Kolumbusz Kristóf, Amerika felfedezője olyan fűszerre bukkant az őslakos indiánoknál, amely a borshoz hasonlóan nagyon csípte a száját. Kedvelte ennek a fűszernek a tüzes ízét, ezért elvitte  Spanyolországba is. Később Fuentes Guzmán 1690-ben azt írta, hogy akik gyakran esznek csípős paprikát, azok védettek lesznek a mérgekkel szemben. Ez nem áll messze a valóságtól, a chili jótékony hatásai nagyon kedvezőek egészségünkre.

Az inkák megtiltották a chili használatát a beavatásoknál és a temetkezési szertartásoknál. Annak okát nem tudjuk, hogy miért számított tabunak, annyi viszont bizonyos, hogy a chili az inka mitológiában a villámcsapással volt összefüggésben.  Az inka teremtéstörténet a birodalom legendás első királyának, Manco Capac-nak és három testvérének eljöveteléről mesél, akik meghódították a világot és birodalmat alapítottak a mai Peru területén. Az egyik testvér, Ayar Uchu a chilit szent növénynek tartotta.

Az egyik maja legenda elmeséli a Nap szerelmét egy földi leánnyal. A lány apjának nem tetszett a kapcsolatuk, ezért  véget akart vetni a viszonyuknak. A Nap amikor látta közeledni az apát, aki egy fúvóka segítségével mérgezett nyilat próbált lőni az égbe, úgy védekezett, hogy szárított chiliport tett a dühös apa fúvópisztolyába. Amikor  az apa mély levegőt vett, beszívta a fűszeres aromát és meghalt. Azonban a paprika levében lévő nyílvessző így is eltalálta a Napot, amely a csípős paprika hatására azóta is forró.  

 Közép-Amerika mixco és zoque népei az elhunytak sírjait chilivel teli edényekkel töltötték meg, feltehetően azért, hogy megvédjék a halottak szellemeit. Így a chili azóta is az erő, a védelem és a mágikus tudás szimbóluma. Gyakran látni olyan embereket különböző internetes oldalak videóin, akik a legerősebb chili paprika fajtákat is megeszik.  Azonban nem árt tudni, hogy ezek a fajták akár súlyos sérüléseket is okozhatnak. Ilyen például annak a férfinak az esete, aki felszakította a nyelőcsövét egy rendkívül erős szellempaprika elfogyasztása következtében. A paprikában lévő kapszaicin ugyanis elhiteti idegrendszerünkkel, hogy valami lángol bennünk, így egyfajta hallucinációt okoz.

A chili paprika egyik leggyakoribb felhasználása a különböző kultúrákban, hogy füstölőszerként égetik  poloskák,  patkányok és egyéb kártevők ellen. A füstölés eredetileg  a vámpírok, gonosz szellemek és vérfarkasok elleni védekezés módszere volt, így  a paprika mint a füstölés egyik alapanyaga mágikus növénynek számít. Amulettként is használják, valószínűleg jól ismert gyógyító tulajdonságai miatt. Tüzes erejét hatékony eszköznek tekintik minden cél eléréséhez. A mexikói Coahuila tartomány egyes részein gyakorolt furcsa rituálé során a chili paprikát varázslás céljából használták. Az ilyen boszorkányságot Mexikóban maleficio-nak hívják. A szertartást végző személy hamvakat gyűjt össze egy erőszakos halál következtében elhunyt ember sírjából. Ezután sót szerez három özvegy, vagy három Juana nevű nő otthonából. A sót összekeveri a hamvakkal, aztán a megátkozni kívánt személy ajtaja elé szórja. A chili ennek a sózás nevű átoknak az  ellensúlyozására szolgált. Ha az áldozat megtalálja a sót és a halott hamvait, tanácsos azonnal elégetnie azt, majd füstöléssel ellensúlyoznia az esetleges rossz hatásokat. A sahumerio rituálé végrehajtásához a hónap első péntekén forró parazsat tesznek egy vödörbe, mirhát, storax-ot, egy gerezd fokhagyma héját, rozmaringot,  csillagánizst és Chiltepin chilit. A sózás rítusával megátkozott személy ezt követően  lakásában körbeviszi a parázsló vödröt, miközben kifüstöli vele a szoba legeldugottabb sarkait is és minden olyan helyet, ahol a gonosz megbújhat. A sózás áldozatának egy másik  rituálét is végre kell hajtania. Eszerint a ház kertjében vagy teraszán, bal kezében tizenkét chili paprikával és három csipet durva sóval  be kell dörzsölnie a testét. Ezután a sót és a chilit a tűzben el kell égetni. A chili és a só elégetése által a gonosz erők is megégnek.  

