A Szűztorony legendái és rejtélyei
A bakui Szűztorony Azerbajdzsán fővárosában nagyon sok legendában, eposzban, költeményben és más művészeti alkotásban jelenik meg, mint a város és egyben az azeri nép történelmének jelképe. 2001-ben a torony, valamint Baku fallal körülvett városa és a Shirvan-Sah palota felkerült a világörökség listájára. A legtöbb művészettörténész úgy véli, hogy a Szűztorony a zoroasztriánus és az iszlám előtti építészet kiemelkedő példája Azerbajdzsánban. Hasszan Hasanov ezzel szemben azt vallja, hogy a torony a szkíta- kimmer kultúra emlékműve, és kapcsolatban áll a szkíta tűzistennővel,Tapati-val. Davud Akhundov híres történész szerint a torony az ősi Atash-i Baquan (győzelem tüze) erőd része, és egyfajta tűztemplomként szolgált a zoroasztriánus istennek, Ahura-Mazda-nak. A torony tetején hét kijárat volt, amelyek a zoroasztriánusok hét lépését vagy a hét eget jelképezték, vagyis a mennybe vezető kapukat. Az azar szó, ami az azeri népre utal, a pártus Aturpatakan származéka: egy olyan helyet jelöl, ahol a szent tüzet őrzik. Eddig még nem sikerült megállapítanai a torony felépítésének időpontját sem, ami a becslések szerint az i. e. VII. századtól az i. u. XII. század közé tehető.
Réges-régen létezett Baku fallal körülvett várában egy Tűztemplom és annak magas tornya. Egy napon az ellenségnek sikerült bekerítenie az erődöt, de Baku lakói mégis ellenálltak az ostromlóknak. A csatározások során sokan meghaltak a várat védelmezők közül, miközben megpróbálták megállítani az ellenség támadásait. Az ellenséges erők parancsnoka elrendelte a vízvezetékek megrongálását, hogy a város lakói víz nélkül maradjanak. A várban élőknek nem maradt sem ételük, sem vizük. Már csak az égiek segítségében bízhattak, ezért a mágusok a papokkal együtt imádkoztak a Tűztemplom tornyában őrzött szent tűzhöz, kérve Ahura Mazda istent, hogy segítse meg őket és verje vissza az ellenséget. Ahura Mazda legfőbb isten meghallotta az emberek imáit. A szent tűz egy nagy lángja lezuhant a torony tetejéről, amelyből egy nagyon szép nő lépett elő, akinek haja lángokban állott. A tömeg imádkozni kezdett hozzá, a lány pedig ezt mondta nekik: -Ne féljetek. Azért vagyok itt, hogy megvédjelek titeket. Adjatok nekem egy kardot és egy sisakot, mert az ellenség nem láthatja tűzszínű hajam, majd nyissátok ki a vár kapuit! Eközben az ellenség parancsnoka kint várt a párbajra kijelölt pahlevan-ra (hősre). Abban az esetben, ha a pahlevan nyerné a harcot, visszavonulnának, de ha az ellenség parancsnoka nyerne, akkor Baku lakóinak az egyezség értelmében meg kell adniuk magukat. Miután kinyíltak a vár kapui, rögtön elkezdődött a párviadal. Harc közben azonban a lány sisakja leesett. Amikor az ellenség parancsnoka meglátta őt, rögtön beleszeretett és később feleségül kérte őt. A lányt igent mondott, így az ellenség vele együtt visszavonult és azóta Baku tornyát, ahol a szent tűz égett, Szűztoronynak hívják.
A zoroasztriánus vallásban a természet négy fő elemének, a levegőnek, a tűznek, a víznek és a földnek is megvolt a maga istennője. Mivel az aszály keleten óriási probléma volt, Anahita-t vagy Nahid-ot, a víz istennőjét különösen nagy becsben tartották. A Szűztorony közelében egy bronzból készült halfigurát találtak a földben, melyhez hasonlót Azerbajdzsán más területein eddig még nem tártak fel a régészek. Ezért egyesek azt feltételezik, hogy a Szűztorony a víz istennőjének épült valójában. Megint mások úgy vélik, hogy a Ganjavi eposzában szereplő Leyli és Majnun szerelmi történetéhez kapcsolódik a Szűztorony megnevezése. Sokak szerint valódi személyek voltak. Az ásatások során, amikor a kutat is feltárták, sírkövekre bukkantak. Ugyanakkor az emlékmű hengeres részén 31 követ, mellette pedig 24 másfajta követ helyeztek el. A férfiak esetében 31 csigolya alkotja a gerincoszlopot, a 24-es szám pedig az emberi testben található bordákkal egyezik meg. A szent könyvekben azt mondják, hogy Isten Ádámot a bal bordájából teremtette.
Az egyik legenda a toronnyal kapcsolatosan elmeséli, hogy Baku uralkodója saját lányát érdekházasságra akarta kényszeríteni. A lány arra kérte apját, hogy legalább halassza el az esküvőt addig, amíg alattvalói egy tornyot emelnek fel a Kaszpi-tenger partján. Titokban abban reménykedett, hogy idővel megváltozhat a helyzet. A király azonban a torony megépülése után hajthatatlan maradt. Lánya emiatt öngyilkos lett, felmászott az újonnan megépült toronyba és a mélybe ugrott. Állítólag valamikor a középkor idején a bakui lányok virágokat vittek ahhoz a sziklához, amelyre a hercegnő esett és testét darabokra törte. A legenda egy másik változatában a megtört szívű lánynak volt egy szeretője is, aki a hercegnő halálát követően megölte annak gonosz apját. A Szűztorony történetének egy harmadik változata azonban azt állítja, hogy a lány nem halt meg, hanem boldogan élt szerelmével együtt.
A henger alakú torony déli oldalán viszonylag keskeny, embermagasságú fülkék találhatók, amelyeken keresztül a Nap bizonyos időpontokban besüt, hogy megvilágítsa a belső kamrákat. Ahogyan a tudósok is észrevették, a téli napéjegyenlőség napján a felkelő Nap sugarai közvetlenül a központi ablakba hatolnak, majd a mintáknak megfelelően fokozatosan áthaladnak a fentebb lévő ablakokon is. A másodiktól a hetedikig terjedő szinteken félkör alakú ereszcsatornák vannak. Érdekes módon a negyedik emeleten épült egy olyan külső ajtó, amely a semmibe nyílik. Olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy Szűztorony egyfajta zoroasztriánus dakhma vagy csend torony, amelynek tetejére halottakat tettek, hogy a ragadozó madarak felfalják őket. A zoroasztriánusok ugyanis nem temették el halottaikat a földbe, mert nem akarták beszennyezni azt. A negyedik emeletre talán a papok és nemesek csontjait vitték fel. Egy keresztény legenda szerint Szent Bertalant, Jézus tizenkét apostolának egyike az I. században bukkant fel Baku környékén, ahol a kereszténységet hirdette. Tanításait azonban elutasították, őt pedig a Szűztorony falainál kivégezték. Az ásatások során egy ősi templom maradványait fedezték fel, amelyeket az apostol kivégzésének helyén emelt bazilikával azonosítottak. Újabb feltételezések szerint lehetséges, hogy a tornyot azért nevezték el Szűztoronynak, mert az ellenség soha nem tudta elpusztítani. Vallási szempontból mindez azt jelentette, hogy a templomot soha nem fogja megszentségteleníteni a gonosz, vagyis Ahrimán, így az továbbra is szűz marad.
