Vigyázni kell azokkal az ajándékokkal, amelyeket a görögök kínálnak! -tartja a közmondás elsősorban a trójai falóra utalva. Azonban nemcsak a Homérosz által leírt eposzra lehet érvényes ez a megállapítás, hanem például Pandóra szelencéjére is. Prométheusz és Pandóra egyazon időben élt, mindkettőjük közös tulajdonsága és egyben veszte a kíváncsiságuk.

Prométheusz a mítoszok szerint Iapetus titán fia volt, aki kiskora óta nagyon kíváncsi természetű volt, apját folyamatosan vallatta abban kapcsolatban, hogy mi miért történik a világban. Iapetus azonban nem válaszolt soha ezekre a kérdésekre, közömbös maradt minden alkalommal. Ennek oka az volt, hogy két másik fia ezalatt büntetésben részesült az istenek által, akik ...

Görögország egyik legfurcsább temploma csupán néhány kilométerre fekszik Megalopolis városától, Arkádia régióban.  Tizenhét fa  nő a templom körül, amelyeknek ágai a tetőn át kinyúlnak, a fák gyökerei azonban sehol nem találhatóak.

A fák többsége magasabb harminc méternél, közülük néhánynak nagyon vastag törzse van, súlyuk meghaladja az egy tonnát. Az épületet több okból is a Guinness rekordok könyvében csodatemplomként jelenik meg. A nagy teher ellenére az épület nem omlik össze vékony teteje és falai ellenére sem. Több építészeti rekonstrukciós beavatkozás is történt falainak rendbetételére, de ezek éppen az ellenkezőjét okozták. A fák gyökerei sehol nem láthatóak, egyszerűen nincsenek. A templom a XII. ...

Asopos folyamisten a Ladon folyó leányát, Metope-t vette feleségül, két fia és sok lánya született tőle. A leányok közül különböző alkalmakkor többet is elragadott és megerőszakolt Zeusz, Poszeidón és Apollón. Amikor Aigina is így járt, Asopos a keresésére indult. Korinthoszban tudta meg, hogy megint Zeusz volt a bűnös, ezért bosszút forralt és keresésére indult, meg is találta egy erdőben őt éppen Aigina-val. Zeusznál éppen nem volt fegyver, ezért szégyenszemre keresztültört a bokrokon, majd sziklává változott. Asopos elhaladt mellette, aztán Zeusz visszatért az Olümposzra, ahonnan egy csomó villámot hajigált Asopos-ra. A sok seb miatt a folyamisten azóta is lassan hullámzik, gyakran halásznak ki égett széndarabokat a medréből. ...

Héraklész  tizenegyedik munkája során legyőzi Kerberoszt, az Alvilág őrzőjét. Miközben Mükénébe vitte, szájából méreg csepegett a földre és mindenféle gazok nőttek ki, mint a bogáncs és a zsurló. Miután Eurüsztheusz király meglátta a kutyát, arra kérte mielőbb vigye vissza azt az Alvilágba. Az utolsó feladat lett a legnehezebb mind közül, mert ennek teljesítéséhez több próbát is kellet tennie. Héra terve ezzel az volt, hogy Zeuszt,  a férjét és a hős apját fia ellen fordítsa azáltal, hogy ő kiszabadítja Prométheusz titánt. Viszont nem merte nyíltan azt mondani, hogy ez lesz a feladata, ezért egy olyat eszelt ki, amelynek sikere azon is múlik, hogy ki tudja-e szabadítani Prométheuszt. A Heszperidák aranyalmái messze nyugaton ...

Korának ellenére a mítosz a mai napig híres marad, mert erkölcsi figyelmeztetést mutat azoknak, akik túl önzők és emiatt magukra maradnak. Ovidius művében, az Átváltozásokban Echo mellett jelenik meg, a történet végén mindketten átváltoznak.

