Az idők kezdete óta az ember felnézett az éjszakai égboltra és elgondolkodott a csillagok természetéről. Ezek a fénypontok egykor rejtélyeknek bizonyultak. Mielőtt az ember felfedezte azt, amit ma tudunk a csillagokról és a bolygókról, a csillagképeket másképpen képzelték el.  Összekapcsolták azokat, mitológiai lényekhez és szereplőkhöz kötötték. Ha a nyugati horoszkópról beszélünk, akkor fontos tudni csillagképek (több csillag együttese) állnak a nevük mögött, amelyből tizenkettő van, habár egyesek szerint tizenhárom, ez utóbbi a Kígyótartó lenne. Mindegyik a görög mitológiához kapcsolódik.

Bak

A tengeri kecske elülső fele egy kecske farkával rendelkezik. A Bak története mindkettőt magában foglalja. A mítosz Pricus-szal kezdődik, akinek tengeri kecske az apja és egész népe, ők intelligenciájukról és becsületességükről voltak híresek. A tenger vizeiben éltek, közel a partokhoz.  Egyszer a tengeri kecskék megtalálják a módját annak, hogyan tudjanak feljutni a partra. Minél több időt töltöttek a parton, annál inkább hasonlítani kezdtek egy normál kecskére, elveszítették halfarkaikat. A farkuk lábakká változott,  már nem tudtak beszélni vagy gondolkodni. Ez zavarta Pricus-t, mert nem akarta, hogy gyermekei tudatlan szárazföldi állatokká változzanak. Miután több gyermekét is elvesztette, Pricus felhasználja azon képességét, hogy visszafordítsa az időt. Pricus végül rájön, hogy nem lesz képes ellenőrizni sorsukat. Emiatt  arra kéri Kronoszt, az idő istenét, hogy segítsen neki meghalni. Az isten nem teljesíti kérését, de helyette halhatatlanná teszi az égen.

Vízöntő

Ez a csillagkép Ganymede (Ganümédész) történetét mondja el. Trója városa mellett élt, itt terelgette a juhokat. Azt beszélték, hogy ő volt a legszebb a környéken. Egy napon Zeusz meglátogatta sas formájában, majd felvitte őt az Olümposzra, hogy ott magánál tartsa és szolgájává tegye. Azt a szerepet szánta neki, hogy ő legyen az, aki itallal kiszolgálja az isteneket, így lényegében rabszolgává vált.  Zeusznak viszont kompenzálnia kellett tettét, ezért a pásztor apjának ajándékot ad, amelyek mágikus lovak lettek. Ganümédész  azonban nem volt annyira elégedett sorsával. Egyszer úgy döntött, hogy kiönti az istenek összes ambróziáját, borát és vizét. Azt is megtagadta, hogy Zeusz személyes kupahordozójaként szolgáljon tovább. A mítosz szerint az összes víz a Földre hullott alá, amikor kiöntötte. Sok napos esőt okozott,  árvizekhez vezetett mindez, amelyek az egész világot ellepték. Zeusz ennek ellenére nem büntette meg Ganümédészt, mivel kedvelte őt, ezért úgy döntött halhatatlanná teszi a Vízöntő csillagkép formájában.

Halak

Egy napon a Tüfón nevű szörny az Olümposz hegyre indult, itt megfenyegette az isteneket, akik elmenekültek onnan. Afrodité és fia, Erósz halakká változnak, hogy elrejtsék magukat  a szörny elől. Farkukat összekötötték, hogy ne veszítsék el egymást. A szíriai mitológiában hasonló történet van két halról, amelyeket Ikhthyes-nek hívtak. Ebben a történetben állítólag megmentették Afroditét és Erószt. Később hasonló mítosz alakult ki, amely egy nagy tojásról szól az Eufrátesz folyóban. 

Kos

Árész a görög mitológiában a háború istene. Nővére egy másik isten, Athéné, aki szintén a háború istene is volt, viszont nem a pusztító harcot képviselte. Hozzá kötődött az aranygyapjas kos legendája. A kos, hogy megmentse Hellét és Phrixos-t, átrepül a Fekete-tengeren és végül  Kolkhiszban ér földet Phrixos-szal, ugyanis útközben Hellé belezuhan  a tengerbe. A kos halála után a görögök úgy döntenek, hogy visszaszerzik Iolcos városának az aranygyapjút, ami sikerül is. Mindezt az argonauták története részletesen elmagyarázza, itt is.

Bika

Cerus egy nagy termetű bika volt, amely szabadon sétált a vadonban. A falusiak mind féltek tőle, mert pusztítást okozott. Egyik napon virágos mezőn rohan át, ahol találkozik Kóré istennővel. Annak ellenére, hogy nem tudott beszélni vele, Kóré megértette vele magát. Megtanította neki, hogyan kell türelmesnek lennie és okosan felhasználnia erejét. Minden tavasszal Kóré visszatért a faluba, ahol Cerus már várta őt. Kórénak az egyezség értelmében ugyanis az Alvilágban kellett maradnia Hádésszal, aki a férje volt. Ekkor Kóré felül a bika hátára, miközben áthaladnak a földeken, virágzásra késztetik az összes növényt. De van egy másik történet is, amellyel magyarázzák a Bika csillagképet. Ez Európa története, itt a bika valójában Zeusz.

Ikrek

Kasztor és Pollux két iker volt. Ennek ellenére csak anyjuk volt közös, akinek neve Leda. Pollux apja ugyanis Zeusz volt, a főisten. Kasztor egy napon meghalt, de mivel Pollux halhatatlan volt, ő élhetett tovább egyedül. Ezért Pollux felment az Olümposzra apjához, hogy tőle kérjen segítséget. Zeusz nem akarta megölni saját fiát, ezért inkább Kasztort is halhatatlanná tette. A két testvér innentől kezdve örökké együtt tudott maradni egymással, az égen az Ikrek csillagképben jelennek meg.

