Az  Athén városát körülvevő dombok és völgyek között az Akropolisz mellett áll a szent olajfa.  A legenda szerint ez a fa Athéné istennő ajándéka.  Történetünk Athén korai napjaiban kezdődik, amikor a város még fiatal volt, lakói pedig védőistenséget kerestek. Ekkor más néven nevezték a várost, Kekropsznak.  A félig ember, félig kígyó Kekropsz bölcs és népe által szeretett volt. Olümposz istenei felfigyeltek erre a virágzó városra és versengtek abban, melyikük védelmezhesse. Athénét és Poszeidónt sehogyan nem lehetett meggyőzni, nem tudtak egyezségre jutni. Kekropsz népe mindkét istent kedvelte, de tudták csak egyet választhatnak közülük. A kérdés rendezése érdekében Zeusz, az istenek királya kihirdette, hogy versenyt ...

Az Athosz-hegуre látogató angуalokról szóló történetek nemrég még csak szkeptikus mosolуt válthattak ki sokakból. Az utóbbi években azonban olуan bizonуítékok kerültek napvilágra, amelуek a legendát valódi csodává változtatják. Az égi hírvivők története furcsa módon még mindig meglehetősen homálуos: nem tudni biztosan, hogу energetikai entitásról vagу humanizált képről lehet szó, amelуnek feladata a bolуgó lakosságának védelme és az emberekbe vetett hit megőrzése. Még a hivatásos teológusok is vitatkoznak az angуali lénуegről, nem is beszélve a hétköznapi emberekről. Az egуetlen dolog, amiben mindenki egуetért, hogу az angуalok hírvivők, akik Isten akaratát viszik a halandókhoz és természetfeletti erőkkel ...

 A krétai  Frangokastello lakói minden évben május 17-e körül arról számolnak be, hogy szellemeket látnak. Drosoulitáknak vagy harmatembereknek nevezik őket, mert mindig ködös reggeleken érkeznek, amikor a tenger nyugodt, a levegő pedig nedves.  Kora reggel, amikor a Nap még alacsonyan jár a nyugodt, üvegszerű tenger felett, a megölt görög katonák szellemei a romok felé tartanak. Fekete ruhában gyalog és lóháton vonulnak tovább, fegyvereik izzanak az őket szemlélők előtt. Kréta délnyugati partján Frangokastello velencei vára 1371-ben épült, hogy rendet teremtsenek a lázadó Sfakia régióban és elrettentsék a kalózokat. Ez csak egy újabb bizonyíték a velenceiek azon vágyára, hogy érvényesítsék uralmukat Krétán, mivel a várat soha ...

Az ókori Görögország közepén, ahol a mítoszok összefonódtak a valósággal, Apollón delphoi temploma a bölcsesség jelzőfényeként állt. A Parnasszosz-hegy lejtőin magasodva vonzotta a királyokat, harcosokat és a hétköznapi polgárokat, akik az orákulumtól, Püthiától kerestek útmutatást. Püthia által Apollón akarata kinyilatkoztatott, rejtélyes és kódolt mégis jóslatok formájában. Ez a történet Myrine nevű fiatal nő életét mutatja, be aki Püthia lett.  

Nem messze Athéntől, Penteli mellett egy rejtélyekkel teli barlang található.  Egyesek szerint a földalatti járatokban a víz megmagyarázatlan okokból felfelé folyik. A legendák szerint az ókori görögök akkor fedezték fel a barlang bejáratát, amikor az Akropolisz építéséhez szükséges márványt bányászták a Penteli-hegy oldalában. Azóta a barlang kultikus szertartások színhelyévé vált. Kezdetben Pán istennek és nimfáinak a szent helye volt. Megtalálták az istent ábrázoló műtárgyakat is a régészeti feltárások során, valamint egy olyan falba vájt üreget, amelyben valamilyen célból vizet tároltak. Ekkor még a barlang neve Ammon volt, a Davelis nevet csak később kapta egy XIX. századi banditáról. Mivel a Davelis nevű rabló a ...