A chilit a gonosz szem, a balszerencse és a megbabonázás elleni szerként  is használták a guatemalai maja őslakosok. Ha egy gyermek furcsa adottságokkal született,  a szülők egy kevés őrölt erős paprika és aguardiente   pálinka keverékét dörzsölték a lábára.  A gyermek fejét megveregették, kereszt alakban kinyújtott karokkal egy ágyra fektették, a szemhéján és a homlokán keresztet húztak. A chili belsejét a testére kenték, hogy elnyelje a negatív okkult erőt. Ehhez hasonlóan Trinidad sziget kelet-indiai lakossága körében elterjedt az a szokás, hogy hét pirospaprikát sóval, hagymahéjjal és fokhagymahéjjal papírba csomagolnak és hétszer megsuhintják a baba körül, hogy eltávolítsa a najar-t , vagyis a gonosz szemet. Ezenkívül zöld chilit dobnak az ajtó küszöbére, hogy a háztól távol tartsák a gonosz szellemeket.

Érdekes módon Amerika több vidéken úgy vélik, hogy a chili  használata bajt is okozhat vagy a gonosszal van összefüggésben. A luban oko az Amazonas esőerdőben elő tsachila vagy colorados indiánok mitológiájában a vörös démon. Állítólag ez a démon kiszívja a vért az emberekből, így olyan fehérek lesznek, mint a főtt yuca. A chilit ezért tűzben megégetik, ennek következtében a démon megfullad a füsttől. Az Ozark- hegység környékén, az Egyesült Államok déli részén egy afro-amerikai legenda szerint ahhoz, hogy a paprika kinőjön és csípős legyen, nagyon mérgesnek kell lennie annak, aki elülteti. Így a legjobb paprikákat valójában az őrültek ültetik.

A régmúltban a chilipaprikát gyakran használták kínzás céljából, amikor valakinek az orrlyukába, a szemébe, a hüvelyébe vagy a húgycsőbe tették. Észak-Mexikóban a chilit még mindig használják varázslatok részeként emberek megbetegítésére vagy akár megölésére. Az egyik bájital  chili magot, skorpiókat, mérges bogarakat, mustárt és egy szál vörös selymet tartalmaz.  Ezzel párhuzamosan a csípős paprika a gyógyítással és az egészség megőrzésével is kapcsolatban áll. Ezt bizonyítja  a bolíviai ajmara indiánok spirituális tisztító szertartása is, melynek során különféle gyógynövények, virágok és locoto chili keverékét helyezik egy vödör forrásban lévő vízbe, miközben a beteg  egy zsámolyon ül. Takarót tesznek  a vödörre, hogy ezáltal egyfajta miniszaunát alakítsanak ki. Ez a gyakorlat állítólag  a rossz energiák elűzésére szolgál. Mexikó Sonora tartományának tarahumara indiánjai szintén gyógyítási szertartások során használják a chili magjait, hogy megelőzzék a boszorkányság következtében fellépő betegségeket. Az ilyen boszorkányságot egy sukurame varázsló okozza, aki egy speciális, disagiki nevű madarat használ  a betegségek átvitelére. Ő az egyetlen, aki láthatja a madarat, amely nem nagyobb egy ujjbegynél, de húson és tortillán él. Sírva repül be a házakba, ahol  megeszik minden ételt. Az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzák az eljövetelét, ha feldobnak néhány Chiltepin paprikát a levegőbe. A disagiki ugyanis nem olyan, mint a többi madár. Inkább a gonosz emberekhez hasonlít, mint tollas fajtáihoz, és nem bírja a chilit. Ahogyan a cápák sem, ha hinni lehet a Panama melletti Cuna-szigetek indiánjainak, akik chilit kötnek a csónakjaik mögé, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól.

 Az azték kultúrában a rituális emberevés általában az elfogott foglyok húsának párolását jelentette, akiket feláldoztak és feldaraboltak. Általában ezek a pörköltek fűszerezetlenek voltak, de éhínség idején, amikor az emberi hús szélesebb körben a mindennapi táplálék részévé vált, chilivel fűszerezték. Az azték orvostudományban volt egy olyan bájital, amelyet úgy készítettek, hogy őrölt csípős paprikát kakaóval és vaníliával kevertek össze afrodiziákumként. Más kultúrákban a férfiak nyers chilivel dörzsölték nemi szerveiket, hogy ezáltal olyan zsibbadó hatást váltsanak ki, amely hosszan tartó szexuális élvezetet okoz.