Texas államban és azon belül az amerikai délnyugaton számos legenda gyökerezik az itt élő közösségek kultúrájában , az ősi natív mitológiától a modern városi legendákig. 

Marfa fényei 

Nyugat-Texas híres Marfa fényei több mint egy évszázad óta ismertek. Alacsonyan jelennek meg a horizonton a Chinati-hegység körüli helyeken. Az égen szabálytalanul mozognak eddig nem tisztázott okok miatt, majd végül eltűnnek. A legendák szerint az indián törzsfőnökök szellemei repülnek a másik dimenzióba ilyen fények formájában.  

Chupacabra 

A legismertebb kriptid Texasban a chupacabra, amely  állítólag  megöli és kiszívja a haszonállatok és más állatok vérét. Az itteni változat  egy szőrtelen kutyaszerű állat. A lehetséges magyarázatok között szerepel az ismeretlen kutyafaj, vagy éppen egy katonai kísérlet során eltorzult testű ember, aki megszökött, de akár lehet valódi szörny is. Az egyes példányok boncolása és DNS-vizsgálata után arra a következtetésre jutottak, hogy a testek nem mások, mint rüh által fertőzött prérifarkasok.

 Bagolyszörny 

Egy másik hasonló szörnyeteg, amelynek valamivel mélyebb és régebbi gyökerei vannak a folklórban, a la lechuza vagy bagolyszörny. A legendák szerint ez egy boszorkány, aki bagollyá változik annak érdekében, hogy elfogja és megegye azokat az embereket, akik éjszaka egyedül mennek el otthonról. Az állítólagos megfigyelések azt sugallják, hogy a bagolyszörny elsősorban azokat támadja meg, akik részegek. A néphit szerint abban az esetben, ha valaki fenyegetve érzi magát a lechuza miatt, akkor imádkozhat, vagy hét csomót köthet egy kötélbe.

 A Worth-tavi szörnyeteg

A Worth- tó körül élő emberek először 1969- ben észlelték  a félig ember, félig kecske alakú pikkelyes szörnyet.  Az újságok egy fényképet is közzétettek, amelyet állítólag Allen Plaster készített a lényről.  A  rendőrség kivizsgálta a tanúvallomásokat, de nem találtak bizonyítékot a szörny létezésére. Később azonban állítólag ismét felbukkant többszöri alkalommal is.

Bőrváltók 

 A navahó törzs mitológiai történeteiben gyakori szereplők a bőrcserélők. Ők valójában varázslók vagy boszorkányok, akik fekete mágiát gyakorolva képesek arra, hogy veszélyes állatok alakját felvegyék, például prérifarkas vagy puma lehet belőlük. Az alakváltókról, például a vérfarkasokról szóló európai mesékkel ellentétben a bőrcserélők állítólag nem veszítik el az eszüket, amikor átváltoznak. Nagyon sokan állítják azt, hogy találkoztak velük. Leginkább azok látják őket, akik a Préri lakatlan területeit átszelő   utakon vezetnek a rezervátumon belül. A bőrváltó ekkor négykézláb futva lépést tart a járművel, általában 50 mérföld/órás vagy annál nagyobb sebességgel. Emiatt érthető módon nehéz fényképes vagy videós bizonyítékot szolgáltatni a lényről.

Cascarón 

A díszített, konfettivel töltött cascaron hagyománya Spanyolországból származik. Amikor egy gyerek rosszat  csinált, az apja feltört egy tojást a feje fölött, amivel kimutatta csalódottságát benne. Azóta szerepe megváltozott, elsősorban ünnepi asztalok kedvelt édessége. Az esküvői cascarone-t például rizzsel töltik meg. Különösen Texas állam egyik legnagyobb városában, San Antonio- ban vált népszerűvé a kéthetes Fiesta fesztiválon . A cascarone elkészítéséhez tűvel vagy késsel lyukat fúrnak a tojáshéj tetején, aztán kiöntik a belsejét. Ha a lyuk túl nagy lett, később ragasztóval és selyempapírral orvosolható a probléma. Ezután a héjat megtisztítják, tetszés szerint díszítik, majd hagyják megszáradni. Végül konfettivel megtöltik.

A sellő

Egy Sirena nevű indián lány  olyan férfiba lett szerelmes, aki nem viszonozta érzelmeit. A folyóparton ülve nézte tükörképét, majd elmondta hangosan mi bántja. A folyóban elő varázslatos harcsa meghallotta szavait, és megígérte neki, hogy segít rajta. Viszont cserébe a lánynak meg kell ígérnie azt,  hogy egy évig minden teliholdkor sellő lesz.  Továbbá tisztában kell lennie azzal a kockázattal is, hogy abban az esetben, ha emberi szem meglátja őt a holdfényben, akkor örökre sellő marad (amit a harcsa titokban remélt, hogy megtörténik). Sirena beleegyezett az alkuba, így hamarosan hozzáment az indián harcoshoz. Minden teliholdkor sellőként vetette magát a folyóba, ahol az éjszakát a harcsával töltötte . Az év utolsó teliholdján azonban a vízben egy horog beleakadt az uszonyába, ezért kiment a partra, hogy ki tudja szedni. Férje azonban éppen arra járt és meglátta őt. Amikor utoljára találkozott a tekintetük, a harcsa visszarántotta a folyóba Sirena- t.  Azt a forrást, ahol mindez megtörtént , a sellő  könnyei öntözik. San Marcos városában különböző sellők és hableányok festett szobrait láthatják az arra látogató turisták egy kalandparkban, amelyet mindenkinek érdemes megnéznie, ha éppen a közelben jár.

Sikoltó híd

Valamikor az 1990-es évek környékén jegyezték le ennek a hídnak a legendáját, amely azóta szellemek otthona. Egy csapat gyerek éppen hazafelé tartott a busszal, miután megnyerték a legfontosabb mérkőzésüket egy rivális sportcsapat ellen. A buszban történő mulatozás azonban tragédiába fordult, mert az ittas vezető nekiütközött egy másik autónak. Mindkét jármű felrobbant, majd a híd alatti Trinity folyóba zuhantak. Nem élte túl senki a balesetet. Azóta azok az emberek, akik a hídon állnak és onnan lenéznek le a folyóba, onnan egy sírkövet látnak kiemelkedni, amely sikolt. Kevesen élték túl ezt a végzetes élményt, amit  a hídon történt sok megmagyarázatlan haláleset látszik igazolni. Akiknek mégis sikerült, megosztották élményeiket.

A gyilkos szelleme

Clara Crane  1895-ben a vádak alapján meggyilkolta gyermekét, majd öt évvel később a férjét is. Utóbbival úgy végzett, hogy méreggel töltött meg egy édességet. Ezután a nőt elmegyógyintézetbe vitték, ahol megvakította magát. 1903- ban gyermekek tűntek el az elhagyatott birtokon, ahol egykor a család élt. Később mérgezett édességeket találtak a ház körül lévő kertben , amelyeket valaki vagy valami nemrég tett oda. A helyi sheriff és több gyerek holttestét meg is találták. Vasvillával kiszúrták a szemüket, ruhájuk zsebében pedig cukorkákat találtak. Clara ekkor már halott volt, de látták sokan átlátszó alakját a birtokon sétálni egy vasvillával a kezében, amellyel egykor megvakította magát. A birtokot lezárták, azóta senki nem teheti be a lábát oda.