírt  és fogságba ejtett embereket tart, az emberi szem számára láthatatlan. Binego és harcosai éppen időben érkeztek a helyszínre. Látták azt is, amikor a hiénák egy nő testéből lakmároztak. Binego tudta, hogy a sok hiénával szemben nem tudták volna felvenni a versenyt, ezért meggyújtotta a falu kunyhóit. A tűz elriasztotta a vadakat, így mindannyian megmenekültek és sikerült megmenteni a fiút is.