Rák

Héraklész történetében bukkan fel a rák, annak második munkája során. Miközben a hidra ellen harcol, azt egy rák segíti. Megcsípi Héraklész lábujját, aki válaszul összelapítja testét. Héra helyezte fel az égre ezután, mert halhatatlanná akarta tenni. Mások szerint nem ebből a történetből ered a Rák csillagkép mítosza. Crios óriásrák a tengeri nimfák őrzője volt, akit Poszeidón tett halhatatlanná. Tüfón elől Poszeidón is elrejtőzött, a nimfákat viszont Crios védte ekkor. Azonban egyszer néhány megszökött, mert azt hitték Tüfón elpusztult. Crios nem ment utánuk, hogy továbbra is védhesse a többit, ezért  rábízta a feladatot egy Vamari nevű tintahalra. A tintahal azonban megette őket. Crios miután megtudta ezt, megtámadta Vamarit. Végül győzött, de súlyosan megsebesült. Poszeidón hálából halhatatlanná tette.

Oroszlán

Héraklész első munkája a nemeai oroszlán legyőzése volt. Mivel ezt az állatot szörnyek nemzették, apja Tüfón volt, nem hatolt át bőrén semmilyen fegyver. Héraklész ezért, hogy véget vessen a pusztításoknak, amelyeket az oroszlán a vidéken okozott, megfojtja. Bőrét viszont nem tudta lenyúzni, mivel az elvarázsolt volt. Végül rájött, hogy ennek egyetlen módja az, ha azt az oroszlán saját karmaival oldja meg. Elviszi a bőrét bizonyítékként Eurüsztheusz királynak, aki  megbízta a feladattal. A király azonban annyira megijedt a fenevad bőrétől, hogy egy hordóba menekült. Héraklész így megtartotta magának, ezentúl testén hordta.

Szűz

Ennek a csillagképnek az eredetét nehéz meghatározni. Egyesek szerint Kóréra utal, akit Hádász elrabolt és magával vitt az Alvilágba. A Szűz csillagképét más női alakokkal is magyarázzák, köztük Astraea és Diké, valamint Erigone a római mitológiából. A babiloni mítoszokból is eredhet jelentése, itt Nidoba az aratás istennője.

Mérleg

Mindenki egyetért abban, hogy a mérleg az igazságosságot szimbolizálja. Astraea fontos istennő volt a görög mítoszokban, ugyanis ő volt az utolsó halhatatlan, aki az emberek között a Földön élt. Végül az emberiség gonoszságát és brutalitását látva nem kívánt többé velük maradni. Általában  szárnyakkal ábrázolják, fáklyát hordoz az igazságosság mérlegével együtt. Ezenkívül szűz istennőnek is nevezik őt, így lehet kapcsolat az előző csillagképpel is ezen okból és amiatt, hogy egymást követik.

Skorpió

Orion volt Eos szeretője, aki a hajnal istennője. Mivel szeretett dicsekedni Eos meghódításával és arról, hogy ő  mennyire híres vadász egyszer azt is mondta, hogy meg fogja ölni a Föld összes lényét. Gaia, a Földanya úgy döntött meg fogja büntetni, hogy megelőzze a bajt. Ezért megalkotott egy óriás skorpiót, amely aztán üldözni kezdte Oriont. Ennek a mítosznak két különböző vége van. Az egyik állítja, hogy a skorpió megölte Oriont. A másik azt mondja  el, hogy valójában nem a skorpió végzett vele, hanem Artemisz istennő, aki az állatra vadászott és tévedésből Oriont találja el nyilával.  A lényeg, hogy Orion mindkét változatban meghal. Zeusz mindkettőjüket felhelyezte az égre és gondoskodott arról is, hogy 180 ° -os távolságban legyenek egymástól, ezzel megakadályozva további harcukat.

Nyilas

Chiron kentaur nevelte többek között azokat a híres hősöket, mint Iason, Héraklész és Achilles. Héraklész egyszer véletlenül meglőtte egy mérgezett nyíllal, de mivel a kentaur halhatatlan volt, örök szenvedésre lett ítélve. Emiatt később úgy döntött ha már mindenáron szenvednie kell, helyettesítheti Prométheuszt, aki az Elbruszra volt láncolva. Zeusz nem teljesítette kérését, de látva jóságát halhatatlanná tette őt. Mások azonban nem ezzel a történettel magyarázzák meg a Nyilast. Crotus egy szatír volt, aki a múzsákkal élt együtt  a Helikon hegyen.  Kecskelába volt és szarvai, emberi törzzsel és fejjel Chiron-hoz hasonlóan Crotus jól képzett vadász és zenész volt, ő találta fel az íjat is.  A múzsák sokat köszönhettek Crotus szorgalmának, ezért arra kérték Zeuszt, hogy találjon helyet neki a csillagok között. 

Kígyótartó

Aszklépiosz botja, amely köré egy kígyó tekeredik ma is a gyógyszertárak emblémája, a gyógyítás görög istenére emlékezve. A gyógyításhoz kapcsolás elsőrendű indok a kígyók évenkénti vedlése, amit az ókorban megfiatalodásként fogtak fel. A többnyire gyógyforrások közelében létesített ókori gyógyhelyeken szent állatokként tartották a kígyókat.  A mítoszok szerint Zeusz Aszklépioszt a kígyóval együtt felhelyezte az égboltra, mint  a Kígyótartó csillagképet. A kígyó gyógyfüvet hozott neki, ezzel nem csak a betegeket gyógyíthatta, hanem a halottakat is fel tudta támasztani.