2001-ben  ismeretlen eredetű kőgömböket fedeztek fel az orosz sarkvidéken, a Ferenc József-föld szigetein, amely egykor osztrák-magyar gyarmat volt.  A tudósok még nem találtak egyetlen magyarázatot  sem erre a jelenségre. Ám a távoli múltban létező északi-sarki civilizációk létezésére vonatkozó elméletek támogatói számára az ember alkotta struktúrák jelenléte ezeken a lakatlan helyeken teljesen érthető jelenség. 

Az Északi-sarkvidék a világ egyik legkevéssé tanulmányozott területe. Nehéz elhinni, de a XXI. században az örök jéggel borított területeknek még a felét sem térképezték fel. Az is elképzelhető, hogy jégsárkányok élnek itt vagy párhuzamos univerzumok léteznek. A Ferenc József-föld az Arhangelszk régió Primorszkij kerületének része. 192 szigetből áll, amelyek összterülete több mint 16 000 km². A Champ-sziget a szigetcsoport központi részén található, amely nem sokban különbözik a Jeges-tenger bármely földterületétől. Tipikus félsivatagos sarkvidéki tájak, ritka növényzet, sziklás partok, erős szél és szörnyű fagyok évente nyolc hónapban. Nem élnek itt emberek, a szigetet csak az északi tengeri útvonalon történő hajózás során látogatják halászok, kutatók és időjárás-előrejelzők, ritkán pedig turisták. A Champ-szigetre látogató kevés ember mindenfelé a parton nagy méretű, teljesen szabályos alakú kőgolyókat látott, amelyek napjainkban is léteznek. Senki nem akart hinni a szemének. De nem kell a tudományok doktorának lenni ahhoz, hogy megértsük, a természet általában nem hoz létre ilyen ideális formákat.  A természetben a milliónyi kavics közül alig van olyan, amelyik teljesen kerek, a Champ-szigeten azonban szinte csak ilyenekkel lehet találkozni.

Ezeket a titokzatos kőgolyókat szferulitoknak nevezték el. Biztosan nem vulkáni eredetűek, mert némelyikükben a tudósok még az ősi cápák fogait is felfedezték. Sok golyó mérete eléri a több métert, egyesek a föld alatt, míg mások a felszínen hevernek. Legtöbbjük a part mentén található, de a sziget közepén egyetlen egyet sem látni, ez a tény pedig  további rejtélyekre ad okot válaszok nélkül. Állítólag nagyon sok szferulitot loptak el, a  legnagyobbakat közülük helikopterrel szállították. A világ tudományos közössége nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy hol, hogyan és miért jelentek meg a szferulitok ezen a szigeten, és hogyan keletkeztek. Minden jel arra mutat, hogy mesterséges eredetűek, de hogyan lehetséges ez egy mindig is lakatlan földön? A híres sarki utazó, Viktor Bojarszkij nem zárja ki, hogy még mindig vannak olyan helyek, ahol gömb alakú kövek koncentrálódnak a Ferenc József földön: Nem lennék meglepve, ha az újabb expedíciók beszámolnának valami hasonló felfedezésről. A bolygónak ez a szeglete sok váratlan meglepetést nyújthat még számunkra.

Az egyértelműen mesterséges eredetű kőépítmények létezése csak tovább erősíti  a lakott sarkvidék elnevezésű elméletet, amely szerint sok ezer évvel ezelőtt a mai Északi-sark területén egészen más éghajlati viszonyok uralkodtak és magasan fejlett civilizációk léteztek, ezeknek romjai pedig a Jeges-tenger fenekén vannak. Napjainkban  a sarki szigeteken, amelyek egykor hegycsúcsok voltak, megmaradtak a régi civilizációknak az emlékművei, amelyeknek rendeltetése ismeretlen számunkra. Talán a kőgolyók valamiféle technikai rendszer maradványai lehettek, és ezért fordulnak elő ilyen nagy mennyiségben. A legendák és régészeti feltárások szerint amikor az eszkimók körülbelül ezer évvel ezelőtt megérkeztek a sarkvidékre, rátaláltak a Tunitok-ra, az erős és békés óriások fajára, akiket könnyen elűztek a legjobb vadászterületekről,  ami a virágzó paleo-eszkimó kultúra végét jelentette.  Valószínűleg tőlük tanulták az eszkimók az iglu építésének rejtelmeit is. Szibériában nemrég egy gyapjas mamut megfagyott tetemére bukkantak lándzsa által okozott sebek összetéveszthetetlen nyomaival. Mindez bizonyíték arra, hogy az emberek 45 ezer évvel ezelőtt is lakták az északi-sark régióit!  Valószínűleg ebből a népességből alakult ki az a csoport, amely először vándorolt ​​át Amerikába. A jelentős felfedezés után Pitulko és munkatársai mintegy 2 500 emberek által megmunkált csont- és elefántcsont tárgyat tártak fel a Yana folyó mentén, köztük fegyvereket, varrótűket és bevágásokkal díszített tálakat.