A HD 140283 csillagot rendkívül idős kora miatt Matuzsálem csillagának is nevezik. A becslések szerint több mint 14 milliárd éves, így egyelőre a galaxisunkban  legrégebbi ismert csillagnak tartják. Közönséges távcsővel is látható erős fényessége folytán. Korát tekintve idősebb, mint maga az univerzum. Ez felveti a kérdést,  hogyan lehetséges ez?

Az ősrobbanás óta eltelt idő standard becslés szerint 13,79 milliárd év. Ez az adat az univerzum tágulási sebességén alapul, Einstein relativitáselméletének felhasználásával, valamint különféle módszerek alapján. Ez az értékelés azonban jelenleg legalább három különböző kihívással néz szembe.

Az alternatív elméletek hívei azzal érvelnek, hogy bizonyítottan léteznek több mint 13,8 milliárd éves csillagok és olyanok is, amelyek olyan régóta keletkeztek, hogy nem lett volna elég idejük kialakulni. A Matuzsálem csillag prémium osztályzatot kapott egy 2013-as tanulmányban a Hubble Űrteleszkóp által küldött adatok alapján, így a becsült életkora 14,46 milliárd év. A lehetséges hibahatár  800 millió év. Ez potenciálisan azt jelenti, hogy ez az égitest idősebb, mint maga a világegyetem. Az égitest több mint 190 fényévre van. Ha létezik legalább egy csillag, amely 14,5 milliárd éves, ez azt bizonyítja, hogy az univerzumot elindító robbanás nem történhetett meg kevesebb mint 14 milliárd évvel ezelőtt. Mások viszont azzal érvelnek, hogy a Nagy Bumm egyáltalán nem létezett és ez csupán egy hamis feltételezés. Azonban az ősrobbanás elmélete már annyira elfogadottá  vált a kozmológiában, hogy megcáfolása  tudományos forradalomhoz vezetne.

Annak a közelmúltbeli állításnak a figyelembevétele, amely szerint az ősrobbanás csaknem kétszer korábban történt , vagyis  26,7 milliárd évvel ezelőtt, már más képet mutat és közelebb vihet minket az igazsághoz. Néhány tudós azzal érvel, hogy az ősrobbanás kezdetére vonatkozó becsléseink némileg pontatlanok lehetnek, így valójában annak kora 15 milliárd év. Ha ez bebizonyosodna,  megkérdőjelezné az univerzum tágulási sebességére vonatkozó becsléseink pontosságát. Továbbá ha figyelembe vesszük azt is, hogy a galaxisunknak csak egy kis részét tanulmányoztuk eddig , a Matuzsálem csillag gyanúsan fiatalnak tűnik az univerzum 26 milliárd éves korához képest. A legtávolabbi ismert galaxisokat pedig, ahol a kvazárok fejtik ki hatásukat, szinte lehetetlen tanulmányozni. A Tejútrendszeren kívül az M92 gömbhalmaz csillagai a legrégebbiek eddigi ismereteink alapján. Ezek körülbelül 13,8 milliárd évesek. A csillagok korát általában abszolút fényességük és összetételük alapján becsülik meg. A korai univerzum csak hidrogént és héliumot tartalmazott. A legtöbb nehezebb elem az első generációs csillagok pusztulása következtében jött létre. Minél alacsonyabb ezeknek az elemeknek a koncentrációja, annál idősebbnek tekinthető a csillag. Ez azonban nem ideális módszer. Ha a Matuzsálem csillag valóban 14,46 milliárd éves, a kicsit régebbi univerzum ténye sokkal ésszerűbb magyarázat. Ugyanígy az is észszerűbbnek tűnik, hogy a világegyetem sokkal régebbi vagy egyáltalán nem volt kezdete.

 Széles körben elfogadott az a nézet, hogy a bolygók fiatal csillagokat körülvevő por- és gázkorongokból egyesülnek. A bolygók keletkezésének klasszikus modelljei szerint a fémben szegény csillagok nem valószínű, hogy bolygókat rejtenek, míg a fémekben gazdag csillagok körül sokkal könnyebben kellene kialakulnia más égitesteknek. A közelmúltbeli felfedezések, köztük a HIP 11952 rendszer bolygói azonban arra késztetik a csillagászokat, hogy újragondolják ezeket a modelleket.