Arkádiában, Külléné hegyének árnyékos barlangjaiban lakott Maia. Amikor megszületett a fia, bölcsőbe tette és a Hermész nevet adta neki. De a kisfiúnak nem volt sokáig maradása, kimászott a bölcsőből és átlépte a barlang küszöbét. Éppen egy teknősbéka legelészett ott a fűben. Nagyot nevetett Hermész, amikor meglátta: - Jókor jöttél, hozott isten minálunk, te kedves jószág. Kicsi cserépteknő, de lába is van, járni tud. Jobb lesz neked bent  a barlangban. Bajt hozó igézés ellen leszel varázsszer, amíg élsz. -mondta Hermész, majd bevitte a teknősbékát a barlangba. Ott aztán az állat testét kiemelte  a teknőből. Nádszálakat metszett, amelyeket átszúrt a teknő kőkemény páncélján, aztán könyökmódra hajló fogót ...

A Földközi-tenger szívében, ahol a tenger és az ég kékje egymással találkozik, egy ősrégi történelemmel, mítoszokkal és hagyományokkal átitatott sziget fekszik.  A sziget neve már a korai  mezopotámiai   írásos emlékekben is feltűnik. Későbbi krónikák szerint  Sarukkín, Akkád királya   meghódította Kaptarát. Görög nyelven a legősibb nyelvemlékek Krété néven említik a szigetet, ahol a Minószi Királyság állt fenn. Minósz király építette a mítoszokban szereplő labirintust, amelyben a félig bika- és félig embertestű szörny élt.

Szent fák

Kréta gazdag mitológiájában és folklórjában a szent fák is fontos szerephez jutnak.  Bizonyos fákról azt hitték, hogy istenségek által látogatott helyeken nőttek vagy ...

A múzsák Zeusz és Mnemosine lányai. Nimfaként kezdték életüket, akik suttogás formájában nyilvánultak meg azoknak a fülében, akik megidézték őket. Az ókori író, Hésziodosz kilenc múzsát említ. A költők megpróbálták megidézni őket, hogy ihletet adjanak munkájukhoz. Mindegyik múzsa a művészetek és tudományok valamelyik ágát képviseli.

 Kalliopé a legrégebbi múzsák egyike, valamint az epikus költészet és ékesszólás megszemélyesítője. Ő tanította meg Akhilleusznak az éneklés művészetét. Arany koronát visel, füzérekkel díszíti magát, egyik kezében trombitát, a másikban pergamentekercset tart. Klió a történetírás múzsája. Bal kezében trombitát, jobbjában pedig Thuküdidész könyvét tartja, gyakran ...

Az ókori egyiptomiak a kémiai műveletekhez, ahogyan minden más fontos tevékenységhez is, varázsigéket társítottak. Ha összevetjük a három tényt, hogy az egyiptomiak aranyérccel és más fémekkel foglalkoztak, mindezeket titokban tartották és mágikus jelleggel ruházták fel, közelebb kerülünk az alkímiához. Az egyiptomiak már i. e. 2900-ban bányásztak aranyat Núbiában. A kvarcból nyert értékes fémet kézi malomban őrölték, majd miután technikai ismereteik nagy mértékben fejlődésnek indultak, az aranyat finomították és szabványosították. A finomítás módszereit a papok titokban tartották. Zoszimosz szerint a fémek kitermelése révén az egész királyság gazdaságilag nagymértékű fejlődésnek indult, de csakis a papok ...

 A görög tragédia a Dionüszosz isten körüli szertartásokból, szatíroknak öltözött emberek karénekéből alakult ki. Tehát a szatírok kara is kecskebőrt öltött magára, és ezért nevezték ezt az éneket kecskebak-éneknek, tragoedia-nak. A szó a görög trogos (kecskebak) és ode (ének) kifejezésekből áll. A hagyomány szerint Thespis hozta be azt az újítást, amikor egy színész felelt a kar énekére, ennek neve hypokrites. Csak a későbbiekben vált szokássá, hogy két vagy három színész is lehetett egyszerre a színpadon. A tragikus előadások tárgyát eleinte Dionüszosz szenvedései alapozták  meg: a halandó Semele fia csak nagy szenvedések árán juthatott fel az istenek közé, az Olümposzra. Sikyon városában történt talán először, ...