Liriope nimfa egy napon gyereket szült. Ahogyan szokás volt akkor, megkérdezte a látót, Teiresziászt a gyermek jövőjéről. Ő azt jósolta, hogy csak akkor fog hosszú életet élni, ha nem ismeri meg önmagát. Amikor Nárcisz tizenhat éves lett, egyik erdei útján követni kezdte őt egy hegyi nimfa vagy oreád, Echo.  Ő  egykor nő volt, aki túlzottan kedvelt beszélgetni, így gyakran félbeszakította mások társalgását. De egy napon hibát követett el, ugyanis segített  Zeusznak elrejteni ...

Héraklész negyedik feladata a nemeai oroszlán, a hidra és a sztümfaloszi madarak legyőzése után Artemisz szarvasának elejtése volt. E nnek a szarvasnak arany szarvai és sárgaréz lábai voltak. Artemisz  megbízta, hogy pusztítson a gyümölcsösökben és a mezőkön, hogy így büntesse meg a  halandókat. A vadászat istennője nagyon megharagudott rájuk, mert nem vittek neki elég áldozatot a templomba. A szarvas mindent letaposott,  levágta a gyümölcsöt a fákról.    Héraklész miközben Arkádia sűrű erdei között vándorolt, megtalálta az aranyszarvú szarvas lakhelyét. De amint meglátta, elvesztette szem elől. Nem úgy tűnt számára, mintha futott volna vagy egyáltalán megérintette volna lábaival a földet. Úgy nézett ki, mint egy ...

Héraklész vagy római nevén Hercules Zeusz főisten fia volt. Anyja, Alkmené földi asszony, ahogyan  nevelő- vagy mostohaapja is, Amfitrion a Perszeidák leszármazottja,  a nagy hős Perszeusz unokája.  Heraklészt tekintik egyértelműen az antik, vagyis görög-római hősök közül a legnagyobbnak,  aki az emberekért küzdött,  a gonoszokat pedig megbüntette. De egy gonosz istennő kísértette őt születése óta, ezért élete tele volt szenvedéssel  és küzdelemmel, amely ugyanakkor dicsőséget is eredményezett neki. Később megkapta a halhatatlanságot és az Olümposzon élhetett az istenekkel halála után.

Idegen földön született, száműzetésben. Mostohaapja véletlenül megölte  Elektron apósát, ezért testvére elűzte őt ...

Fülöpnek, Nagy Sándor apjának egy nap különös álma volt. Oroszlán képét viselő pecséttel lezárta felesége méhét. A látnok Aristander ezt úgy értelmezte, hogy Olimpia terhes lesz, mivel a férfiak nem zárják le azt, ami üres, fia pedig olyan bátor lesz, mint egy oroszlán. Ez valóra is vált. Amikor Sándor kiskorában megszelidítette a vad lovat, Bucephalus-t, apja azt mondta neki, hogy Makedónia nem lesz elég nagy számára.

Zsidó legendákban

Josephus Flavius, a zsidók leghíresebb történetírója megemlíti, hogy egyszer Nagy Sándor Jeruzsálembe látogatott, ahol üdvözölte a főpapot. A Talmudban sok legenda szól róla. Az egyik történetben eléri a Paradicsom kapuját:  Keleten való tartózkodása idején megtalálta az Édenkert ...

Midász Phrygia (Frügia) mitikus királya volt, Gordias és Kübelé istennő fia.  A legenda szerint Midas volt korának leggazdagabb embere, aki képes volt érintéssel mindent arannyá változtatni.  Pausanias szerint megalapította Angora-t (Ankara), a mai Törökország fővárosát.  Néhány feljegyzésben utaltak arra, hogy öngyilkosságot követett el egy ökör vérének megivásával, de Arisztotelész azt írja, hogy éhen halt éppen amiatt, mert az étele is arannyá változott.   A legenda Midász királyát nem szabad összetéveszteni  Mida-val , aki a VIII. században élt és szintén Phrygia-ban uralkodott. Ennek ellenére nem lehetetlen, hogy a mitológiai király történetének köze legyen a  történelmi Midászhoz. 

Midász  titkos vágya mindig ...